Durván elszállhatnak a gáz- és az olajárak, ha kiszélesedik a konfliktus

Az olaj- és gázárak még tovább emelkedhetnek, ha a piacok növelik annak valószínűségét, hogy Irán korlátozza az LNG (cseppfolyósított földgáz) Hormuzi-szoroson keresztül történő mozgását, ahol különösen a katari LNG-kínálat (a globális LNG-piac 20 százaléka) lenne érintett. Ennek a valószínűsége ebben a szakaszban csekélynek tűnik, de mindez Irán folyamatos szerepvállalásától és a rájuk vonatkozó esetleges új szankcióktól függ.

Az energiapiacok az első származtatott termékek, amelyek a tágabb értelemben vett piaci hangulatot, miközben a befektetők a nyersolaj és a földgáz volatilitására kötöttek ügyeleteket (opciók), illetve olyan klasszikus fedezeti eszközökkel kereskedtek, mint az arany és az amerikai állampírok.

Az olajár körüli aggodalom különösen az után alakult ki, hogy Irán közölte: nem akarja az izraeli-Hamász háború eszkalálódását, de nem lesz más választása, mint beavatkozni, ha folytatódik az izraeli hadművelet a Gázai övezetben - írja a MarketWatch elemzése.

Vasárnap az iráni külügyminiszter eszkalációra figyelmeztetett, mondván, a térségben mások is készen állnak a cselekvésre - jelentette a Reuters az iráni félhivatalos Fars hírügynökségre hivatkozva.

Ha a cionista agressziók nem állnak le, a térségben minden fél ujja a ravaszon lesz

- idézte a Fars jelentése Hoszein Amirabdollahiant.

Válaszul a Hezbollah támadásaira az izraeli hadsereg lezártnak nyilvánította északi határát Libanonnal, attól tartva, hogy az Irán által támogatott csoport második frontot nyithat - jelentették híradások.

Fennáll a konfliktus eszkalálódásának, egy második front megnyitásának kockázata északon, és Irán részvétele természetesen egy kockázat

- mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a CBS News Face the Nation című műsorában. 

Sullivan szerint ez a kockázat volt az oka annak, hogy Joe Biden elnök gyorsan döntött a haditengerészeti erők, köztük repülőgép-hordozók átcsoportosításáról a Földközi-tenger keleti részére és a Perzsa-öbölbe.

A lépések „az elrettentés egyértelmű üzenetei voltak minden olyan állam vagy szereplő számára, amely megpróbálná kihasználni a jelenlegi helyzetet” - mondta.

Emmanuel Macron francia elnök óva intette Ebrahim Raisi iráni elnököt az Izrael-Hamász konfliktus bármilyen eszkalálásától - írja a Reuters.

A köztársasági elnök intette Raisi elnököt a konfliktus bármilyen eszkalálásától vagy kiterjesztésétől, különösen Libanonra

- áll Macron hivatalának közleményében.

Tekintettel Teheránnak a Hezbollahhoz és a Hamászhoz fűződő kapcsolataira, felelősséggel tartozik az eszkaláció elkerüléséért, és „mindent meg kell tennie a regionális fellángolás elkerülése érdekében” - tette hozzá a közlemény.

Az iráni bejelentés után, pénteken az olaj meredeken emelkedett, mivel a kereskedők a jelek szerint nem szívesen tartanak eladási pozíciókat a hétvége előtt. A West Texas Intermediate nyersolaj és a Brent nyersolaj, a globális referenciaolaj, egyaránt közel 6 százakot ugrott a pénteki kereskedés során.

Tartva attól, hogy az Izrael-Hamász háború esetleg átterjed Iránra és veszélyeztetheti a közel-keleti olajellátást, a kereskedők újra kockázati prémiumot építettek fel, miután a múlt hétfői kezdeti emelkedés a későbbi kereskedések során nagyrészt eltűnt.

Az erősödés jelentős lendületet kapott azt követően is, hogy a G-7 országok elkötelezték magukat az orosz olajexport elleni szankciók szigorítása mellett.

Az eszkalációtól való félelem nehezedik rá a részvénypiacokra, is miközben a hosszú lejáratú állampapírok hozamai csökkentek, mivel a befektetők a minőségbe való menekülés jegyében államkötvényeket vásároltak fel.

Ezzel részben mérsékelték a hozamok erőteljes emelkedését, amely július vége óta a részvényekre nehezedett. 

Megszólalt Moszkva az iráni atomprogramról

Nem kell többé az ENSZ Biztonsági Tanácsában előzetesen megállapodni a rakétatechnológia-ellenőrzési rendszer hatálya alá eső termékek Iránba irányuló és onnan kiinduló szállításáról - közölte kedden kiadott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca emlékeztett rá, hogy szerdán lejárnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2231-es határozatának az iráni rakétaprogramra vonatkozó előírásai.
"A rakétatechnológiai ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó termékek Iránba történő és Iránból történő szállításai többé nem igényelnek előzetes megállapodást az ENSZ BT-ben" - állt a dokumentumban.

A minisztérium rámutatott, hogy a határozat mellékletében szereplő "listázott" jogi és természetes személyek jegyzéke már nem releváns, az európai országoknak pedig ezt fel kellene ismerniük, és azonnal fel kellene hagyniuk a Teheránnal szembeni egyoldalú korlátozások politikájával.

Moszkva szerint minden más lehetőség megkérdőjelezi a közös átfogó akcióterv - az "iráni atomalku" - kilátásait, és Teherán nukleáris programjának eszkalálódásához vezet, ami nagy valószínűséggel katasztrofális következményekkel járhat a már amúgy is feszült közel-keleti helyzetben- írja az MTI.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállamával és Németországgal 2015-ben megkötött "atomalku" értelmében Irán visszafogta atomprogramját, cserébe az amerikai, európai uniós és ENSZ-szankciók alóli mentességért.

Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a megállapodásból, amely az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáért cserébe lehetővé tette a délnyugat-ázsiai országgal szemben hozott nyugati szankciók feloldását.

Az amerikai szankciók ismételt életbe léptetésére Teherán azzal válaszolt, hogy visszavonta az iráni nukleáris tevékenységnek a megállapodásban vállalt egyes korlátozásait.