Friss rangsor jelent meg Magyarország teljesítményéről, mutatjuk, hogy kiket előzünk meg

„Digitális nemzetnek” a versenyképességi lista élen lévő 5 olyan országot tekintik, amelyben a kormányzat, a cégek és a lakosság egyaránt széleskörűen alkalmazza a digitális megoldásokat. Az értékelés három fő tényezőre és azokon belül 9 alterületre elért eredmények alapján történik.

Az értékeléshez 54 mutatót használnak. A mutatók számszerűsítése 67 százalékban mért, 33 százalékban kérdőíves felmérésből történik. Az általános rangsort az 54 mutatóból készített összefoglaló (kompozit) mutató segítségével állapítják meg.

A három vizsgált terület a digitalizáció kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges tudás rendelkezésre állása, a digitális technológiák terjedését befolyásoló környezet jellemzői, valamint az adott ország digitális változásokra való felkészültsége, azaz „jövőképessége”.

A tudás rendelkezésre állásával kapcsolatban vizsgálják például a felsőfokú végzettségűek arányát, a felnőttképzés elterjedtségét, vagy a műszaki-tudományos területen végzettek arányát.

A technológiák terjedésére ható környezet esetén például a szabályozási rendszerek szerepét, a fejlesztéshez szükséges tőke, beleértve a kockázati tőke elérhetőségét és az új cégek indíthatóságának könnyűségét értékelik.

A jövőre való felkészültség leírására olyan jellemzőket használnak, mint például a cégek mozgékonysága (agilitása), az új tudás terjedésének gyorsasága vagy a vállalkozó szellem becsülete.

Nézzük először, hogy a 64 vizsgált ország közül melyek vannak az első 5 pozícióban, vagyis melyek tekinthetők „digitális nemzetnek” az általános értékelés alapján, valamint mely országok vezetnek a három fő tényezőre.

A táblázatban azt látjuk, hogy az EU-ban Hollandia és Dánia szerepel a legjobban. A legtöbb „digitálisan jól felkészült” ország azonban Ázsiában található. De jók az USA pozíció is. Magyarország, ahogyan a következő táblázatban látjuk, 2023-ban, 2019-hez képest – egy kivétellel – , rontotta pozícióját. 2022-hez mérve pedig mind a négy helyezése rosszabb lett.

Magyarország pozíciói a főbb területek szerint 2019-2023

Meg kell jegyezni, hogy a jövőre való felkészültség mérése elsősorban a kérdőíves felmérésre támaszkodik. Nézzük meg a V4-ek és Ausztria pozícióit is!

A táblázat érdekes tendenciákat, illetve összefüggéseket érzékeltet. Először is legjobb pozíciónkat a technológiai fejlődés környezeti támogatására értük el. E tekintetben Ausztria is csak egy hellyel előz meg bennünket. Igaz, Csehország 10 hellyel van előttünk.

Ezen belül különösen jó a pozíciónk a telekommunikációs befektetések, a hálózatok kiépítettsége és az internet sebesség területén.

Ez az értékelés összhangban van más, például az EU-s vizsgálatok eredményeivel is, és azt bizonyítja, hogy technikára Magyarország nem sajnálja a ráfordításokat. Igaz, megjegyezni az IMD tanulmány, hogy a kockázati tőke rendelkezésre állására már csak az 54. hely a mienk.

Ehhez képest viszont gyenge, és 2022-ről még három helynyit romlott is a tudás pozíciónk. A legrosszabb eredményt a digitális és technológiai képességek rendelkezésre állására (60. hely) és a műszaki-tudományos területen végzettek arányára (57. hely) értük el.

Legrosszabb pozícióban – a 61. helyen – a jövőre való felkészültség tekintetében vagyunk.

A rossz pozíció elsősorban a cégek és a társadalom gyenge digitális felkészültségének köszönhető. A cégek jövőorientáltsága, mozgékonysága a környezeti változásokra való felkészültsége egyaránt csak a 60. helyre elegendő.

Az új tudás terjedésének gyorsaságára az 52., a nagy adattömegek számítógépes elemzésének elterjedtségére pedig az 59. helyen vagyunk.

Jobb viszont a pozíciónk a kormányzat digitalizáltságára (44. hely), és a kormányzat kiberbiztonsági képességére (25. hely). Viszont a lakosság körében a digitális szolgáltatások használatának elterjedtségére csak az 55. helyen vagyunk. Ez is tudáshiányra utal.

Összességében ezek az adatok feloldandó aránytalanságokra mutatnak rá.

Elsősorban arra, hogy míg a digitális technika fejlesztésére a döntéshozók nagy figyelmet fordítanak, ugyanakkor elhanyagolják a lakosság, általában a társadalom tudásszintjének, képességeinek fejlesztését, így aztán a digitális megoldások társadalmi hasznosítása lemarad a technikai fejlesztések mögött.

Az pedig különösen nagy figyelmet kell, hogy érdemeljen, hogy miért maradnak le a vállalkozások is a digitális felkészültségben, főleg, ha arra gondolunk, hogy a technológiák rendelkezésre állnak.

Valószínűsíthető, hogy itt is szerepet játszhat a tudáshiány is, beleértve a vállalatokon belüli munkaerő képzés, át- és továbbképzés elterjedtségét is, amelyre szintén csak az 59. helyen vagyunk.

Következésképpen pedig arra kell felfigyelnünk, hogy az általános helyezés tekintetében, Szlovákiával együtt sereghajtók vagyunk úgy, hogy pozíciónk 2022-ről 2023-ra 5 hellyel romlott.

A 64 ország közötti 47. helyünk az EU-n belül csak a 23. helyre elég.

Ezzel csak Ciprust, Görögországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg. Nem vigasztalhat bennünket az, hogy Ausztria is három területen is rontotta pozícióját 2022-ről 2023-ra, hiszen még így is 25 hellyel van előttünk az általános pozícióra, 30-cal a tudás és 42-vel a jövőre való felkészültség tekintetében.

Külön érdekesség, hogy viszont a technológiák meghonosodását segítő környezetre, az állami technológiai ráfordításokra csak egy hellyel előz meg bennünket. Ez is azt érzékelteti, hogy a technológiák fejlesztése, megtelepítése kevés a „digitális állammá” váláshoz.

A technológiák hatékony alkalmazásához tudásra, készségekre, jövőorientáltságra, a környezeti változások érzékelésére és nyomon követésére is szükség van. Éppen ezért fontosak a lakosság és a cégek szintjén egyaránt a tudásberuházások.

A cégeknél pedig – a gépi, technológiai fejlesztések mellett – különösen fontos a szervezeti kultúra erősítése, a folyamatok rugalmassá tétele, a korszerű menedzsment és szervezési módszerek gyorsabb elterjedése.