Négy százalék felett maradhat a gazdasági növekedés 2023-ig

Elemzések2019. máj 3.Fellegi Tamás

Varga Mihály pénzügyminiszter és Balogh László helyettes államititkár sajtótájékoztatón mutatták be a konvergenciaprogram jelenlegi állását. Érdekesség: a külföldön dolgozókat is figyelembe véve jóval magasabb lehet a foglalkoztatottság, mint 70 százalék.

Növekedés, infláció, költségvetés

Varga Mihály elmondta, hogy a gazdasági növekedés a kormány várakozásai szerint magas marad a következő években is, reális esély van arra, hogy 4 százalék feletti lehet 2023-ig, a cél, hogy legalább 2 százalékkal az uniós átlag felett legyen, ekkor lehet megfelelő a felzárkózási folyamat.

Ami az inflációt illeti, a következő öt évben a jegybanki célszinten, 3 százalék körüli lesz az infláció. Az adósságráta tovább mérséklődik, 2023 végére érdemben a bruttó hazai termék 60 százaléka alá csökkenhet, és már idén is 70 százalék alatti lesz az érték.

A költségvetés hiánya csökkenő, jóval három százalék alatti. Az egyszeri tételektől megtisztított strukturális egyenleg a tervek szerint 2023-ban már 0 százalék lesz, azaz a hiány érdemben megszűnik.

A növekedés szerkezete kiegyensúlyozott, miközben tavaly 5 százalékos volt a növekedés. A tavalyi év nagy teljesítménye, hogy míg a német ipar növekedési üteme, mellyel szoros kapcsolatban vagyunk, csökkent, addig magyar iparé nem. Sikeres volt az irány, miszerint új exportpiacok felé nyitottunk, és az ipar szerkezete is változott, csökkent a függőség legfőbb külkereskedelmi piacunktól.

A 2023-ig várható növekedésben három tényező játszik szerepet: egyrészt van még az eddigi tartalékból, másrészt erős a beruházási volumen (ezt a hitelminősítők javuló megítélése is segíti), és harmadik a növekvő versenyképesség. Ezekből jöhet össze a bő 4 százalékos a növekedés.

Beruházások államadósság, adócsökkentés

A beruházási ráta 25,5 százalék, ezzel második helyen vagyunk az uniós országok rangsorában. A működőtőke beruházást segítette a 9 százalékra csökkenő társasági adó, az átlátható üzleti környezet, a bürokratikus akadályok csökkenése, és a kiszámítható profitkilátások.

Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2011-ben még 80,5 százalék volt, tavaly év végén már csak 70,8 és még 15 százalékpontos csökkenéssel számol a konvergenciaprogram, 60 százalék alatti szint a cél. Ehhez kisebb államháztartási hiány is kell, a költségvetést így tervezik, ugyanakkor figyelembe kell venni az adócsökkentés és beruházások igényeit is, nem is beszélve a magas növekedés fenntartásáról, így nem lehet túl gyors a hiánycsökkentés.

Jelentősen csökkentek a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók, ez a folyamat a következő években folytatódik. A munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adó csökkenése megy tovább, a kiindulópont 27 százalék volt, a mostani mérték 19,5 százalék, a cél pedig 11 és fél százalék..

A munkanélküliség 3,6 százalék, a foglalkoztatási ráta 70 százalék, 4,5 millió ember dolgozik. A cél, hogy a munkanélküliségi ráta 3 százalék alá kerüljön.

Felzárkózás

Balogh László államtitkár előadásában elmondta, hogy 2013 és 18 között a kumulált növekedés 20 százalék lett, a visegrádi országoknál is hasonló az adat, ami arra utal, hogy dinamikus a zóna, miközben a német átlag 10 százalék, az EU átlag 11 százalék. Így megvolt ebben az időszakban az elrugaszkodás, ami lehetővé teszi a tartósan fennálló 2 százalékos növekedési többletet az EU átlagához, de leginkább a fejlett tagországok átlagához képest. A növekedés struktúrája egészséges, a szolgáltatás, az ipar, a mezőgazdaság aránya kiegyensúlyozott.

Foglalkoztatottság

A foglalkoztatás még növelhető: míg nálunk 70 százalék, Csehországban 75 százalék a mérték. A 3,6 százalékos munkanélküliséggel az Unióban a legalacsonyabbak között vagyunk.

A Növekedés.hu kérdésére, miszerint a 70 százalékos foglalkoztatottság tartalmazza-e az EU más tagállamaiban dolgozókat, azt ígérték, hogy utánanéznek a KSH adatainak, és erre rövid időn belül sor is került. Ezek szerint a KSH általi létszám tartalmazza a külföldi telephelyeken dolgozó 109 ezer embert, azonban a külföldi cégeknél dolgozókról nincs szám, ezt 350 ezerre becsülik (ha őket beleszámoljuk a foglalkoztatottságba,72,2 százalék adódik).

Megkérdeztük azt is, hogy ha a munkaerőhiányt is hozzávesszük a munkanélküliséghez, nem kapunk-e sokkal alacsonyabb, akár negatív adatot. Azt a választ kaptuk, hogy valóban komoly igény van a munkaerőre 5 százalékos gazdasági növekedés mellett, ezért is kellett külföldről bevonni munkaerőt átmeneti engedéllyel, főleg Ukrajnából. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy látnak még tartalékot a hazai foglalkoztatás növelésében: a gyermeküket nevelő anyák, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, és a közmunkások körében.

Szja, szocho, bérnövekedés

Újságírói kérésre válaszolva elmondták még, hogy a tervek szerint az szja kulcs marad 15 százalék, a szocho fog csökkenni. A bérek növekedését illetően a kormány célja az, hogy az állami szféra se maradjon le a bérnövekedésben, ne hagyják el a pályát.

A fogyasztás várható növekedési ütemét a következő három évben 4,7 körülire várják, az átlagbér növekedését a következő két évben 8,3, majd 2023-ban 7,9 százalékra becsülik. Ha ennél magasabb lesz a növekedési ütem, annak csak örülnek, a kormánynak nincs szándékában visszafogni az ütemet.