ÁSZ: Hogyan alakul a járvány után a gazdaság újjáépítése?
HírekA Covid-járvány váratlanul sújtott le a világra, és a gazdaságban is volt egy egészen különös vonása. Az állami költségvetésnek mindenekelőtt az emberi élet és egészség védelmében meghozott intézkedéseket kellett finanszíroznia, és az állam csak a gazdaságot is korlátozó intézkedések mellett foghatott hozzá a válság hatásainak enyhítéséhez, majd az újraindulás ösztönzéséhez. Az ÁSZ szakértői elemzésükben hangsúlyozzák, hogy ez utóbbiaknak a sikere nagy mértékben függ attól, hogy a költségvetési és a monetáris politika mekkora mozgástérrel rendelkezik, és így milyen nagyságrendben tud eszközöket mozgósítani, hogy a gazdaság szereplőinek irányt és távlatot adjon.
2020-ban a költségvetési politika prioritása a járvány, illetve annak negatív gazdasági hatásai elleni védekezés volt. A kormányzat a járvány okozta válságra az emberek élete és egészsége védelmében hozott állami intézkedésekkel, a költségvetés jelentős átalakításával, és a Gazdaságvédelmi Akcióterv meghirdetésével reagált, amelynek a megvalósításához rendelt források elérték a GDP 17%-át - írja az aszhirportal.hu.
Egy évvel később a kormány már a gazdaság gyors újraindításásának támogatására koncentrálta a költségvetési forrásokat, amelyek elsősorban a beruházási aktivitás fokozását, a foglalkoztatás további bővítését célozták.
Ugyanakkor 2021-ben már ismét csökkent az államadósságmutató, és a kormányzat az év végén visszafogta saját beruházásait, finanszírozási teret adva a piaci szereplők bővülő beruházásainak. Ezek az intézkedések mérsékelték a vásárlóerő csökkenését is, ami válság idején szintén fontos feladat a modern állam számára.
A gazdaság védelmét és újraindítását szolgáló intézkedések eredményességét legjobban a foglalkoztatás alakulása tükrözi.
A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 2020-ban ugyan csökkent, de 2021-ben már meghaladta a válság előtti szintet. Fontos, hogy a munkaerőpiac helyreállása a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek arányának növekedésével valósult meg.
A vállalkozásokat a tevékenységük jellegétől és a vállalkozási mérettől függően érintette a válság.
A pandémia hatására egyes ágazatokban (mezőgazdaság, feldolgozóipar, közigazgatás, védelem, egészségügy) bekövetkezett foglalkoztatás-csökkenés felgyorsította a digitális átállást, és pozitív hatással volt a termelékenység alakulására. A magyar gazdaság termelékenységének az EU átlagához viszonyított értéke a válság kezdő évében is javult, vagyis az elmaradás mértéke az uniós átlaghoz képest csökkent. A kutatás-fejlesztésekre fordított GDP-arányos kiadások szintje is emelkedett.
A háztartások a lezárások és egyéb korlátozások miatt jelentősen növelték online vásárlásaikat, illetve a fogyasztásuk kényszerű csökkenése miatt megtakarításokat halmoztak fel, de azt nagyobb arányban nem befektették, hanem magas likviditást biztosító formában tartották. A gazdaság újraindításával pozitívvá váló kilátások hatására ismételten nőtt a lakossági állampapír állomány és az egyéb tartós befektetések állománya is.
A válság sikeres kezelésének kulcseleme volt, hogy a kormányzati intézkedések figyelembe vették a piaci szereplők várható magatartását, és a költségvetési és a monetáris politika megfelelő eszköztárral tudta biztosítani a gazdaság rezilianciáját, ösztönözni újraindulását.
A teljes elemzés itt érhető el.
