Egyre kevesebb a keresztény Magyarországon?
ElemzésekA 2022-es népszámlálás alapján 9,6 millióan éltünk Magyarországon tavaly október 1-jén, akik közül közel 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, 944 ezren reformátusnak, míg a nem vallásos lakosság száma 1,55 millió fő volt - írta meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A KSH szeptember végén ismertette a 2022-es népszámlálás végleges eredményeit. A 2011-es népszámláláshoz képest visszaesett a bevallottan keresztény vallásúak száma és aránya, mely mögött a társadalom idősödése és a koronavírus-járvány miatti korlátozások (pl. személyes vallásgyakorlási lehetőségek korlátozása) is szerepet játszhattak egyéni, személyes okok mellett.
Ugyanakkor torzítja az adatok értelmezését, hogy a lakosság 40%-a nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatban feltett kérdésre, vagyis a magyarok 60%-a által megismert adatokból tudunk csak következtetéseket levonni Magyarország vallási összetételére - hívja fel rá a figyelmet elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Azonban akik válaszoltak a kérdésre, azoknak a 72%-a keresztény vallásúnak mondta magát, 1%-uk nem keresztény vallásúnak (összesen 73%-uk vallásos),
illetve 27%-uk nem tartozott vallási közösséghez, felekezethez 2022-ben (nem voltak vallásosak).
Két vármegye kivételével mindenhol a katolikus vallás volt a leginkább elterjedt. Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a református volt a fő vallás (lakosság 24%-a, illetve 30%-a). Ha sorrendbe állítjuk a vármegyéket, hol vallották magukat arányaiban legtöbben katolikusnak magukat (mint 17 vármegyében és Budapesten legjellemzőbb vallás), akkor Zala és Vas vármegye a kiemelkedő, a lakosság 49% és 48%-a katolikus volt 2022-ben, melyet Nógrád követett 44%-kal.
Ugyanakkor Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tartották magukat nem vallásosnak arányaiban a legtöbben (vármegye lakosságának 29%-a és 25,6%-a).
Minderről bővebben olvashat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán.
