Gyors tűzszünet - ez a konfliktus már nem eszkalálódik tovább

A most lezáruló fegyveres konfliktus nem egy elszigetelt, újonnan kialakult nézeteltérés eredménye, hanem egy több mint száz évre visszanyúló területi vita legújabb fejezete. A két ország közötti határvonalak kijelölése még a francia gyarmati uralom idején történt, amikor a mai Kambodzsa területe a francia Indokínai Unió (1887-1941) részét képezte. A gyarmati korszakban megrajzolt határvonalak több ponton is vitatottak maradtak, s ezek a kérdések rendezetlensége azóta is terheli a kambodzsai–thai kétoldalú kapcsolatokat.

A konfliktus 2008-ban öltött hivatalosan is ellenséges jelleget, amikor Kambodzsa kísérletet tett arra, hogy az egyik, a vitatott határövezetben fekvő, 11. századi templomot – a Preah Vihear szentélyt – felvetesse az UNESCO világörökségi listájára. Ez a lépés heves tiltakozást váltott ki Thaiföld részéről, amely attól tartott, hogy a világörökségi státusz megerősítené Kambodzsa területi igényét.

Az azóta eltelt évek során a feszültségek időről időre megnyilvánultak, és a szórványos határincidensek során katonák és civilek mindkét oldalon egyaránt életüket vesztették. Az egyik legutóbbi trendfordulópont 2025 májusában következett be, amikor egy kambodzsai katona esett el egy határmenti fegyveres összecsapásban. Az incidens látványosan a nyilvános közpolitikai térbe helyezte azokat a mély bizalmatlansági rétegeket, amelyeket a gyarmati korból örökölt szárazföldi és tengeri területi viták mellett a kulturális örökség körüli versengés és a nacionalizmusok is táplálnak.

2025. május 28: új határvillongás mélyíti a thai–kambodzsai feszültséget

A 2025. májusi, a „Smaragd Háromszög” térségében bekövetkezett fegyveres összecsapás Kambodzsa és Thaiföld között akut politikai és katonai feszültséggel terhelte felül a két ország viszonyát – épp akkor, amikor a felek alig több mint egy éve, 2024 februárjában stratégiai partnerségi szintre emelték kapcsolataikat.

A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok ezen formális megerősítését követő hat hónapban valószínűnek látszott egy valóban szívélyesebb reláció megszületése. Ennek hátterében az elitszintű családi kapcsolatok is szerepet játszottak: Paetongtarn Shinawatra miniszterelnöki beiktatása (2024. augusztus 16.), akinek édesapja, Thaksin Shinawatra korábbi thaiföldi miniszterelnök (2001-2006), szoros és személyes kapcsolatot ápol a jelenlegi kambodzsai kormányfő Hun Manet (2023-) apjával, Hun Sennel, a kambodzsai Szenátus elnökével, volt miniszterelnökkel (1985-1993, 1998-2023).

Ezen politikai forgatókönyv azonban hamar kikerült a politikai realitás teréből. 2025. május 28-án a kambodzsai és thai hadsereg ugyanis tűzpárbajba keveredett Mom Bei térségében, amelyben egy kambodzsai katona életét vesztette.

Az incidens óta a két ország katonai és diplomáciai patthelyzetbe került, miközben a kétoldalú kapcsolatok szintje és minősége a 2008 és 2011 közötti Preah Vihear templom miatti vita óta nem látott mélypontra süllyed: mindkét fél csapatokat vezényelt a határtérségbe, miközben kölcsönös interakciókorlátozó intézkedéseket hoztak.

Kambodzsa többek között betiltotta a thaiföldi élelmiszerek – például gyümölcsök és zöldségek – importját, valamint leállította az onnan származó energia- és internetszolgáltatások átvételét; Thaiföld pedig lezárta a szárazföldi határátkelők többségét. A katonai jelenlét fokozása, az ellátási láncok tudatos megszakítása, valamint a diplomáciai párbeszéd elapadása egyértelműen célzott nyomásgyakorlásként értelmezhetők. Ezenfelül Kambodzsa 2025. június 15-én az ENSZ Nemzetközi Bíróságához (ICJ) fordult, kérve annak döntését négy, érzékeny státuszú terület – a Tamone Thom, Tamone Touch és Ta Krabey templomok, valamint Mom Bei térség – szuverenitásáról.

