Csalóka az 550 ezer forintos átlagbér, a kisebb cégeknél lassabb a bérfelzárkózás

Februárjában a bruttó átlagkereset közel 31 százalékkal 546 ezer forintra emelkedett, ami egy év alatt elvileg 31 százalékos országos emelkedésnek felel meg.

Most az egyszeri kifizetések, kedvezmények, és a fegyverpénz torzítottak, de a kedvezményekkel nettó 374 800 forintos országos átlagkereset kiszámolásánál egy másik fontos szempontot is érdemes figyelembe venni.

Az 5 főnél kevesebb főt alakalmazó cégeknél - ahol a munkavállalók egyharmada dolgozik - az országos átlaghoz képest sokkal kisebb mértékű béremelkedés zajlott le. 

Mindez a részmunkaidőben alkalmazottakra is igaz, ők is az átlaghoz képest kisebb béremelést kaptak.

A bruttó átlagkeresetek a vállalkozásoknál az országosnál alacsonyabb, 477 200 forint volt, míg a költségvetésben 600 ezer forintos átlagot mértek.

Csalóka számok

Összességében az elmúlt tíz évben dinamikus béremelkedés zajlott Magyarországon, ezt azonban szerényebb növekedés kísérte a termelékenység területén.

A KSH statisztikái szerint 2020 végén a reálbérek közel 60 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010-ben, ami valóban történelmi léptékű béremelkedés.

Az egy foglalkoztatottra jutó GDP azonban azonban mindössze 6 százalékkal volt magasabb mint a 2010-es szint, így a két szám közötti különbség, (53 százalékpont) szinte példátlan különbség - – olvasható Dedák István, a Magyar Agrás- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanárának ’Bérfelzárkózás Magyarországon – fikció vagy valóság?’ című tanulmányában, amely a Közgazdasági Szemle friss számában jelent meg. 

Kétféle statisztikát használnak

Jelentős, 40 százalékpontos különbséget mutat az állami intézmények munkaügyi statisztikái alapján mért bérnövekedés és a nemzeti számlák alapján számolt bérnövekedés az elmúlt 10 évben.

Míg az előbbi alapján 59 százalékkal, addig az utóbbi szerint csupán 19 százalékkal nőttek a bérek hazánkban 10 év alatt. A különbséget a gazdaság nagyon jelentős fehéredése okozza.

Kétféle módon juthatunk információkhoz a hazai bérek alakulásának az üteméről. Egyrészt az intézményi munkaügyi statisztikákból, másrészt a nemzeti számlákból.

A kettő közül az intézményi munkaügyi statisztikák havonta szolgálnak információval a bérek alakulásáról, így a leggyorsabban ezek alapján tájékozódhatunk ezen a téren.

Az intézményi munkaügyi statisztikákból a teljes munkaidőben foglalkoztatottak béreinek az alakulását ismerhetjük meg. Az adatok forrása 2019 óta a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) átvett járulékbevallás, melyben az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat illetően teljeskörűek.

Ezzel szemben viszont nem tartalmazzák az öt fő alatti cégek és a részmunkaidőben alkalmazottak kereseti adatait.

Elszakadt egymástól a két statisztika

2010 után, különösen 2016 után a két statisztikai módszer segítségével számolt reálbér adatok jelentősen elszakadtak egymástól. Így 2020-ban az intézményi munkaügyi statisztikákból kiszámolt reálbér, ami 59 százalékos reálbér növekedést jelez és a nemzeti számlák alapján számított reálbér, ami csupán 19 százalékos növekedést jelez, 40 százalékpontos különbséget mutat, ami egy elég szokatlan jelenség a közgazdaságtanban.

A kisvállalkozásokban lassabban nőttek a bérek

Ennek oka pedig meglehetősen bonyolult. A különbséget vélhetően kis részben az adja, hogy az intézményi munkaügyi statisztikákban nem megfigyelt 5 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokban alapvetően lassabban nőttek a bérek, mint az 5 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozások esetében. Ez azonban csak nagyon kis hányadát magyarázza meg a 40 százalékpontos különbségnek, noha a foglalkoztatottak körülbelül harmada dolgozik 5 fősnél kisebb vállalkozásokban.

Ha azt feltételezzük, hogy a kisebb cégeknél csak fele akkorabérnövekedés következett be, mint az 5 fősnél nagyobb vállalkozásokban (59 százalék), akkor is 49 százalékos bérnövekedésnek kellett volna bekövetkeznie a teljes gazdaságban. Ez még mindig jelentősen eltér a 19 százaléktól, ami a nemzeti számlák alapján adódik.

A gazdaság fehéredése az ok

A fentinél hathatósabb magyarázatot ad a két statisztikai módszer alapján számított bérnövekedési ütem közti különbségre a gazdaság fehéredése.

Az elmúlt években jellemző szigorúbb NAV ellenőrzéseknek és az Adóhatósághoz bekötött pénztárgépeknek, illetve a NAV innovatív gazdaságfehérítést célzó módszereinek köszönhetően ugyanis jelentős korábban eltitkolt, valamint a fekete gazdasághoz tartozó jövedelem most már megjelenik az intézményi munkaügyi statisztikákban. Ezzel szemben a gazdaság fehéredése miatt beálló változások nem jelentenek változást a nemzeti számlás statisztikákban megjelenő bérekben. Ennek az az egyszerű oka, hogy a nemzeti számlákba a feketegazdaságban keletkezett bérek már eleve bele vannak becsülve.

Így tehát az intézményi munkaügyi keresetstatisztikának a nemzeti számlás adatoktól eltérése elsősorban a gazdaság fehéredésének köszönhető.

Mindent összevetve tehát elmondható, hogy a maga módján mindkét számítási módszer helyes és a markáns különbséget csupán az adja, hogy eltér a tartalma a két statisztikának, emellett pedig megállapítható, hogy az elmúlt években olyan jelentősen fehéredett a gazdaság, hogy az már a markánsan jelentkezett a keresetstatisztikákban is.