Ekkora GDP emelkedésre számítanak az elemzők - Begyújtja idén a rakétákat a magyar gazdaság?

A KSH január 30-án teszi közzé az első becslését a magyar GDP 2024. negyedik negyedéves alakulásáról. Ezzel egyúttal képet kaphatunk az egész éves tavalyi GDP-ről is. A Növekedés.hu az adatok nyilvánosságra hozása előtt magyar elemzőket kérdezett, mire számítanak, hogyan teljesíthetett gazdaságunk az utolsó negyedévben, illetve hogyan alakulhatott a magyar GDP a 2024-es esztendő egészében és mekkora GDP emelkedésre számítanak 2025-ben.

ERSTE Bank - Nyeste Orsolya

Azt várjuk, hogy negyedéves szinten kicsit emelkedni tudott a gazdaság, egy 0,2-0,3 százalékkal, ami azt jelentené, hogy az év/év index nagyjából stagnálhatott

- mondta a Növekedés.hu kérdésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hozzátéve, a technikai recesszió valószínűleg véget ért a tavalyi negyedik negyedévben, bár a növekedés még nem igazán izmos. Reméli ugyanakkor, hogy ez negyedévről negyedévre egyre nagyobb lendületet tud majd venni.

A 2025-ös várakozások kapcsán elmondta, valószínűleg a lakossági fogyasztás lesz a legfontosabb hajtóereje a növekedésnek, és bíznak abban, hogy ehhez már egy kicsit felzárkózik a beruházások pozitívabb teljesítménye is. A beruházások zuhanása volt a legfőbb oka annak, hogy 2024-ben ennyire gyenge maradt a gazdasági teljesítmény, annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt ilyenkor többet vártunk tőle. Ami a kulcsfontosságú, egyúttal bizonytalanságot okozó tényező, hogy a külpiacaink helyzete hogyan fog alakulni, és miként alakul a kereslet a magyar export termékek, a magyar ipari termékek iránt, hiszen az döntően meghatározza majd azt, hogy az ipar - ami ugye '24-ben már a második éve negatívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez - az idén tud-e lendületet venni és pozitív tényezővé válni a növekedésben.

Alapvetően úgy gondolom, hogy tényleg egy lassú, fokozatos kilábalás áll előttünk, már amennyiben a növekedést érintő kockázati faktorok, tehát a gyenge exportpiac, és a kedvezőtlen ipari termelés enyhülni tudnak

- húzza alá Nyeste Orsolya.

ING Bank - Virovácz Péter

Idén sem lesz kolbászból a kerítés

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője úgy látja, 0,2 százalékos év/év növekedéssel számolhatunk, ami a tavalyi évet illeti, ez azt jelenti, hogy az év egészében nagyjából fél százalékos lehetett a magyar gazdaság teljesítménye. Ez alapvetően alulmúlja a 2024 év eleji várakozásokat, hiszen korábban voltak olyan prognózisok, amelyek 3-4 százalékos gazdasági növekedést is jósoltak, ehhez képest valószínűleg fél százalék valósulhatott meg 2024-ben.

Azért látunk majd pozitív jeleket is. Például a negyedik negyedévben vélhetően tovább erősödhetett a fogyasztás, és összességében a szolgáltatószektor teljesítménye is, ami mindenképpen valamelyest biztató 2025-re nézve is

- húzza alá a vezető elemző. Ugyanakkor úgy véli, hogy 2025-ben sem lesz kolbászból a kerítés.

Mi 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk jelen pillanatban, és inkább valamelyest negatív irányba mutatnak a kockázatok. 2025-ben alapvetően a fogyasztás bővülését várjuk, és hogy elkezdenek helyreállni a beruházások, de önmagában ezzel az a probléma, hogy ezek viszonylag magas importigényt hoznak majd magukkal. Vagyis amit nyerünk majd a belső kereslet élénkülésén, azt részben elveszítjük az importon

- mutat rá Virovácz Péter, aki úgy látja, a nettó export vélhetően negatívan járul majd hozzá a gazdasághoz, tehát az visszafogja a teljesítményt.

Nyilván ebben lehetne változás, csak ahhoz kellene, hogy forduljon a külső kereslet, a globális készletezési ciklusok, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy gyorsan helyreállnának például az autóipari és zöld átállással kapcsolatos problémák.Ez továbbra is inkább visszafogja majd az exportteljesítményünket az élénkülő import mellett. Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy negatív lehet a külkereskedelmi teljesítményünk, illetve annak a változása. Míg a belső kereslet élénkíti a növekedést 2025-ben, a külső keresleten keresztül inkább egy visszafogó hatást látunk majd - összegzi a szakember.

