Európa komoly árat fizethet, ha Trump béketervei megbuknak Ukrajnában
ElemzésekÁprilis 17-én Párizsban ismertették az amerikai béketervet, majd április 23-án Londonban folytatódtak a viták az amerikai kezdeményezésről. A terv a konfliktus befagyasztását kezdeményezi a frontvonalak mentén, valamint a megszállt területek elvesztésének beismerését javasolja Ukrajnának. A Trump-adminisztráció célja a gyors békekötés, ám a javaslatot sem Ukrajna, sem Európa nagyhatalmai nem támogatják, mivel az ellentétes saját biztonsági érdekeikkel. A fejlemények tragikuma az lehet, hogy bár Trumpék szenvedhetnek kudarcot, de a kudarc vesztese továbbra is Ukrajna marad, a számlát pedig Európa fizetheti majd - írják közös elemzésükben Lévai Dániel a Magyar Külügyi Intézet kutatója, valamint Siklósi Péter, illetve Seremet Sándor, az MKI vezető kutatói.
Az Egyesült Államok sürgető béke kezdeményezésének három fő oka van. Először is, Trump a 2026-os félidős választások előtt szeretné teljesíteni azt a kampányígéretét, hogy lezárja az ukrajnai háborút.
Másodszor, a Kína jelentette kihívás kezelése kiemelt külpolitikai prioritás, amely jelentős erőforrásokat igényel, ám ezeket jelenleg az ukrajnai konfliktus is leköti. Harmadszor, egy esetleges orosz–amerikai gazdasági együttműködés alapjaiban változtathatná meg az erőviszonyokat a kínai amerikai versengésben - írja az MKI Nézőpont friss elemzése.
A szélesebb geopolitikai összefüggés, amibe ezt az ügyet is érdemes elhelyezni, az természetesen a Kína további megerősödése és vezető világhatalommá emelkedése elleni amerikai fellépés. Amerika számára ez az igazán fontos ügy, önmagában az orosz-ukrán háború nem jelentős, csak a figyelmet és erőforrásokat viszi el a fő iránytól. Ugyanez igaz egyébként az iráni atomtárgyalásokra is.
Mind a két kérdést Amerika - saját maga számára megnyugtató módon - le akarja zárni, mielőtt ráfordulna a számára igazán fontos ügyre: a világkereskedelem és ezen keresztül a világgazdaság rendszerszintű átrendezésére, ami Amerikát tovább erősíti, Kínát pedig lelassítja.
Ha ezekben az ügyekben sikerrel jár, egyfelől azt demonstrálja, hogy még mindig ő a világ vezető hatalma, amely bármit képes elérni, amire mások képtelenek, másfelől el tudja kezdeni eltávolítani Oroszországot (és Iránt) Kínától, amely ezáltal gyengül az amerikaiakkal vívandó kereskedelmi háborúban.
Ha a rendezés a mostani javaslat mentén valósul meg, az felkínálja majd a lehetőséget Európa és Oroszország viszonyának fokozatos normalizálása előtt, amitha Európa kihasznál, az nagyban segíti majd gazdaságának megerősödését.Ugyanakkor mivel az Oroszország szándékaival kapcsolatos félelmek továbbra is fennmaradnak majd, sőt, akár fokozódhatnak is, ez erősíti a nyomást abban az irányba, hogy Európa költsön többet védelemre és ezáltal erősítse meg katonai képességeit.Ez pontosan az, amit Trump akar az európaiaktól. A béketerv tehát nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai és geopolitikai érdekeket is szolgál. Az amerikaiak számára a gyors rendezés kulcsfontosságú, hogy erőforrásaikat a globális kínai kihívásra összpontosíthassák.
A kérdés ugyanakkor az, hogy Ukrajna az ismétlődő nyomás hatására elfogadja-e Trump javaslatát, ahogy korábban az elvi 30 napos részleges fegyverszünetet is jóváhagyta az Ovális Irodában zajló csörtét követően, szintén amerikai nyomásra.
A tárgyalások azonban ismét holtpontra kerültek a viszonylag ígéretes párizsi találkozó után. A londoni folytatás Rubio és Witkoff visszalépése által - annak ellenére, hogy Ukrajna magas szinten képviseltette magát - szakértői szintre redukálódott.
Kilőtt épület Ukrajnában (Forrás: Shutterstock)
Elúszik a béke?
Annak ellenére, hogy most már Kijev és Moszkva is egyre nyitottabb álláspontot képvisel a fegyvernyugvás bevezetésében, annak betartása és betartatása továbbra is jelentős kihívást jelent. Mindkét fél a másikra igyekszik terelni a felelősséget a háború lezárására irányuló alku megkötésének elmaradásáért, mivel sem Moszkva, sem Kijev nem érzi azt, hogy a követelései vagy feltételei érvényesülnének. Moszkvában úgy gondolják, hogy Washingtonnak megvannak az eszközei ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, hogy az fogadja el a kedvezőtlen feltételeket, a Kreml ezért némi hajlandóságot mutat a háború lezárására, viszonylagos lemondásokkal.
Kijevben viszont azt várják, hogy Washington ábránduljon ki Moszkvából, mivel az nem hajlandó kompromisszumokra.
S bár látszólag az Egyesült Államok mindkét felet kritikával illeti a megállapodás hiánya miatt, mégis az olvasható ki, hogy ezért a felelősséget fokozatosan Kijevre helyezik át. Ha Amerika kiszáll, Ukrajna és Európa magára marad.
Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok ettől függetlenül folytatja majd a rendezést Oroszországgal, figyelmen kívül hagyva az ukrajnai helyzetet. Egyes elképzelések szerint, ha ez bekövetkezik, Oroszország fokozatosan visszakerül a globális gazdasági körforgásba. Az orosz visszatérés ahhoz vezethet, hogy az egyes európai országok is felülvizsgálják szankciós politikájukat, ami tovább rontja Ukrajna helyzetét.
Ukrán olvasatban viszont Kijev továbbra is egy amerikai zsarolási kísérletnek áll ellen annak érdekében, hogy megvédje saját stratégiai érdekeit, területi integritását és biztonsági garanciákat eszközöljön ki egy fenntartható igazságos béke keretén belül.
Mindez Washingtonban akadékoskodásnak és alkuképtelenségnek látszik, ami reális eredmények elmaradásához vezethet, ezek hiányában pedig, az USA kiszállhat a rendezésből.
Az elemzés teljes szövege elérhető EZEN a linken.
