Hiába a sok cég megszűnés, meglepetésre pár ágazatban nőtt a vállalatok száma 

A KSH egyes adatok esetén csak a regisztrált cégek, máshol a valóban működő cégek részletesebb adatait is közli. A regisztrált cégek száma nyilván sokkal nagyobb, mint a ténylegesen működőké, de a regisztráltak száma is érdekes, hiszen érzékelteti a potenciálisan működésre képes cégek számát.

A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon összesen 1 810 272 regisztrált vállalkozás volt, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Kérdés azonban, hogy ezen belül milyen szerkezeti mozgások érzékelhetők. Az 1. táblázat a regisztrált vállalkozások méret szerinti szerkezetének változását mutatja.

1. táblázat. A regisztrált vállalkozások számának változása méret szerint (2021-2024)

Azt látjuk, hogy 2021 és 2024 között a mikrovállalkozások száma jelentősen csökkent. A csökkenés 2023-ról 2024-re volt a legnagyobb, ekkor 29888 cég szűnt meg, ami a teljes vizsgált időszaki csökkenés 62,5 százaléka. 2021-hez viszonyítva a mikrocégek száma 2,6 százalékkal lett kevesebb, a kisvállalkozások száma 7,7, a közepeseké 6,7 és a nagyvállalatoké 7,6 százalékkal nőtt.

A mikrovállalkozások szerepe különösen nagy változások közepette fontos, mivel ezek általában gyorsan mozgó, kreatív vállalkozások, könnyebben találják meg az új üzleti lehetőségeket, ezért képesek dinamizálni a gazdaságot. Az innovatív tevékenységekbe kezdő cégek is általában mikrovállalkozásként indulnak.

Összességében a MKKV (mikro, kicsi és közepes méretű vállalkozások) száma 2021-ről 2024-re 46662-vel csökkent. Az MKKV szektor, dinamizmusa mellett, azért is fontos, mivel a legnagyobb foglalkoztató. A megszűnő vállalkozások ezért növelhetik a munkanélküliséget.A 2. táblázatban a főbb gazdálkodási formák szerinti megoszlást látjuk. Ezek az adatok, értelemszerűen a működő vállalkozásokra vannak megadva. Ebben az esetben viszont, igaz nem minden évre, de az új és a megszűnő vállalkozásokról is rendelkezésre állnak adatok.

2. táblázat. A működő vállalkozások számának alakulása a főbb gazdálkodási formák szerint

A működő és az új vállalkozások száma gazdálkodási formák szerint csak 2023-ig, a megszűnteké pedig 2022-ig áll rendelkezésre. Az adatok alapján azt látjuk, hogy egyedül a Kft-k száma növekedett. A növekedés 2023-ban 10705 cég, ami a 2021 évinek 3,7 százaléka. A Bt-ék és az önálló vállalkozók száma viszont jelentősen csökkent.  A Bt-k esetében 12779, az önálló vállalkozók esetében 50970 a csökkenés.

Ez a 2021 évihez mérve 14,9, illetve 8,7 százalékos csökkenést jelent. Összességében a társas vállalkozások száma 2295-tel lett kevesebb. A BT-k és az önálló vállalkozások többségében a mikrocégek körébe tartoznak, ezért a főbb gazdálkodási formák esetén is azt érzékeljük, hogy a dinamikus változtatásra képes, új dolgokba könnyebben belefogó kisebb cégek száma csökken. Ezt mutatja a megszűnt vállalkozások száma is, amely – a 2022 évig rendelkezésre álló adatok szerint - jelentős növekedést mutat. A Kft-k esetén 4185-tel több cég szűnt meg 2022-ben, mint 2021-ben. A 2022-ben megszűnt cégek aránya a 2021 évi cégszámhoz viszonyítva 5,9 százalék. A Bt-k esetén 9115 és az önálló vállalkozók esetén 134052 cég szűnt meg 2022-ben.

A 2021 évi cégszámhoz viszonyítva ez a Bt-k esetén 10,6 és az önálló vállalkozások esetén 22,9 százalék. Az utóbbi érték kiugróan magas.

Ha pedig a létrejövő új cégek számát nézzük, akkor azt látjuk, hogy minden gazdálkodási forma esetén jelentős a csökkenés. Összességében 2021-hez viszonyítva 2023-ban 30301-el kevesebb új cég alakult.

A társas vállalkozások esetén 2023-ban összesen 9297-tel kevesebb új céget alapítottak, mint 2021-ben. Fontos lenne annak ismerete, hogy összesen, illetve az egyes gazdálkodási formák, valamint cégméretek és ágazatok szerint mennyi vállalkozás zárta be a kaput 2023-ban és 2024-ben. Ezek a frissebb adatok segítenék a pontosabb következtetések levonását. Az eddigi adatok minden esetre azt érzékeltetik, hogy elsősorban a kisebb cégek esetén kevés a létrejövő új vállalkozások és nagy a megszűnések száma.