MBH Bank - Elemzési Centrum

Kint lehetünk a mocsárból

Az utolsó negyedévet illetően 0,3%-os gazdasági növekedéssel számolunk az előző év azonos időszakához képest, amely 2024 egészére vetítve fél százalékot valamivel meghaladó éves GDP-növekedést jelentene. Negyedéves alapon ugyancsak enyhe növekedésre számítunk. Ezzel a magyar gazdaság kikerülhetett a technikai recesszióból

- válaszolta az MBH Bank Elemzési Centruma arra a kérdésünkre, hogyan teljesíthetett a magyar gazdaság az utolsó negyedévben, illetve hogyan alakulhatott a magyar GDP változása 2024 egészében.

Hozzétették, a növekedést felhasználási oldalról a háztartások utolsó negyedéves fogyasztásának bővülése támogathatta. A feltételezhetően erős fogyasztási adatok és a párhuzamosan gyengélkedő ipari termelésből arra következtethetünk, hogy a negyedik negyedévben az import jobban nőtt az exportnál, amely így mérsékelhette a gazdasági növekedést. A GDP termelési oldalát vizsgálva arra számítunk, hogy a kiskereskedelem támogatta az utolsó negyedéves magyar gazdasági teljesítményt, mialatt az ipar és az építőipar pedig kevésbé csökkenhetett az előző időszakhoz viszonyítva.

2025 első negyedévében ugyanakkor már érdemi növekedésre számítanak az előző év utolsó negyedévéhez képest. Ezt a reálbérek folytatódó emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy részének fogyasztásra történő felhasználása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása, valamint a munkáshitel konstrukció is támogathatja. Felhasználási oldalról ugyanakkor kérdéses a beruházások alakulása: az alacsony kapacitáskihasználtság és a továbbra is enyhe hitelkereslet nem járulnak hozzá a beruházások élénküléséhez, azonban a 2024 során már amúgy is sokat csökkenő beruházási volumen miatt további, számottevő csökkenést az első negyedévben már nem várnának.

Termelési oldalon a kiskereskedelmi forgalom, és általában a szolgáltatások javuló teljesítménye várható, ugyanakkor az iparban a gyáripari megrendelések statisztikái alapján az év első három hónapjában még nem számítunk felpattanásra

- húzza alá válaszában az MBH Bank Elemzési Centruma hozzátéve, a következő negyedévekben fokozatos kilábalással számolnak a magyar gazdaságban, amelynek következtében 2025 második felére akár 4 százalék körüli éves reál GDP növekedés is elérhető lehet. 2025-re éves átlagban továbbra sem elképzelhetetlen a 3 százalékos GDP növekedés elérése. Ehhez ugyanakkor a fogyasztás további élénkülése mellett fontos, hogy a beruházások is stabilizálódjanak, és az év második felében érdemi kilábalás kezdődjön az iparban is. Ezt támogatja a nagy járműipari beruházások termőre fordulása, miközben remélhetőleg a német választásokat követően a külpiaci konjunktúra is javulni fog.

Ezek lehetnek a növekedés motorjai

Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a belföldi folyamatok, amelyek a leginkább hatással lehetnek a magyar gazdaság teljesítményének alakulására 2025-ben, válaszul elmondták, hogy a növekedés hajtóereje a belső felhasználás, különösen a fogyasztás lehet idén. Továbbra is érdemi reálbér-emelkedéssel lehet számolni - a minimálbér 9 százalékos emelkedése mellett az infláció éves átlagban várhatóan 4 százalék körül alakul – ami a fogyasztási dinamikát a 2024-eshez képest tovább gyorsíthatja. Emellett a beruházások is stabilizálódhatnak és 2025 második felében a beruházások éves indexe is emelkedést mutathat. A beruházások stabilizálódását a várhatóan csökkenő kamatok, a tovább növekvő belső fogyasztás miatt várható beruházási igények, a lakáspiaci kínálatot serkentő, decemberben bejelentett kormányzati intézkedések, valamint a Demján Sándor Program keretében bejelentett hitel-, lízing- és tőkeprogramok is segíthetik a következő két évben.

