Eljárt az idő a torzító GDP felett, van új mutató helyette
ElemzésekA súlyosan torzító GDP helyett a fenntarthatóságot és a szubjektív jóllétet is mutató mérőszámot kellene használni, ez lenne a fenntarthatósági, vagyis az sGDP.
Újra kell gondolnunk a gazdasági teljesítményről való gondolkodást a 21. században. Magyar kutatók ezt a kérdést vitatták meg A 61. Közgazdász Vándorgyűlés versenyképességi szekciójában.
A 21. században a fenntarthatóságnak kell meghatároznia a közgazdaságról, és így a GDP-ről való gondolkodásunkat is - hangsúlyozta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke.
Az 1930-as években bevezetett, összgazdasági teljesítményt magába foglaló GDP egy megbízható, de bizonyos szempontból elavult mutató a 21. század körforgásos gazdaságában.
Nem jól méri például az egyre nagyobb teret nyerő ingyenes, reklámbevételekből finanszírozott online szolgáltatásokat.
A GDP nem is kívánja mérni a szubjektív jóllétet, a láthatatlan munkát, vagy a környezetünk állapotát, amelyek fontos tényezők egy ország gazdaságában
- tette hozzá előadásában Csath Magdolna egyetemi tanár, a Versenyképességi Tanács korábbi tagja.
A szakemberek egy olyan gazdasági mutatót mutattak be, amivel egyszerre mérhető a gazdasági fejlődés és a fenntarthatóság. Ez a Sustainable GDP, vagyis sGDP, amely magyar kutatások eredményeként született meg. Az sGDP az adott ország fejlettsége mellett figyelembe veszi a gazdasági, pénzügyi, társadalmi, és környezeti fenntarthatóságot is.
A GDP és a szubjektív jóllét kapcsolatát mutatták be Baranyai Eszter mesteroktató és Bánkuty-Balogh Lilla mesteroktató, Neumann János Egyetem MNB Intézetétől.
A szubjektív jóllét, amelyet akár 60-70 százalékban rajtunk kívül álló tényezők határozhatnak meg, túlmutat a pusztán anyagi értelemben vett jólléten, hiszen olyan pszichológiai tényezőket is magába foglal, mint az élettel való elégedettség, a cselekvőképesség érzése, vagy a minket körülvevő társas környezet.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy az olyan láthatatlan munka, mint a háztartásvezetés, vagy a gondozás kulturális megbecsültsége is közrejátszik a szubjektív jóllét alakulásában.
A fenntarthatóságról sokszor luxusjószágként gondolkodunk, pedig hosszútávon hatalmas szerepe van a versenyképesség és a gazdasági reziliencia növelésében
- emelte ki Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
A fenntarthatóság mérésében fontos szempont egy adott ország társadalmi, vagyoni, természeti, és humán erőforrásainak leltára.
A fenntarthatóság méréséből megtudhatjuk többek között az ország jövőbeli befektetéseinek hatását, valamint a gazdasági növekedés környezetre rótt terhét .
Bóday Pál, a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tanácsadója hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyakorlatban használt fenntarthatósági mutatók mellett szükséges volt Magyarország egyedi gazdasági helyzetét is figyelembe venni az sGDP megalkotásakor.
A teljes kerekasztal-beszélgetést itt nézheti meg.