Ez azért figyelemre érdemes jelenség, mivel a gyorsan változó környezetben egy ország gazdaságának sikeres alkalmazkodását elsősorban a gyorsabb változásokra képes kisvállalati szektor, azon belül is az új, kezdő kisvállalkozások segíthetnék a leginkább.Természetesen fontos az is, hogy az egyes ágazatokban milyen változások zajlanak. Hogyan változik a világpiacon bővülő szerepet játszani képes ágazatok vagy a gazdaság szempontjából egyéb okok miatt fontos ágazatok aránya. A következő táblázatban néhány fontosabb ágazat esetén vizsgáljuk a cégek számának alakulását. Ezek az adatok már 2024-re is rendelkezésre állnak.

3. táblázat. A regisztrált vállalkozások számának alakulása a főbb ágazatokban

A 3. táblázatban fontos tendenciákra figyelhetünk fel. Az utolsó oszlopban a 2021 és 2024 év, valamint a 2023-2024 év során történt cégszám változást látjuk.

2021 és 2024 között a legnagyobb cégszám növekedés az építőiparban és a szállítás, raktározás területén következett be. Mindkettő összhangban van az állami célokkal, az egyik az építkezések számának bővítésével, a másik a betelepülő cégek miatti logisztikai tevékenység bővülésével. Ez utóbbiból arra is lehet következtetni, hogy továbbra is jelentős a cégek működéséhez, az összeszerelő tevékenységhez szükséges anyag és részegység beszállítás. A legjelentősebb céglétszám csökkenés a mezőgazdaságban, az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek területén következett be.

A mezőgazdaságban vélelmezhetőleg mikro- és kisvállalkozók, illetve egyéni gazdák mehettek tönkre, ami – a mezőgazdasági hagyományok, a vidék megtartó – és kultúra őrző szerep miatt – veszélyes jelenség. Különösen érdekes, hogy a legnagyobb cégcsökkenés,  28247 cég,  2023 és 2024 között történt.

Az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek területen látható cégszám csökkenésre azért kell felfigyelni, mert ezek a nemzetgazdasági ágak a legtermelékenyebbek, a legnagyobb hozzáadott értéktermelők, ráadásul a leginkább tudnak kapcsolódni a jövő feltörekvő ágazataihoz.

Az infokommunikáció esetén jó hír, hogy 2023-ról 2024-re megállt a cégszám csökkenés, sőt egy enyhe, cégnövekedés (226 cég) is bekövetkezett.

Mindkét vizsgált időtávon a szállítás, raktározás mellett a gyógyszeriparban látunk cégszám növekedést.Ki kell emelni még egy, Magyarország számára feltétlenül stratégiai ágazatnak tekinthető ágazatot, az élelmiszeripart. Ezt az ágazatot is a cégszámcsökkenés jellemzi mindkét vizsgált időszakban.

A teljes időszak alatt a csökkenés 2013, ami a 2021 évi cégszám 14,9 százaléka. Ez esetben a nagyobb csökkenés 2021-ről 2023-ra következett be, majd – kisebb tempóban – de folytatódott 2024-ben is.

Figyelemre érdemes a kereskedelmi egységek számának mindkét időtávon jellemző csökkenése. Valószínűsíthető, hogy ez a vidéken, falvakban bekövetkező bolt bezárásokat tükrözi, ami hozzájárulhat az elvándorláshoz. Természetesen az elemzést, a még pontosabb kép nyerése érdekében mélyíteni kellene.

Hosszabb időtávon, további ágazatok bevonásával még pontosabb adatokhoz juthatnánk. Fontos strukturális adat a cégek külföldi és nemzeti tulajdon szerinti megoszlása is. Az ágazatok esetén cégméret szerinti elemzésre is szükség lenne, hiszen nyilván nem mindegy, hogy milyen méretű cégek szűnnek meg az egyes ágazatokban, és milyenek jönnek létre.

Például a járműipar esetén, amelyben kicsi a cégszám, de jellemzők a nagyvállalatok, szintén feltételezhető, hogy a 2021-ről 2023-ra bekövetkezett csökkenést a kisvállalati beszállítók megszűnése okozhatta. Kérdéses, hogy voltak-e cégösszevonások, és ez okozott-e esetleg cégszám csökkenést. A bemutatott adatok alapján azért le lehet vonni azt a következtetésként, hogy a gazdaságban a koncentráció jelei mutatkoznak, és továbbra is erős a hagyományos, alacsony hozzáadott értéket előállító és kevéssé termelékeny tevékenység típusok aránya. Ezek többsége energia- és anyagigényes, és nem jellemzi a helyben teremtett innováció és tudás.

Jellemzőbb lehet viszont rájuk környezetintenzívebb tevékenység, esetleg föld, víz és levegő szennyezés. Erre utalhat az ENSZ  frissen megjelent fenntartható fejlődési tanulmánya is (Europe Sustainable Development Report 2025), amely szerint az EU-s országok között Magyarország a 21. helyen van a fenntartható fejlődési mutatókból számított index tekintetében. Az előző, 2023-2024 évi elemzésben még a 20-ak voltunk. A 2025 évi lecsúszást elsősorban az úgynevezett felelős termelési és fogyasztási gyakorlatok hiányosságai, valamint a klímaváltozásra figyelő környezetvédelem problémái okozhatták. 

Az utóbbiakhoz hozzájárulhattak a növekvő szállítási tevékenység lég-és zajszennyező hatásai.  A fenntartható fejlődési listán élenjáró országok egyébként éppen azok, amelyek egyben a leginnovatívabbak és a legversenyképesebbek is.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár, kutatóprofesszor.