Mind a végső fogyasztás, mind a beruházások szempontjából kedvező, hogy a költségvetésben láthatóan érdemi konszolidáció történt, ami a tervezett hiánypálya tarthatóságát javítja, így kevésbé kell számítani további jelentős kiigazításra, ami a belső keresletet fékezné.

Arra is rákérdeztünk, melyek azok a külső hatások, amelyek befolyásolhatják az előttünk álló szűk 12 hónapban a magyar GDP alakulását. Az MBH Bank Elemzési Centruma válaszából kiderült, Európa, ezen belül is különösen Németország ipari szektora továbbra is szenved, ami rendkívül kedvezőtlen Magyarország számára. Eközben azonban végre beindulhatnak Magyarországon azok a gyárak, amik az elmúlt években az autóipari szegmensben felépültek. Ezek ugyan csak fokozatosan (évek alatt) érhetik el a kapacitásuk felső határát, de már idén is segíthetik az ipart, némileg mérsékelve a továbbra is gyenge külpiaci konjunktúra hatásait.

Emellett az új amerikai gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ugyan a vámok ronthatják a növekedési kilátásokat, de Donald Trump elnökségének hatása akár pozitív is lehet, amennyiben a kedvező politikai kapcsolat megfogható gazdasági előnyöket hozna a magyar gazdaság számára.

Természetesen Donald Trump elnöksége sok változást hozhat. Egyrészt beiktatási beszédében elhangoztak a fosszilis energiahordozók kitermelésének felfuttatásáról szóló tervek, amely egy részét külföldre szeretné értékesíteni, így kínálati oldalról csökkentve az inflációs nyomást. Amennyiben pedig beváltja azon ígéretét, hogy hozzájárul az orosz-ukrán háború lezárásához, akkor ezzel javulhat az energiabiztonság és ez az energiaárak további csökkenéséhez is vezethet. Az európai ipar jelenlegi helyzetét a strukturális problémák mellett a magas energiaköltségek is nehezítik, ezért ennek az infláció féken tartása mellett a termelőkapacitásokra is pozitív hatása lehet.

Másik oldalról viszont a Donald Trump által belengetett vámok (amelyek nyilvánvalóan egyéb intézkedés hiányában rontják Magyarország exportkilátásait) emelhetik az inflációt is az Egyesült Államokban, amely szűkítené a Fed mozgásterét a további kamatcsökkentésekre. Ez tovább szélesítheti az euróövezet és az USA közötti kamatdivergenciát, amely a forint további leértékelődéséhez vezethet, amely végsősoron a hazai inflációba is átgyűrűzne. Ezzel az MNB kamatcsökkentési mozgástere is csökkenne, amely így a gazdasági növekedést is negatívan érintené. Azonban ezt a szcenáriót nehéz számszerűsíteni a konkrét rendeletek megismeréséig.

A fentiek mellett a következő hónapban szövetségi választások is lesznek Németországban. Amennyiben a német vezetés felismeri a túlzott fiskális szigor hátrányait, úgy a költségvetés által megtámogatott német gazdaság a külső keresleten keresztül a magyar GDP növekedéshez is hozzájárulhatna. Bár a német gazdaság mélyebb strukturális problémáit nem lehet fiskális lazítással megoldani, egy ilyen fordulat kedvező lenne a magyar növekedési kilátások szempontjából.

Gránit Alapkezelő - Regős Gábor

Sok a bizonytalansági tényező

A várható gazdasági kilátások kapcsán a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának Regős Gábornak az alapkezelő honlapján megjelent elemzését is szemléztük. 

Mint írja, 2025 kapcsán számos bizonytalansági tényezőt kell megemlítenünk – és ezek csak azok, amiket látunk előre. Trump elnöksége mindenképpen bizonytalansági tényező, de nem csak a szó rossz értelmében: Trumptól sokan várják az orosz-ukrán háború lezárását – ez persze csak akkor vehető biztosra, ha már ténylegesen megtörtént. Kérdés, hogy ebben az esetben mi lesz a korábbi szankciós politika – gazdasági hidegháború – sorsa.

A protekcionista gazdaságpolitika Regős Gábor szerint nem újkeletű jelenség, hiszen Joe Biden elnöksége alatt is alkalmaztak hasonló intézkedéseket. Gondoljunk például az inflációcsökkentő törvényre, amelynek célja az amerikai ipar termékeinek előnyben részesítése volt. Ugyanakkor kérdés, hogy Donald Trump mennyire fogja ezt a politikát követni. Valóban minden termékre vámot vetne ki? Ez valószínűtlen, mivel az infláció növekedését idézné elő, ami senkinek sem érdeke. Inkább elképzelhető, hogy a vámok többnyire diplomáciai eszközként szolgálnak majd bizonyos célok eléréséhez.

