Csókkamerás botrány - Európában már repülne a milliós bírság, és indulna a kártérítési per

Egy Coldplay-koncerten történt röpke, de annál kínosabb pillanat vált az elmúlt napok egyik legtöbbet emlegetett történetévé. Egy amerikai stadionban, telt ház előtt, a jól ismert "kiss cam" – azaz csókkamera – kereste a közönség soraiban azokat a párokat, akiket össze lehetne boronálni egy aranyos, romantikus pillanat erejéig. Ám amikor a kamerák rázoomoltak egy párra, a nő látványosan elhúzódott a mellette ülő férfitól.

Néhány óra múlva kiderült: a férfi nem más, mint egy nagyvállalat vezérigazgatója, a nő pedig nem a felesége. A videó villámgyorsan elterjedt, mémmé vált, a férfi pedig másnapra lemondott pozíciójáról.

Amerika vs. Európa – két külön világ az adatvédelemben

Az Egyesült Államokban az adatvédelem fogalma egészen mást jelent, mint Európában. Az amerikai jogban nincs egységes, alkotmányos szintű szabályozás. Ehelyett ágazati törvények, állami jogszabályok és bírói precedensek határozzák meg, mit szabad és mit nem. Ráadásul az amerikai kultúrában az információhoz való jog – a „right to know” – gyakran előnyt élvez a magánszféra védelmével szemben. Nem véletlen, hogy az országban nyilvánosan elérhetők adatbázisok elítéltekről vagy épp közszereplők lakcíméről.

És igen, a kiss cam – bármennyire is abszurdnak tűnhet európai szemmel – teljesen elfogadott része az amerikai koncert- és sporteseményeknek. Az egyéni jogok sokszor alulmaradnak a show és a szórakoztatás oltárán.

És ha mindez nem az USA-ban, hanem Európában történik?

Európában ezzel szemben teljesen más filozófia érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) központi elve a magánélethez való jog védelme és az emberi méltóság elsődlegessége. Minden személyes adat – így a képmás vagy az arckép is – csak szigorú feltételekkel kezelhető

– hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML), a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás!

Az adatkezelőnek – legyen az a rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje – bizonyítania kellene, hogy a résztvevőket előzetesen, megfelelően tájékoztatta a felvétel készítéséről és felhasználásáról

– hangsúlyozta a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog egy nagyon fiatal és alakulóban lévő jogterület, ahol a joggyakorlatot elsősorban bírósági határozatok formálják.

„Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival” – emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

„A koncertjegyeken gyakran találkozhatunk olyan általános mondatokkal, hogy „a jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön”. Ez azonban nem felel meg a GDPR követelményeinek, hiszen hiányoznak belőle az alapvető elemek: nem tartalmazza, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig őrzik meg az adatokat, van-e lehetőség tiltakozni, hogyan gyakorolhatók az érintetti jogok, továbbá önmagában a hozzájárulás ilyen általános feltételezése jogi értelemben érvénytelen lehet” – sorolta a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hozzátette, hogy a hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie. Ráadásul sok esetben az adatkezelő személye is kérdéses, egy televíziós közvetítés vagy streaming szolgáltatás esetén nem egyértelmű, hogy ki számít adatfeldolgozónak, illetve ki minősül közös adatkezelőnek.

Mit tehet a közönség?

Egy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

A koncertszezon közepén különösen fontos, hogy a fesztiválozók is tudatosak legyenek. Meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló esetekkel szemben

– hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke.

A felvételkészítést megelőzően lehetséges jelezni az ellenállást olyan speciális eszközökkel, mint például "no photo" pólók vagy kitűzők, illetve kijelölt, elszeparált területek létrehozásával rendezvényeken, ahol nem készül felvétel.

A szakjogász szerint igazán fontos, hogy ha Európában egy ilyen esemény adatkezelője nem felel meg a GDPR szerint, akkor többféle jogkövetkezménnyel is számolhat. A hatóság jogosulatlan adatkezelés miatt akár milliós bírságot is kiszabhat, de polgári per is indulhat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult. Súlyosabb esetben, például érzékeny személyes adatok jogosulatlan kezelése esetén, akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága egyértelmű: ami az Egyesült Államokban szórakoztatásnak és kulturális show-elemnek számít, az Európában adatvédelmi incidens lehet, súlyos jogi következményekkel.

A koncertszervezőknek, médiapartnereiknek fel kell ismerniük, hogy az adatkezelésért is teljes körű felelősséggel tartoznak. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében ugyanis a képmás személyes adat, így annak kezelése minden esetben adatvédelmi megfelelést igényel.