Elindult az olasz alapjövedelem: fejenként havi 780 euró „fizetés” jár

Elemzések2019. ápr. 28.Szabó Anna

Már folyósítják az állampolgársági alapon járó, de feltételekhez kötött olasz alapjövedelmet: az összeg havi 780 euró fejenként, melyből 280-at a lakhatásra kapnak.

Szigorított feltételekkel, de április elején elindult az olasz alapjövedelem program, ami fejenként 780 eurót ad minden rászorulónak minősíthető állampolgárnak: 500-at a megélhetésre (pl. ételre, gyógyszerre) 280 eurót pedig a lakbérre és rezsire lehet kifizetni az úgynevezett alapjövedelem-kártyákkal, melyeket havonta töltenek fel.

Az alapjövedelmet április közepéig közel egymillióan igényelték, és 500 ezer igényt már be is fogadtak.

Akiknek elfogadták a kérvényét, a postahivataloktól kapják meg a névre szóló és csak az általuk használható kártyát, amire az állam minden hónapban a rászorultságnak megfelelően utal egy összeget.

Az egyedülállók esetében ez 780 euró fejenként, családoknál 1330 euró a plafon, de fogyatékkal élő gyerekeket nevelők ennél többet kaphatnak.

A tavalyi választásokon győzelmet arató Öt Csillag Mozgalom legfőbb vállalásához hasonló szociális program még nem volt Európában, a feltétel nélküli alapjövedelmet eddig mindössze pár ezer emberen tesztelték, most viszont akár 5 millió fő is részt vehet a programban.

Az ingatag lábakon álló olasz kormánykoalíció eredetileg nagyobb támogatottságú pártjának számító Öt Csillag Mozgalom az utóbbi hónapokban rengeteget vesztett népszerűségéből, a Matteo Salvini vezette Liga ugyanakkor megerősödött, így gyakorlatilag az alapjövedelem sikerén áll vagy bukik a kormánykoalíció életképessége.

A visszaélések – főleg a feketemunka – elkerülése érdekében az alapjövedelem szabályait megsértőket szigorúan büntetik: a törvény szerint 1-6 év börtönbüntetéssel is sújthatják a visszaélőket, akik tíz évig nem kérvényezhetnek alapjövedelmet.

Az első felmérések szerint a feketemunkát választók száma akár 800 ezer főre is rúghat, ugyanakkor az alapjövedelem a gazdaság kifehérítésének jó eszköze is lehet, mivel a „fizetés” kártyára érkezik, így minden egyes euró kiadás követhető. Másrészt a lakbérre és rezsire külön támogatás jár, havi 280 euró, ami a 780 euróban benne van, így az albérletről a bérbeadóknak minden esetben számlát kell majd adniuk.

Ezen kívül erősen korlátozott, mire költhető az 500 euró, melyből csak havi 100 eurót lehet készpénzben felvenni.

Fontos kikötés az is, hogy a jövedelmet minden hónapban el kell költeni, ha maradna pénz a kártyán, az összeg minden hónapban 20 százalékkal csökken. Nem lehet tehát összegyűjteni, és később egy összegben felvenni a támogatást, melynek egyik oka egyrészt a visszaélések elkerülése, másrészt a gazdaság élénkítése a fogyasztás révén.

A legnagyobb probléma valószínűleg nem is maga a folyósítás lesz, sokkal inkább a rászorulóknak felajánlandó munkahelyek megszervezése jelent majd gondot az olasz munkaügyi hivatalok számára. A szabályozás szerint ugyanis

mindenkinek 3 munkalehetőséget kell felajánlani az alapjövedelem folyósításának ideje alatt: a második munkahelynél már a lakhelytől számított 100 kilométeres körzetben, a harmadiknál pedig már 250 kilométer is lehet az otthontól számított távolság.

Aki elutasítja mind a három ajánlatot, kizárja magát az alapjövedelemből, kérdés azonban, lesz-e egyáltalán bármilyen felajánlható munkalehetőség főleg a déli tartományokban. Az olasz munkanélküliség az Európai Unióban az egyik legmagasabb (11%), a kritikus területeken, főként Rómától délre azonban ennél sokkal magasabb az arány, a fiatal munkakezdők helyzete pedig a válság óta hátrányos.

Az alapjövedelemre azok jogosultak,

  • akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 9360 eurót
  • a vagyona nem éri el a 30 ezer eurót
  • nem vásárolt autót a kérvényezés előtti fél évben (1600 köbcentis autók esetén ez a tilalom két év)
  • külföldiek esetén legalább tíz éve az országban kell élni tartózkodási engedéllyel.

Az alapjövedelmet legfeljebb 18 hónapig folyósítják, utána újra kell kérvényezni, ha nem sikerült a rászorulónak munkalehetőséget felajánlani. 

A kormány erre az évre 6 milliárd eurót tett félre a programra, jövőre pedig 7,5 milliárdos kiadással kalkulálnak, az ezt követő két évben pedig ennél 200-300 millió euróval többet.

A legnagyobb kihívást az olasz gazdaság tíz éve tartó stagnálása jelenti, az utóbbi két negyedévben ismét recessziót mértek Olaszországban, ahol az uniós átlagnál jelentősen alacsonyabb a beruházási ráta is.

A 2008-as válság óta jelentősen emelkedett a szegények száma a kilábalásra képtelen országban,

többek között ezzel is magyarázható az elitellenes komikus, Beppe Grillo alapította Öt Csillag Mozgalom térhódítása.

A párt vezetője Luigi Di Maio gazdaságfejlesztési miniszter a program meghirdetésekor úgy fogalmazott, hogy szeretnék felszámolni a szegénységet Olaszországban, kérdéses azonban, hogy központilag folyósított "fizetéssel" ez megoldható-e,

a munkanélküliek jelentős része ugyanis az alulképzettség és/vagy a rossz egészségügyi állapot miatt valójában nem vonható be a munkaerőpiacra.

Az olasz gazdasági problémák ráadásul szerkezeti reformokat igényelnének, erre utal az is, hogy míg Európa nagy részén ma már munkaerőhiánnyal küzdenek a fejlett gazdaságok, addig az olaszoknál még mindig a magas munkanélküliség a legfőbb gond, a folyamatos kormányzati bizonytalanság miatt pedig nincs politikai lehetőség a szerkezeti átalakítások végigvitelére.