Csendben omlanak össze a legfontosabb magyar iparágak, miközben a szomszédok elhúznak mellettünk
ElemzésekA 2026-os adatok alapján a magyar ipar szerkezeti torzulásai fokozódnak: a külföldi függőség nő, miközben a stratégiai élelmiszer- és gyógyszeripar teljesítménye elmarad az EU-s növekedési trendtől. A versenyképességi csapda elkerülése érdekében elengedhetetlen egy új, a hazai hozzáadott értékre építő iparstratégia kidolgozása.
- Az élelmiszeripar termelése a 2021-es átlag alá esett, ami a régiós versenytársak növekedésével szemben jelentős visszaesés.
- A gyógyszeripar termelése 2026 júniusára csak a 2021-es szint 91,2%-át érte el, elmaradva az EU-s bővüléstől.
- A termelés növekedése kizárólag a külföldi tulajdonú, alacsony hozzáadott értékű autó- és elektronikai iparra koncentrálódik.
- A magas hozzáadott értékű gyógyszeripar (48%) háttérbe szorul a járműiparral (15,4%) szemben.
Az EU legfrissebb ágazati adatai nagyon fontos tendenciákra hívják fel a figyelmet. Az elemzés 2021. évi bázison, szezonális és munkanaphatástól tisztítottan közli a fontosabb ágazatok termelési adatait havi bontásban.
A hosszabb időtávon végzett összehasonlítás azért fontos, mert tendenciákat érzékeltet, és felhívja a figyelmet az esetleges szerkezeti torzulásokra. A táblázatban a főbb ágazatok magyar és EU-s átlagadatait látjuk januárban és júniusban.

A következőkre kell felfigyelnünk:
- Az EU-s ágazati adatoknál 2026 januárról júniusra mindenhol növekedést látunk, a magyar értékek között két esetben csökkenés tapasztalható. Ezek közül az egyiknek, az alacsony technológiai szintű (low tech) ágazatok csökkenő termelésének akár örülhetünk is. Viszont az élelmiszeripar termelésének csökkenése nagy gondokra figyelmeztet, amelyek az aszályon is túlmutatnak, hiszen máshol is van aszály, még sincs általános élelmiszeripar termelés-csökkenés.
- Például 2021-hez képest Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Görögországban, Litvániában és Lettországban jelentős bővülést látunk. A lengyel élelmiszeripar termelése 2026 januárban és júniusban egyaránt 23,6 százalékponttal volt magasabb a 2021. évi átlagnál. Az élelmiszeripar, mint tudjuk, stratégiai ágazat. Enni háború és válságok idején is kell.
Az élelmiszer kiváló exportlehetőségeket is kínál
- Valamikor a magyar élelmiszeripar stratégiai ágazat volt. 2026-ban termelése már nem éri el a 2021. évi átlagot, és januárról júniusra még csökkent is a termelés. Ez nyilvánvalóan olyan helyzet, amely sürgős teendőkre hívja fel a figyelmet.
- Észre kell vennünk azt is, hogy az EU-ban kiegyensúlyozott az ágazatok termelési értékének alakulása. Csak két kiugró értéket látunk, mindkettő kedvező hír. Az egyik a csúcstechnológiás (high tech) feldolgozóipar termelésének jelentős, 2026 júniusában a 2021. évi átlagot 25,4 százalékponttal, a másik a gyógyszeripar átlagot 15,2 százalékponttal meghaladó értéke.
Magyarországon 2026 januárjában csak 4, júniusban pedig 5 adat nagyobb, mint a 2021. évi átlag. A többi esetben az adott ágazat még a 2021. évi átlag termelési szintet sem éri el.
Találunk négy erősen kiugró értéket
- Az egyik a járműipar, amelyben 2021-hez képest januárban 10, júniusban 20,4 százalékpontos a növekedés. Ezzel függhet össze az úgynevezett közepes és csúcstechnológiás feldolgozóipari termelés arányának növekedése.
- Az Eurostat meghatározása szerint ugyanis a járműipar egyes tevékenységei csúcstechnológiát, más tevékenységei közepes színvonalú technológiát képviselnek. Viszont meg kell említenünk, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tudás helyben kerülne bele a termelési folyamatba, mivel a csúcstechnológiával működő cég végeztethet összeszerelő munkát is
- A másik kiugró értéket a számítógép, elektronika, optika ágazatban találjuk. A kiugró értékek éppen azokban az ágazatokban találhatók, amelyekben a rendszeresen jelentős állami támogatást elnyerő külföldi nagy cégek működnek, és amelyek termelése eddig is jelentős arányt képviselt a gazdasági kibocsátásban, de a helyi új érték termelésből már szerényebb mértékben vették ki a részüket. Az adatok ezért arra figyelmeztetnek, hogy a magyar gazdaság szerkezeti torzulásai – erős külföldi függősége, ágazati kiegyenlítetlensége és egyes ágazatok túlsúlya - nem enyhülnek, hanem éppen növekednek.
- Ki kell emelni a gyógyszeripar helyzetének alakulását is. A gyógyszeripar a feldolgozóiparon belül az egyik leginnovatívabb és legtermelékenyebb ágazat. Kibocsátásában az Eurostat adatai szerint 48 százalék a helyi hozzáadott érték, szemben a járműipar 15,4 százalékos értékével. A gazdasági kibocsátás egészében való észvétele alacsonyabb, mint a hozzáadott érték termelésben való részvétele. A teljes kibocsátásból 1,1, a hozzáadott értékből 1,3 százalékkal részesedik, míg a járműipar a kibocsátás 8,3, viszont a hozzáadott érték csupán 2,9 százalékát adja.
De akkor mi történik ebben az ágazatban?
Miért maradt el messze a termelése 2026-ban a 2021. évi átlagszinttől? Hiszen a gyógyszeripari termelés januárban a 2021. évinek csupán 85,3, júniusban pedig 91,2 százalékát tette ki.
Igaz, ez azt is mutatja, hogy viszont januárról júniusra 5,9 százalékpontos javulás következett be. Bár ezzel szemben az EU-s átlagnövekedés 15,2 százalékpont volt.
A KSH arra is rámutat, hogy már 2024-ről 2025-re is kb.
4 százalékkal csökkent a gyógyszeripar termelési értéke, pedig a gyógyszeripar is stratégiai ágazat, amely jó exportlehetőségekkel rendelkezik.
Az ipar és azon belül a feldolgozóipar jelentős arányt képvisel a magyar gazdaságban.
A GDP-ben az ipar hozzájárulása 22 százalék körüli
Ezért nagyon fontos, hogy milyen a szerkezete, mely ágazatok aránya nő és melyeké csökken. Lényeges kérdés, hogy nő vagy csökken a gazdaság kitettsége, függősége, vagyis hogyan alakul a gyors változások közepette jelentős alkalmazkodási képessége.
Az Eurostat adatai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek megválaszolása a gazdaság jövője szempontjából stratégiai jelentőségűek. Ilyen például az élelmiszeripar vagy a gyógyszeripar helyzete, de általában a helyi hozzáadott érték teremtés alacsony szintje a domináló ágazatokban.
A stratégiai ágazatok elvesztése, miközben nem jönnek létre új stratégiai ágazatok, nemzeti szintű versenyképesség-romlást idézhet elő, és növelheti a fejlettségi csapdába esés esélyét.
Ennek elkerüléséhez sürgősen szükség lenne egy jövőorientált, a környezeti lehetőségekre és veszélyekre figyelő és a hazai erősségekre építő szerkezetfejlesztési stratégia széles szakmai bázisra támaszkodó, mielőbbi kimunkálására.