Budapest lehagyott több nyugat-európai várost is egy fontos mutatóban - Íme a számok

Az MNB legfrissebb kiadványa a „Megatrendek: a világunkat formáló 64 alapvető megatrend” részletesen elemzi a nemzetek sikerfeltételeit a gyorsan változó, sok bizonytalansággal és növekvő komplexitással jellemezhető környezetben. A tanulmány II. pontja arra hívja fel a figyelmet, hogy a növekedés fő tényezőjévé a tudás és a tehetség válik. Így fogalmaz:

a nemzetek felemelkedése mögött a jövőben elsősorban a tőke-technológia-tudás-tehetség (4T) egységének megfelelő kihasználása áll. Azok a nemzetek emelkednek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakítják, új technológiákat találnak fel, a társadalom széles rétegeihez juttatják el a tudást, és teret adnak a tehetségek kibontakozásához. (34 oldal)

Nem mindegy azonban, hogy honnan indulnak az egyes országok és az sem, hogy mekkora különbségek vannak tudásteremtés és tudásfelhasználás tekintetében az egyes régiók között. A kiinduló helyzetet jól jellemzi például az, hogy mekkora és földrajzilag hogyan oszlik meg a tudásalapú foglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatáson belül. A következő táblázatban néhány EU-s és EU-n kívüli régió/város adatait látjuk a 2015-2023-as időtávon. Az adatok forrása az Eurostat.

A technológia intenzív feldolgozóipar és a tudásintenzív szolgáltatások aránya és annak változása a teljes foglalkoztatásban néhány városban és a magyar régiókban (2015-2023, %)

A magyar helyzet kapcsán, országon belül a jelentős különbségekre kell felfigyelnünk. Kiugróan magasak Budapest adatai, amelyeket úgy követ Pest régió, hogy a 2015 évi csupán 1,8 százalékpontnyi eltérés 2023-ra jelentősen, 3,7 százalékpontra nőtt, vagyis Pest régiónak folyamatosan nőtt a lemaradása Budapest mögött.

A többi régió viszont jelentős hátrányban van Budapesthez és Pest régióhoz képest egyaránt, és a 2015-2023-as idősávon minimális volt a felzárkózásuk: Nyugat-Dunántúl esetén 0,4, Dél-Dunántúl esetén 0,3, Észak-Magyarország esetén pedig 0,2 százalékpont. Vagyis a régiók többsége esetén gyakorlatilag nincs felzárkózás. Külön figyelemre érdemes Nyugat-Dunántúl esete, ahol jelentős járműgyártás zajlik, amely láthatóan nem jár együtt tudásalapú foglalkoztatással.

A 2015-2023-as időtávon egyébként a legnagyobb fejlődést Budapest érte el (12,2 százalékpont) a tudásalapú munkahelyek teremtése tekintetében. Követte – lemaradva – Pest régió (8,5 százalékpont) és a harmadik, még jobban lemaradva a Közép-Dunántúl rágió (5,4 százalékpont).Az országon belüli helyzettel kapcsolatban a teendőt a regionális különbségek csökkentése adja, hiszen, ha megmaradnak a nagy eltérések, akkor Magyarország nem tudja sikeresen kihasználni a megatrendekből adódó lehetőségeket.

Érdemes azonban a nemzetközi adatokkal is összevetni a magyar, elsősorban a budapesti adatokat. A kiválasztott városok esetén az adatok a városra és egyes városok esetén a közvetlen környezetre vonatkoznak. Jelentős fejlődést (12,7 százalékpont) Prága esetén látunk, bár így is csak minimálisan múlta felül 2023-ra a budapesti adatot.

A budapesti értéket, Prágán kívül egyetlen további város sem éri el. Viszont főleg a nyugat-európai országok esetén, nincsenek olyan nagy regionális különbségek, mint Magyarország esetén. Stockholm, Helsinki és Pozsony adatai is jók, Szlovákiát azonban szintén nagy regionális eltérések jellemzik. Zürich és környéke is kevesebb tudásalapú munkahely aránnyal dicsekedhet, mint Budapest, de a regionális különbségek Svájc esetén is kisebbek. A nemzetközi adatok között a török adat a leggyengébb. Ankarában és környékén 2023-ban csupán 3,8 százalék volt az összes munkahelyből a tudásalapúak aránya, és ez az adat csak 1,2 százalékpontnyi javulást jelent 2015-höz képest.

A regionális különbségek fontosságát mutatja, hogy kiugró fővárosi értékkel rendelkező Magyarország és Szlovákia az IMD 2024 évi versenyképességi listáján csupán az 54. illetve 59. helyen van, míg Svájc a második, Ausztria a 13. és Finnország a 15.  A tudásalapú munkahelyek kiegyensúlyozott földrajzi elhelyezkedése tehát versenyképességi tényező is.A bemutatott adatok a jövőre, a jövő változásaira való felkészültség egyetlen szeletét, a technológiaintenzív feldolgozóipar és tudásintenzív szolgáltatások teljes foglalkoztatáson belüli arányát mutatják. Azonban ezek az adatok a gazdasági szerkezet fontos jellemzőjére, a tudásalapú gazdaság létrejöttétől való távolságra hívják fel a figyelmet.

Ismét idézve az MNB tanulmányból: „egy nemzet akkor tud igazán sikeres lenni, ha minden tagjából ki tudja hozni a benne rejlő potenciált.” (37. oldal).

Azonban a képességek csak akkor tudnak kiteljesedni, ha ehhez megvannak a lehetőségek, például szerte az országban rendelkezésre állnak tudásalapú munkahelyek. A tudásalapú munkahelyek arányának növelését a jövő tendenciát figyelembe vevő, a kínálkozó lehetőségeket kihasználni akaró proaktív gazdaságpolitika tudja biztosítani. Ahogyan az MNB tanulmánya fogalmaz: „ahhoz, hogy a lehetőségekkel élni tudjunk, megfelelő víziók és stratégiák szükségesek.” (9. oldal).

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.