Ideje tisztázni: mennyire válságálló a magyar gazdaság?

Egy ország gazdasági szerkezete befolyásolja válságállóképességet, a változásokhoz való alkalmazkodási képességét. Minél sokszínűbb, diverzifikáltabb a gazdasági szerkezet, annál könnyebben vészeli át az ország a válságos helyezeteket.

A sokszínűség, diverzifikáltság jele, hogy nincsenek kiemelkedő arányt képviselő ágazatok, és a szerkezeten belül kiegyensúlyozott az úgynevezett „érett”, régi, nehezen korszerűsödő, és az új, feltörekvő, „high-tech és kreatív” ágazatok aránya.

Érett ágazat például a járműgyártás és feltörekvő, high-tech ágazat a gyógyszeripar, az infokommunikáció, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a környezeti ágazatok. Magyarországon 2023-ban a bruttó hozzáadott érték 23,3 százalékát az ipar, ezen belül 19,9 százalékát a feldolgozóipar adta. Az infokommunikáció csupán 5,1 a szakmai tudományos, műszaki tevékenység 6,2 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. A szolgáltatások együttes hozzájárulás 67,5 százalék volt, ami alacsonyabb az EU-s átlagnál. (KSH, 2024.okt.1).

Azokban az országokban, amelyekben nagy arányt képvisel az ipar és annak legnagyobb szelete a feldolgozóipar különösen fontos az ipar diverzifikáltsága, azon belül az innovatív alágazatok aránya.

Ezeknek az arányoknak az alakulása egyben tükrözi az iparpolitika irányát, főbb prioritásait is. A továbbiakban a KSH adatai alapján megvizsgáljuk a feldolgozóipar főbb alágazatai termelési és értékesítési teljesítménye alakulását a rendelkezésre álló 2001-2023-as időtávon. Az időtávot három év, a 2001, 2011 és a 2023 adataival jellemezzük.

1. ábra. A főbb feldolgozóipari alágazatok termelési értékének alakulása, 2023-ban 2001-hez és 2011-hez viszonyítva (2001=100, 2011=100)

Forrás: KSH 2024. augusztus 14.

Az 1. ábra adatai azt mutatják, hogy a 2001-2023-as időtávon 2011 után – más alágazatokhoz képest – aránytalan növekedés következett be a villamosberendezés (akkumulátorgyártás) (6,94-szeres) és a járműgyártás (3,34-szeres) alágazatban. A vesztes a gyógyszeripar (1,93-szoros bővülés) és a számítógép, elektronika, optika alágazat (1,28 szoros bővülés) volt. A két erőteljesen bővülő alágazat iparpolitikai prioritásként, jelentős állami támogatásban részesült. Érdemes felfigyelni a gyenge élelmiszeripari növekedésre (2,83 szoros) is, tekintetettel arra, hogy ez az alágazat Magyarországon stratégiainak tekinthető, és jelentős benne a magyar tulajdon aránya.

A növekedési adatok kiegyenlítetlensége miatt jelentősen változott az egyes alágazatok aránya a feldolgozóiparon belül.

1. táblázat. A főbb feldolgozóipari alágazatok aránya a feldolgozóiparon belül, 2001, 2011, 2023

  Forrás: KSH, 2024. augusztus 14 alapján saját számítás.

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy 2001-ben és 2011-ben a feldolgozóiparon belül viszonylag egyenletesebb volt az alágazatok arányának megoszlása úgy, hogy 2011-re nőtt is a két nagyobb hozzáadott értéket termelő alágazat a gyógyszeripar és a számítógépgyártás aránya, 2023-ra viszont döntő szerephez – 26,3 százalékos részesedéshez – jutott a járműgyártás. Nagyot nőtt továbbá a villamosberendezés alágazat – amelybe az akkumulátorgyártás is tartozik – aránya is. Viszont 2001-hez képest jelentősen – 4 százalékponttal – csökkent az élelmiszeripar aránya. Az export tevékenységben is az alacsonyabb hozzáadott értéket előállító alágazatok aránya emelkedett.

