Drága a gyümölcs, és az idei szezon sem hoz árcsökkenést

Tavaly az évszázad eddigi legsúlyosabb aszálya sújtotta az európai, így a magyar gyümölcstermelést, de

az időjárás – igaz, más értelemben – az idén sem volt kegyes a gyümölcstermelőkhöz.

A tavaszi fagyok, illetve az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb tavaszi hónapok hátráltatták a terméskötődést, minőségi gondokat okoztak és kifejezetten kedveztek egyes növénybetegségeknek.

A felmérések szerint az időjárási anomáliák miatt

cseresznyéből a tavalyi mennyiség 40-50 százaléka, őszi- és kajszibarackból egyharmada teremhet meg, de a gazdálkodók meggyből is várhatóan 20 százalékkal kevesebbet szüretelhetnek le és jelentős terméskiesés valószínűsíthető a szilvánál és a körténél is.

A tavalyi katasztrofálisan gyenge, 300 ezer tonna körüli eredmény után az eddigi prognózisok szerint jobb év jöhet viszont az almánál, és

a betakarított termés ismét elérheti az átlagosnak tekinthető, 500 ezer tonnás mennyiséget,

bár az őszi betakarításig sok minden történhet még az almásokban is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó adataiból kiderül, hogy

a hazai ültetvényekről 2021-ben mintegy 700 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek le,

de e mennyiség tavaly – főként a kieső almatermés következtében - jelentősen csökkenhetett. Az idén viszont elsősorban a csonthájasok fogják vissza a termelést, az alma viszont javíthatja az összképet, így

a jelenlegi várakozások szerint az össztermés ismét 700-750 ezer tonna lehet.

Az időjárás hatásaként

a teljes európai gyümölcstermelést elképesztő hektikusság jellemzi,

amelyet heves áringadozások kísérnek. A KSH statisztikáiból kitűnik, hogy Magyarországon a gyümölcsök nem tartoztak a legárfelhajtóbb élelmiszerek közé, de – a déligyümölcsökkel együtt számító mutató szerint -

az elmúlt időszakban havi összevetésben így is 20-30 százalékkal növelték a fogyasztói árakat.

Az idei időjárási és piaci események miatt az valószínűsíthető, hogy e tendencia továbbra is fennmarad, és

összességében 10-20 százalékos újabb drágulásra kell számítaniuk a fogyasztóknak.

Egyes termékeknél ugyanakkor az árváltozás kiugró is lehet, mint amilyet most például a cseresznyénél is tapasztalni lehet. Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a nagybani piacon

a kilónkénti cseresznyeárak tavaly ilyenkor 1000 forint között mozogtak, míg az idén az 1400-2000 forintos árak a jellemzők,

amelyek 20-50 százalékos áremelkedésnek felelnek meg az egy évvel korábbihoz képest.

Az áremelkedések kedvezőtlen következménye, hogy

a gyümölcsfogyasztás európai szinten legalább 10-15 százalékkal csökken, és e tendencia a magyar piacon is tetten érhető.

A látványos drágulás közepette nem véletlen, hogy a kereskedelemben megjelennek azok az akciók is, amelyek vásárlásokra próbálják ösztönözni a fogyasztókat.

Ilyen kedvezmények most kifejezetten jellemzők az almapiacon,

ahol az alacsonyabb árak kialakulásában tárolási nehézségek is közrejátszanak.

Az európai piacot 30-40 százalékban meghatározó lengyel termelőknél – és természetesen nálunk is – tavaly gyengébb minőségű étkezési alma került a tárolókba, amelynek eltarthatósága rosszabb.

Ezért most a gazdálkodók-felvásárlók gyorsabb ütemű értékesítésre kényszerülnek, hogy a tárolási veszteségeket csökkentsék.

Így fordulhat elő, hogy bizonyos almafajták egyes üzletláncokban kifejezetten kedvező, kilónként 300-400 forintos áron is megvehetők.

Más esetekben a gyengébb termés és a kínálat csökkenése ellenére is előfordul, hogy a piaci árak esnek.

Idén ez a helyzet a szokatlanul súlyos moníliafertőzéssel is sújtott ipari meggynél,

ahol a feldolgozók várhatóan 5-10 százalékkal kevesebbet fizetnek a 180 forintos tavalyi kilónkénti felvásárlási átlagárnál.

Ennek elsődleges oka, hogy Európában is nálunk is

jelentősebb tavalyi készletek ragadtak benn a késztermékek iránti kereslet zsugorodása miatt,

ezért a feldolgozók az idén meggyből visszafogják termékgyártásukat. Egészen más tendencia figyelhető meg viszont az étkezési meggynél, ahol az AKI 900 forintos kilónkénti átlagára pillanatnyilag több mint 50 százalékos növekedést tükröz a múlt év hasonló időszakához képest.

Az idei piaci események láttán egyre többen foglalnak állás amellett, hogy

változtatni kell a hazai ültetvényszerkezeten és termelési technológiákon.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a cseresznye esetében például  arra hívta fel a figyelmet, hogy

az EU-csatlakozás utáni években megszűntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt

ma nem kontrollálható, hogy a gazdálkodók adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek, és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak.

A NAK szerint a hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, így nagy részük elhagyta a pályát.

A hazai termelők alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be.

Mára azonban annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem

az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak,

de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.

A hektikus piaci folyamatok felerősítik azokat a véleményeket is, amelyek szerint

változtatni kell a "mindent akarunk mindenkor" életérzésen és fogyasztói szokáson,

és a külföldi termékek importja helyett meg kell várni a hazai gyümölcsök érési szezonját. Ez hosszabb távon

nem csak a belföldi termelést és piaci folyamatokat stabilizálhatja, hanem csökkentheti az ökoszisztéma terhelését is.

A gyümölcsök évszaktól független igénylése, illetve akár sok ezer kilométees szállítása ugyanis növelheti a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat. Ráadásul

a nem teljes érettségű szüretelés csökkenti a gyümölcsök élvezeti értékét,

a hosszabb szállítási útvonal pedig jelentősen növeli az árakat. Nem beszélve

az EU-n kívüli termelési és növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségi nehézségeiről,

és az ellenőrzési problémák miatti kockázati tényezőkről.

Nagy István agrárminiszter ezzel kapcsolatban a közelmúltban külön is felhívta a figyelmet arra, hogy

a fogyasztók „felelős és tudatos döntésekkel” elsősorban a magyarországi előállítású termékeket – így gyümölcsöket – vásárolják.

A tárcavezető

nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos célnak nevezte,

hogy a lakosság a hazai élelmiszerek fogyasztását részesítse előnyben.