Tíz év alatt 125 százalékkal nőtt a magyar átlagbér
ElemzésekAz átlagfizetések a feldolgozóiparban bővültek a leginkább. A bérfelzárkózás is megindult. 2009-ben a német átlagbér a magyar szint 4,3-szorosa volt, most a háromszorosa.
A nettó átlagbérek 2009 és 2019 között 124 ezer forintról több mint 240 ezerre nőttek.
A hazai számokból az jól látszik, hogy mely ágazatokban lehet a szokottnál jobban vagy rosszabbul keresni.
A lista alján a szociális ellátás áll, ahol tavaly a havi átlagbér 116 ezer forintot tett ki.
A "szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás" területén is csak kicsivel jobb a helyzet. De a sereghajtók közé tartozik az építőipar és a mezőgazdaság is. Igaz utóbbinál tíz év alatt a többihez képest nagyobb, egész pontosan több mint kétszeres volt a gyarapodás léptéke.
A fizetések terén a leglátványosabb fejlődést a feldolgozóiparban könyvelhették el: itt 2009 óta 117 százalékkal bővült az átlagjövedelem.
Ha a kereset-növekedés nagyságáról van szó ezt a területet az ipar, és az a szektor követi, amelyet a KSH "művészet, szórakoztatás, szabadidő" néven jegyez.
Az átlagfizetés nem meglepő módon a pénzügyi-biztosítási területen a legmagasabb: meghaladja a 440 ezret.
Az élbolyban találjuk az információ-kommunikációs területet is. A statisztikákon az is látszik, hogy a szakember-hiány miatt a mesteremberek bérei is elkezdtek szárnyalni. Akik a "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" területén dolgoznak átlag 400 ezer fölött keresnek.
Az alábbi adatokba csak azok lettek beszámítva, akik teljes munkaidőben dolgoznak.
Nettó havi átlagbérek változása nemzetgazdasági szektoronként (Ft)
| 2009 | 2019 | |
| Szociális ellátás | 99 023 | 116 418 |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 86 356 | 159 324 |
| Építőipar | 100 809 | 191 421 |
| Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat | 94 501 | 194 983 |
| Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 99 393 | 203 628 |
| Ingatlanügyletek | 113 454 | 207 727 |
| Oktatás | 122 229 | 222 683 |
| Kereskedelem, gépjárműjavítás | 112 452 | 227 982 |
| Szállítás, raktározás | 122 976 | 229 486 |
| Humán-egészségügyi ellátás | 114 603 | 237 810 |
| Művészet, szórakoztatás, szabadidő | 115 050 | 243 924 |
| Feldolgozóipar | 119 698 | 260 618 |
| Ipar | 122 641 | 263 392 |
| Bányászat, kőfejtés | 145 477 | 288 432 |
| Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás | 139 172 | 294 220 |
| Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység | 168 252 | 337 601 |
| Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás | 192 562 | 400 997 |
| Információ, kommunikáció | 202 643 | 414 645 |
| Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 231 765 | 442 478 |
Forrás: KSH
Idei adatok
Ha nem ragaszkodunk a teljes éves átlagértékhez, viszont a legfrissebb adatokkal szeretnénk látni, mennyit is léptünk előre bő 10 év alatt, érdemes a a KSH első féléves adatait is megnézni, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint a családi adókedvezmény, vagy a közmunka figyelmen kívül hagyása. Egyrészt így látjuk reálisabban a ténylegesen a munkaerőpiacon lévők nettó jövedelmét, másrészt a bázisidőszakban, vagyis 2009-ben még nem volt sem közmunka, sem családi adókedvezmény, így az akkori adatok is a tényleges akkori jövedelmeket mutatják.
2020 első félévében a közfoglalkoztatottak nélküli nettó átlagbér 270 ezer forint volt, ha figyelembe vesszük a családi adókedvezményt is, az összek 278 ezer forintra emelkedik. Ez pedig a 2009-es adathoz képest
igen látványos, 125 százalékos növekedés.
Felzárkózás
Végül megnézzük, mit sikerült elérni a felzárkózési folyamatban az elmúlt bő 10 évben.
A legkézenfekvőbb összehasonlítási alap Ausztria lenne, de mivel az ottani statisztika kissé eltér a miénktől, így inkább a német adatokat vesszük figyelembe.
2009-ben a németországi átlagos nettó átlagbér 1900 euró volt, idén az adat 2400 euró, a növekedés tehát kicsit több, mint 25 százalék. Nálunk a 2009-es adat 440 euró, a mostani első féléves nagyjából 800 euró.
Rögtön szembetűnik, hogy míg forintban 125 százalékos volt az emelkedls, addig euróban csak valamivel 80 százalék feletti: ez az árfolyamváltozás hatása.
Mindazonáltal a 26 és a 82 százalék közti eltérés igen jelentős, és ha a konkrét különbségek szintjén nézzük:
2009-ben a német átlagbér a magyar szint 4,3-szorosa volt, most már csak a 3-szorosa.
Persze még a mostani sem kevés, van még hová felzárkózni, a folyamat azonban látványos az elmúlt 10 évre vonatkozóan.
Ha a következő 10 évben ugyanígy alakulna a két országban az euróban mért bérnövekedési ütem, a magyar bérszint az 1500 eurót közelítené, míg a német a 3000-et. Ez már csak kétszeres különbség, ami egész jó eredmény lenne, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy vásárlóerő-paritáson ebben az esetben már csak igen kis különbség maradna (ezzel az adattal már most is csak 1,76-szoros az eltérés).
