Mi a helyzet valójában itthon a beruházásokkal?

A KSH május 22-i jelentése szerint, a szezonálisan kiigazított adatok alapján éves szinten 11,8, negyedéves szinten 3,4 százalékkal estek vissza a beruházások. Ez nem az első rossz beruházási adat, hiszen a nemzetgazdasági beruházások éves összehasonlításban mért csökkenése 2022 negyedik negyedében kezdődött, 2023 második negyedévében 12,9, harmadik negyedévében 16,2, negyedik negyedében pedig 14,6 százalékos esést mutatott. Az előző negyedévhez mért adatok ugyanezt a tendenciát mutatják: a 2023 első negyedévi adat kivételével negyedévről negyedévre csökkenés tapasztalható.

Ezek az adatok azonban nem önmagukban érdekesek. Hiszen nem mindegy, hogy milyen beruházások zajlanak egy országban. Az is elképzelhető, hogy a beruházások többsége olyan, hogy jobb is, ha nincs belőlük több. Ezért ahhoz, hogy a helyzetet objektíven tudjuk értékelni, bele kell mélyedni a részletekbe.

Meg kell vizsgálni például beruházások ágazati, regionális, cégméret szerinti, anyagi-műszaki összetétel és tulajdon szerinti szerkezetének alakulását. A továbbiakban ezen területek rendelkezésre álló adataiból emelünk ki néhányat.

1. táblázat. A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke nemzetgazdasági ágak szerint (folyóáron, millió Ft)

Forrás: KSH 2025.02.28.

Az 1. táblázatban – a rendelkezésre álló adatok alapján – a beruházások ágazatok közötti hatalmas eltéréseit látjuk. A beruházási tevékenység csak három ágazatban, a közigazgatás, védelem, a szálloda, vendéglátás és a pénzügyi, biztosítási területeken volt kiugróan nagy 2024-ben 2023-hoz viszonyítva.

A humán vagyonunk és ennek alapján a jövőre való felkészültségünk szempontjából legfontosabb területeken az oktatásban, egészségügyben és a szakmai-tudományos területen drámai visszaesés következett be.

A humán-egészégügyi, szociális ellátás területén a beruházások egy év alatt, 46,6 százalékos zuhanása érdekes összehasonlítási lehetőséget kínál a közigazgatás, védelem területén bekövetkezett 45,5 százalékos bővüléssel. A feldolgozóipari beruházások enyhe emelkedése, ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk, a járműgyártás és az akkugyártás területén zajló beruházásoknak köszönhető.

Az építőipar és a szállítás-raktározás területén látható visszaesés a gyenge gazdasági növekedéssel és az általános beruházási visszaeséssel lehet kapcsolatban.

A mezőgazdasági beruházások csökkenése ismét arra világít rá, hogy nem csoda, hogy nem nő a hozzáadott értékteremtés és a versenyképesség a valamikori nagyon fontos stratégiai ágazatban, a mezőgazdaságban.

Az ágazati beruházási arányok alakulása a jövőre vonatkozó következtetések levonását is kínálja. A ma beruházása a holnap fejlődési lehetősége, a ma elmulasztott beruházások pedig a jövőben éreztetik negatív hatásaikat.

Érdekes, bár messze nem teljeskörű felmérésen alapuló adatokat látunk az 1. ábrán.

1. ábra. A költségvetési szervezetek és a vállalkozások* beruházásai 2023, 2024 (Volumenindex, előző év azonos időszaka=100); Forrás: KSH 2025.02.18. (*vállalkozás 49 fő fölött)

Az 1. ábrán azt látjuk, hogy 2024-ben a költségvetési szervek beruházásai jelentős mértékben csökkentek, ami nyilván összefüggésben van az oktatásban és az egészségügyben látható beruházási teljesítményzuhanással.

De legalább ilyen nagy probléma a vállalkozások beruházásainak visszaesése is: mindkét évben – az előző évhez viszonyítva – két negyedév kivételével közel hasonló beruházásteljesítményt érték-csökkenést látunk.Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a KKV szektor adataiból csak a közepes méretű cégek adatait látjuk. Valószínűsíthető azonban, hogy az üzleti szektorban az igazán nagy beruházási tevékenység visszaesés a mikro- és a kisvállalkozások körében történt, ami ezen az ábrán nem jelenik meg.

A regionális adatok további fontos tendenciákra mutatnak rá. Sajnos a nemzetgazdasági beruházások legfrissebb adatai 2023 évből valók. Ezt összehasonlítva a 2022 évivel azt látjuk, hogy a 19 vármegye és Budapest esetén 10 helyen csökkenés és 10 helyen pedig növekedés volt tapasztalható.

A legnagyobb bővülés többnyire az államilag támogatott nagyberuházások helyszínén, kiemelten Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt.

A regionális szétszakadást szemlélteti a Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei -18,2, és -17,3 százalékos beruházáscsökkenés melletti 57,5 és 38,6 százalékos Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyei jelentős állami támogatással zajló jármű- és akkugyártó cégek beruházásainál látjuk. A bekövetkezett változásokat vármegyék szerinti bontásban a 2. ábrán látjuk.

2. ábra. Nemzetgazdasági beruházások teljesítményének változása vármegyék szerint (2022-2023, %); Forrás: KSH 2024.11.28.

Kiemelten fontosak a gazdasági szervezetek beruházásai, amelyek értékére már a 2024. évi előzetes adatok is rendelkezésre állnak. Ezek 2023-ról 2024-re történt százalékos változását látjuk a 3. ábrán. Ezek az adatok részben teljeskörű felmérésen, részben reprezentatív megfigyelésen alapulnak.

3. ábra. A gazdasági szervezetek beruházási teljesítményértékének változása (2023-2024, %); Forrás: KSH 2025.02.28.

A vállalati beruházások esetén feltűnő, hogy a kiemelt állami támogatásban részesülő jármű- és akkugyárak saját, céges beruházásai messze nem nőttek olyan mértékben, mint a nemzetgazdasági beruházási adatok.

Ennek valószínű oka, hogy a nemzetgazdasági beruházások között szerepelnek mindazok a helyi infrastrukturális beruházások, amelyeket nem a cégeknek kell állniuk.

Egyébként a vállalati beruházások regionális megoszlásának adatai is nagy szórást mutatnak a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei 25,4 százalékos növekedéssel kezdve a Nógrád vármegyei 38,8 százalékos csökkenésig. A vállalati beruházások összesen 7 vármegyében bővültek és 13-ban visszaestek. Az adatokkal kapcsolatban meg kell azt is említenünk, hogy ezek folyó áras értékek, vagyis nincs kiszűrve belőlük az infláció. Ezt a növekedési értékek értelmezésénél figyelembe kell venni.

Összességében a következő megállapításokat tehetjük:

• a beruházások esetén – legyenek azok költségvetési vagy vállalkozási beruházások – tapasztalható változások ágazati, tevékenységi kör és földrajzi elhelyezkedés szerint egyaránt nagyon nagy eltéréseket mutatnak
• az állami beruházások jelentős visszaesése az oktatásban és az egészségügyben rontja a jövőre való felkészültségünket, gátolja a digitális átállás esélyét, és általában veszélyezteti a  körülöttünk zajló változásokhoz történő sikeres alkalmazkodásunkat
• az állami beruházások erőteljes koncentrációja egyes vármegyékben illetve ágazatokban növeli a regionális szétszakadás és a gazdasági függőség veszélyét
• a vállalkozási beruházások elapadása gátolja az innovációt és a termelékenységnövekedést.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.