Egy fontos EU-s rangsorban Románia az utolsó helyre került - Mutatjuk Magyarország helyezését
ElemzésekCsath MagdolnaAz Eurostat friss jelentéséből kiderül, hogy a fiatal felnőttek között hányan vannak, akik nem nem tanulnak és nem is dolgoznak.
Az Eurostat friss jelentése szerint az EU-ban 2024-ben a 15-29 éves „fiatal felnőtt” korcsoport 11 százaléka nem tanult és nem is dolgozott. Az országok közül legjobb aránnyal – csupán 5 százalékkal – Hollandia dicsekedhet. A lista végén Románia van 19 százalékkal. A két ország közötti különbség jelentős: a román érték csaknem négyszerese a hollandnak.
A magyar adat 10,9 százalék, ami a 10. legmagasabb érték. A lengyel érték 8,7, a cseh 8,6 és a szlovák 10,7 százalék. Az adatok szerint a fiatalabb korcsoportok tagjai inkább tanulnak, az idősebbek inkább dolgoznak. Jelentős különbségekkel bár, de jellemző, hogy a falvakban, valamint az alacsonyabb iskolázottsági szinten lévők körében minden vizsgált korcsoportban nagyobb a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya.
Az Eurostat rámutat, hogy azon fiatalok magas aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak óriási gazdasági veszteség, és hosszabb távon veszély is a társadalom számára.
Az EU által 2030-ra kitűzött cél a 15-29 éves korcsoport esetén, 9 százalék. Ezt az értéket már 9 ország 2024-ben elérte. Érdekesek azonban a további korcsoportok és a végzettségek szerinti adatok is.Az 1. táblázatban 4 korcsoportra és a bármilyen végzettséggel rendelkezőkre, illetve a csak alsó fokú végzettségűekre látjuk a V4 országok az adatait és az EU-s átlagot.
1. táblázat. Se nem tanulók, se nem dolgozók aránya korcsoport és végzettség szerint (2024, %)
|
Korcsoport és végzettség |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
EU átlag |
|
Bármilyen végzettséggel |
|
||||
|
15-17 |
3,4 |
0,9 |
1,7* |
- |
2,7 |
|
15-19 |
6,5 |
2,4 |
2,9 |
5,2 |
5,4 |
|
15-24 |
10,0 |
4,6 |
7,0 |
8,7 |
9,1 |
|
15-29 |
10,9 |
8,6 |
9,4 |
10,7 |
11,0 |
|
Alsófokú végzettséggel, (0-2 szint) |
|||||
|
15-17 |
3,2 |
0,9 |
1,6* |
- |
2,6 |
|
15-19 |
5,2 |
1,8 |
1,3 |
4,1 |
4,5 |
|
15-24 |
10,6 |
4,1 |
3,7 |
9,7 |
8,9 |
|
15-29 |
14,2 |
6,6 |
6,3 |
14,0 |
12,6 |
|
Középfokú végzettséggel (3-4 szint)** |
|
||||
|
15-19 |
13,2 |
7,2 |
12,7 |
- |
9,0 |
|
15-24 |
9,5 |
5,3 |
10,7 |
8,4 |
9,6 |
|
15-29 |
9,7 |
9,9 |
12,8 |
10,4 |
11,3 |
Forrás: Eurostat 2025.04.14.; *2022 évi érték; **A 15-17 éves korcsoportra nincs adat.
A 15-29 éves korcsoportra, bármilyen végzettséggel, - mint korábban említettük - a magyarországi arány a 10. legmagasabb. Az alsófokú végzettséggel rendelkezők esetén, ugyanebben a korcsoportban, a 14,2 százalékos értéknél kedvezőtlenebb adat csak 4 országban van.
Érdemes felfigyelni az egy kivétellel minden korcsoport és végzettségi szint esetén lényegesen jobb cseh adatokra. A lengyel és a szlovák adatok hiányosak, de a meglévő lengyel értékek többsége is kedvezőbb a magyarnál.
A képzettségi szinttel kapcsolatban az uniós statisztikai rendszer szerint a „0-2” szint a kisgyermekkori, alapfokú (elemi) és alsó középfokú oktatást, a 3-4 szint pedig a felső középfokú és a középfok utáni, de nem felsőfokú oktatást jelenti.
A 2. táblázatban a korcsoportok és a lakóhely szerinti elérhető adatokat látjuk.
2. táblázat. Se nem tanulók, se nem dolgozók aránya korcsoport és lakóhely szerint (2024, %)
|
Korcsoport és lakóhely |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
EU átlag |
|
Nagyváros |
|||||
|
15-17 |
- |
1,0 |
- |
- |
2,5 |
|
15-19 |
3,3 |
1,9 |
3,5* |
- |
4,9 |
|
15-24 |
4,7 |
4,4 |
4,3 |
6,0* |
8,3 |
|
15-29 |
5,4 |
7,4 |
6,5 |
6,2 |
10,0 |
|
Kisváros és külváros |
|
||||
|
15-17 |
3,1 |
1,4 |
6,6** |
- |
2,5 |
|
15-19 |
5,4 |
3,3 |
3,3 |
7,5** |
5,3 |
|
15-24 |
9,0 |
5,7 |
6,9 |
6,1 |
9,2 |
|
15-29 |
10,6 |
9,9 |
9,7 |
8,8 |
11,4 |
|
Falu, vidék |
|
||||
|
15-17 |
5,7 |
0,4 |
5,8** |
- |
3,3 |
|
15-19 |
9,8 |
2,0 |
3,7 |
7,5 |
6,3 |
|
15-24 |
15,3 |
3,9 |
9,0 |
11,7 |
10,4 |
|
15-29 |
16,0 |
8,6 |
11,8 |
13,6 |
12,3 |
Forrás: 2025.04.14.; *2022 évi adat, **2021 évi adat
Azt látjuk, hogy általában minden korcsoportra nagy a különbség a városi és vidéki fiatalok adatai között, de Magyarország esetén a különbség kiugróan nagy. Ezzel az értékkel a 23. helyen vagyunk, vagyis csak 4 ország van mögöttünk.Végül vizsgáljuk meg a magyar adatok alakulását a 15-29 éves se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya és két végzettségi szint tekintetében egy 10 éves időtávon.
1. ábra. A se nem tanulók, se nem dolgozók arányának alakulása Magyarországon a 15-29 éves korcsoportban bármely végzettség, illetve alsófokú végzettség esetén (2015-2024, %); Forrás: 2025.04.14.
Azt látjuk, hogy hosszabb időtávot vizsgálva a magyar adatok folyamatosan és jelentősen javulnak. Azonban – mivel minden országra a csökkenés a jellemző – a magyar arányjavulás kevés ahhoz, hogy jelentősebben lépjünk előre az EU-n belül. Az adatokból az nem derül ki, hogy azok, akik tanulnak, mit tanulnak és az sem, hogy akik dolgoznak, milyen munkahelyen dolgoznak. A közölt adatokból Magyarország esetén két fontos következtetést vonhatunk le.
Elsősorban csökkenteni kellene a regionális különbségeket, felgyorsítva a vidéki fiatalok felzárkóztatását tanulás és munkavállalás szempontjából egyaránt.
Másrészt mivel Magyarországon elég jelentős az alsószintű végzettségűek aránya, az Eurostat szerint a 15-29 évesek körében 2024-ben 35,8 százalék volt, és éppen ezek körében – mint látjuk – minden korcsoport esetén nagy a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya, ezeket a fiatalokat be kellene vonni különböző képzésekbe, hiszen ezzel nagyobb esélyük lenne a munkavállalásra is.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.
