Az IMD friss jelentése szerint Magyarország digitális versenyképessége javult ugyan az előző évhez képest, de továbbra is az uniós mezőny második felében áll. Bár hazánk technológiai felkészültsége az európai élmezőnyhöz mérten kedvező, a tudásalapú beruházások alacsony aránya továbbra is visszafogja a digitális versenyképességet.
Az IMD friss digitális versenyképességi tanulmánya szerint a vizsgált 69 ország között Magyarország digitális versenyképesség tekintetében a 46. helyen van. Csehország és Lengyelország előttünk, Szlovákia mögöttünk található. A 46. helyünk az EU országok között a 21. helyet jelenti. Előzzük Szlovákián kívül Romániát, Ciprust, Görögországot, Horvátországot és Bulgáriát. Csehország viszont a 35., Lengyelország pedig a 45., ami az EU-n belül a 17., illetve a 20. helyet jelenti számukra.
A rangsort Svájc, USA, Szingapúr és Hong Kong vezeti. Az első EU-s ország a rangsorban Dánia 5. helyével, amit a 6. helyen Hollandia, és a 8. helyen Svédország követ. Ez azt jelenti, hogy az első 10 helyen csak 3 EU-s országot találunk. Ez érzékelteti az EU egészének előnytelen digitális pozícióját. A magyar általános pozíció 2025-ben a 2021 és 2022 évihez viszonyítva romlott, a 2024 évihez mérve viszont javult. A három részterület mindegyikén javulást látunk 2024-hez képest. Hosszabb távon, a 2021 évi helyezésünkhöz mérve egy területen enyhe javulás, egyen enyhe romlás tapasztalható. A harmadik területen nem változott a pozíciónk.
Magyarország pozícióinak változása az egyes területeken 2021-2025
|
Területek |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
|
Általános pozíció |
45 |
42 |
47 |
53 |
46 |
|
Tudás pozíció |
43 |
43 |
46 |
46 |
42 |
|
Technológiai pozíció |
36 |
31 |
36 |
43 |
37 |
|
Jövőre való felkészültség: alkalmazkodó és ellenállóképesség |
61 |
57 |
61 |
63 |
61 |
Forrás: IMD: World Digital Competitiveness Ranking 2025
A táblázatban azt látjuk, hogy a legjobb pozíciónkat a technológiai felkészültséggel értük el. Ezt az eredményt minden versenyképességi elemzés kiemeli.
Ez arra utal, hogy a technológiai, azaz a fizikai ráfordításokkal nem takarékoskodunk. Ahol a ráfordítások szintje alacsony, az a tudás, a képesség területe. Erre utalt legutóbb egy OECD és egy EIB (Európai Beruházási Bank) tanulmány is kiemelve, hogy az úgynevezett „megfogható”, fizikai befektetések nagyjából rendben vannak, csak a hatékony működtetésükhöz hiányzik a tudástartalom, vagyis az úgynevezett intellektuális beruházások megfelelő aránya.
Az OECD például kiemelte, hogy 2023-ban Magyarországon az összes beruházás 12,3 százaléka volt intellektuális tőke, azaz tudásberuházás, míg ez az érték például Csehországban 18,3, Ausztriában 24,6, Dániában 30,1 százalék. Ez értékrendbeli problémát érzékeltet. Míg máshol a tudást növelő ráfordításokat befektetésnek tekintik, addig nálunk olyan költségnek, amelyet lehetőség szerint csökkenteni kell. Ezzel viszont rontjuk a fizikai beruházások hatékonyságát.
Végül nézzünk néhány olyan mutatót, amelyre különösen gyenge a helyezésünk. Ezek egyik része ráfordítás (R), másik része eredménymutató (E).
|
Mutató |
Pozíció |
|
Digitális technológiai képességek (E) |
53 |
|
Munkavállalók képzése (R) |
42 |
|
Felsőoktatás teljesítménye (E) |
51 |
|
Nők aránya a kutatók között (R) |
53 |
|
Kockázati tőke rendelkezésre állása (R) |
54 |
|
Cégek agilitása, mozgékonysága (R) |
63 |
Ahogy arra az elemzések általában rámutatnak, a technológiai eredményeink jók. Például a szélessávú internet sebességre a 15. helyen vagyunk a 69 ország között, és az internet szerverek biztonságára is a 18. helyet értük el.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált 5 év során az átlagos digitális teljesítményünk enyhe javulást mutat. A további előrelépést a tudásberuházások arányának növelésétől és a vállalkozások jövőre való felkészültségének javulásától várhatjuk.