Mindeközben a katonai és diplomáciai patthelyzet fennmaradása tovább növelte a fegyveres konfrontáció esélyét, és csökkentette a békés rendezés lehetőségét, jelezve, hogy a területi vita újra intenzív szakaszba lép – olyanba, amely nemcsak a két ország stabilitására, hanem a délkelet-ázsiai térség biztonsági és integrációs normáinak hitelességére is kihathat.

Július 24-én a két ország határvidékének legalább hat térségében ismét nyílt fegyveres összecsapásokra került sor, amelyek halálos áldozatokat is követeltek. A thaiföldi hatóságok közlése szerint legalább tizenkét thai állampolgár – túlnyomó többségük civil – vesztette életét a harcok első napján. A kambodzsai oldalon legalább egy civil esett áldozatul az összetűzéseknek.

A szerdán a határ mentén Chong Bok térségében bekövetkezett aknarobbanás, amelyben öt thaiföldi katona megsérült, szolgált a csütörtöki összecsapások közvetlen kiváltó okaként. A történtek nyomán Thaiföld visszarendelte kambodzsai nagykövetét, egyúttal felszólította Kambodzsa diplomáciai képviselőjét az ország elhagyására.

A felek mindazonáltal egymást teszik felelőssé a konfliktus másnapi eszkalációjáért, noha a thaiföldi és a kambodzsai hatóságok jelentősen eltérő beszámolókkal szolgálnak a csütörtök reggeli határincidensről – amely az utóbbi évtized egyik legsúlyosabb fegyveres konfrontációjához vezetett a két ország között.

A thai hadsereg hivatalos álláspontja szerint helyi idő szerint 07:30-kor a kambodzsai hadsereg drónokat vetett be a határ közelében állomásozó thai csapatok megfigyelésére a Ta Moan templomnál. Nem sokkal később kambodzsai katonák – kézi páncéltörő rakétákkal felfegyverkezve – gyülekeztek a térségben.

A thai katonák megkísérelték a szóbeli kommunikációt, kiáltásokkal próbálva tárgyalásra bírni a kambodzsaiakat, ám ez nem vezetett eredményre. A thai hadsereg szóvivője szerint végül 08:20 körül a kambodzsai katonák tüzet nyitottak, amelyre a thai fél viszonozta a támadást.

Thaiföld azt is állítja, hogy Kambodzsa nehézfegyverzetet – többek között BM-21-es rakétavetőket és tüzérségi eszközöket – vetett be, amelyek lakóházakat, közintézményeket, köztük egy kórházat és egy benzinkutat rongáltak meg a thai oldalon.

Ezzel szemben a kambodzsai narratíva szerint a konfliktust a thai fél provokálta ki: a Kambodzsai Védelmi Minisztérium szóvivője szerint már 06:30 körül megsértették a korábban megkötött határegyezményt azzal, hogy thai katonák megközelítették az egyik határ menti, khmer–hindu eredetű templomot, és szögesdrótot telepítettek köré.

Kambodzsa állítása szerint ezt követően 07:00 után a thai fél is drónt vetett be, majd 08:30 körül figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe. Phnom Penh hozzátette: 08:46-kor a thai csapatok „megelőző jelleggel” nyitottak tüzet a kambodzsai katonákra, akik ennek következtében önvédelemből voltak kénytelenek válaszcsapást indítani. A kambodzsai fél továbbá azzal is vádolja Thaiföldet, hogy aránytalan katonai túlerőt vetett be, beleértve légicsapásokat és nehézfegyvereket is, amelyek szuverén kambodzsai területeket értek.A történtek újfent rávilágítanak arra, hogy a térségben a politikai és katonai feszültségek továbbra is törékeny egyensúlyt alkotnak, amelyet akár kisebb provokációk is könnyedén nyílt összecsapásba sodorhatnak.

A kölcsönös vádaskodás pedig nem csupán a helyzet tisztázását nehezíti meg, hanem az esetleges gyors diplomáciai rendezés esélyeit is csökkenti, akárcsak a tartós stratégiai bizalmatlanság a két ország között.