Fontos kérdés, hogyan alakul a külső kereslet, különösen Németország gazdasági teljesítményének tükrében. A magyar gazdaság egyik meghatározó ágazata az autógyártás, legyen szó hagyományos vagy elektromos járművekről. Nemcsak az autópiac mérete a lényeges, hanem az is, hogy a magyarországi gyártók mennyire tudják kihasználni a lehetőségeket. A német autógyárak számára Kína kiemelten fontos piac volt, de az EU és Kína közötti vámháború átrendezheti az erőviszonyokat. Emellett az uniós szabályok, amelyek büntetik a magas szén-dioxid-kibocsátású járműveket (2025-től az átlagos kibocsátási határ 93,6 g CO2/km), az elektromos autók nagyobb arányú értékesítését követelik meg. Azonban kereslet hiányában ezek az autók kevésbé versenyképesek maradnak.

Jegybanki változások és monetáris politika

Magyarországon az egyik jelentős esemény az MNB vezetésében bekövetkező váltás lesz. Az új jegybankelnök, Varga Mihály, stabil és kiszámítható árfolyamot ígért. Az első hónapokban valószínűleg óvatos monetáris politikára számíthatunk, mivel az új vezetésnek el kell nyernie a piac bizalmát. A kamatcsökkentések valószínűleg csak az év második felében indulnak meg, és az alapkamat év végére 6 százalék körül alakulhat. A nemzetközi kamatkörnyezet és a magyar gazdaság kockázati megítélése alapvetően meghatározza majd a monetáris politika irányát - mutat rá a közgazdász, aki szerint kérdéses, hogy Magyarország hozzájut-e az uniós forrásokhoz, amelyek politikai viták kereszttüzében állnak. Az elmúlt években a gazdasági növekedés rendre elmaradt a várakozásoktól, részben külső tényezők, például a pandémia, a háború és az energiaválság miatt. Az idei növekedés az alacsony bázis miatt erősebb lehet, de kiugró bővülés nem várható. A szakértő a GDP 2,6 százalékos növekedését prognosztizálja, amely kiegyensúlyozottabb szerkezetű lesz, hiszen nemcsak a fogyasztás, hanem a beruházások és a nettó export is hozzájárulhatnak a bővüléshez.

A reálbérek növekedése a fogyasztás egyik fő motorja marad, amelyet a minimálbér emelése és az ipari létesítmények bérfelhajtó hatása is támogat. Az átlagbérek várhatóan 8,5-9,0 százalékkal emelkednek, ami 4,5 százalék körüli reálbér-növekedést eredményezhet. Az inflációt részben a forint gyengülése befolyásolja, amely az importárakon keresztül növelheti az árszintet. Ugyanakkor a bérek inflációs hatása csekély, mivel a magyar gazdaság exportorientált.

A beruházások növekedésének lehetősége az uniós források elérhetőségétől és a vállalkozások keresleti várakozásaitól függ. Az ipari kapacitások bővülése ugyanakkor hozzájárulhat az export növekedéséhez.

Befektetési piac és ingatlanhelyzet

A befektetések terén az alacsonyabb inflációs környezet új kihívásokat hozhat. A prémium állampapírok korábbi népszerűsége csökkenhet, így a befektetőknek diverzifikáltabb stratégiákra lesz szükségük. Az ingatlanpiac alakulását a befektetési kereslet változása és a kormányzati intézkedések is befolyásolhatják. Az Airbnb korlátozása és a lakásvásárlást ösztönző intézkedések jelentősen formálhatják a piacot, de ezek hatásait egyelőre nehéz előre jelezni.

Egyensúlyi mutatók és fiskális politika

A folyó fizetési mérleg egyenlege idén várhatóan kisebb lesz, mint tavaly, de nem jelent kritikus problémát. A költségvetési egyenleg javítása érdekében fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség, amely a kormányzati akarat függvénye. A forint árfolyama továbbra is kulcsfontosságú tényező lesz a gazdaságban, amely meghatározza a befektetések és az import árát is.

Összességében a magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedést mutathat, miközben a külső kereslet, a monetáris politika és az uniós források sorsa továbbra is bizonytalan tényezők maradnak.