2. táblázat. Az egyes alágazatok aránya a belföldi értékesítésből és az exportból a feldolgozóiparon belül (2023)

  Forrás: KSH, 2024. augusztus 14 alapján saját számítás

A feldolgozóipari teljes értékesítés 27,3 százaléka kerül belföldre és 72,7 százaléka az export. A belföldi értékesítésen belül, ahogyan azt a 2. táblázatban látjuk, az élelmiszeripari aránya a legmagasabb. A feldolgozóipari exportban viszont kiugró (32,8 százalék) a járműipar aránya. A járműipart a villamosberendezés gyártás exportaránya (14,9 százalék) követi.

Mindkét alágazat Magyarországon alacsony hozzáadott értékű termelést folytat. Erre mutat rá az MNB 2024 évi Termelékenységi Jelentése, amely szerint a nemzetgazdasági alágazatok között a hozzáadott érték a kibocsátás arányában a járműgyártásban a legalacsonyabb, csupán 15 százalék, de a villamosberendezés alágazatban is csak 19,2 százalék. Összehasonlításként a gyógyszeriparban 50, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeknél 62-63 százalék ez az arány.

Végül nézzük meg, hogy a teljes értékesítésen belül hogyan alakult a vizsgált ágazatok hazai és export értékesítési aránya.

3. táblázat. A belföldi és export értékesítés aránya

  Forrás: KSH, 2024. augusztus 14. alapján saját számítás

A 3. táblázat szerint a két nagy hozzáadott értéket előállító alágazat, a gyógyszergyártás és a számítógép, elektronika, optika alágazat exportja jelentős, a teljes értékesítés 87,3, illetve 94,6 százalékát teszi ki.

A gond csupán az, hogy például a gyógyszeripar aránya a feldolgozóipari termelésen belül alacsony, csupán 2,5 százalék úgy, hogy 2011-ben még 3,2 százalék volt. Említsük meg azt is, hogy ez arra is rávilágít, hogy ez a fontos ágazat „alulteljesítő” a magyar gazdaságban, hiszen az EU-ban átlagosan a gyógyszeripar aránya a feldolgozóiparban ennek kétszerese, 5 százalék.

A járműgyártás exportaránya az értékesítésen belül 90,6 százalék, de importja is rendkívül magas.

Ugyanaz a helyzet a villamosberendezés alágazat esetén is (93,3 százalék exportarány) amely szintén jelentős importra kényszerül, hiszen az alapanyagok nem állnak itthon rendelkezésre. Továbbá mindkét alágazat erősen energiaigényes.

A KSH adataiból összefoglalóan azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2011 óta a magyar feldolgozóipar szerkezetében nőtt az úgynevezett „megállapodott” „régi” alacsony hozzáadott értéket előállító energiaigényes alágazatok aránya. A szerkezet sérülékenyebbé vált, tekintettel arra, hogy a válságnak jobban kitett ágazatok aránya nőtt meg. Az exportban is emelkedett az alacsony hozzáadott értéket előállító, jelentős importra támaszkodó alágazatok aránya.

A nagyobb hozzáadott értéket termelő, nagyobb hazai tudástartalmú feldolgozóipari alágazatok, mint például a gyógyszeripar, amelynek hozzáadott értéke, mint említettük, 50 százalék, és a számítógép, elektronika, optika alágazat aránya a feldolgozóiparon belül csökkent, bár mindkét ágazat jelentős exportáló.

2024-ben – a 2023 évi beruházások miatt – tovább nő a járműipar és villamosberendezés (akkumulátor) termelés aránya a feldolgozóiparon belül. Mivel ezek az alágazatok minimális mértékben értékesítenek Magyarországon, ezért eredményességük export lehetőségeiktől, az pedig a geopolitikai helyzettől és technológiai pozíciójuktól függ majd. A kitettség, a függőség ezért jelentős maradhat.

Végül említsük meg, hogy a gyors részesedés növekedést a két kiemelkedő alágazat külföldi tulajdonú cégei esetén jelentős magyar támogatások segítették, kifejezve az iparpolitika prioritásait.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár, a METU kutatóprofesszora