Gigantikus államadósság csapdájában az új francia kormányfő

Görögország és Olaszország után Franciaország az Európai Unió legeladósodottabb tagállama, ez pedig igencsak beszűkíti a jelenlegi politikai válság nyomán kialakult mozgásteret és megnehezíti a kedden kinevezett Sébastien Lecornut miniszterelnök dolgát. A gigaadósság kamataira az ország a GDP több mint 2 százalékát fordítja, miközben az állami bevételek a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak, a közkiadások pedig megemelkedtek. Az ország adósságkilátásai nem túl bíztatóak: a francia állampapírok hozama többéves csúcson áll, ehhez pedig bőven hozzájárult a parlament bénultsága. Az elmúlt hetekben a kiigazításra számos javaslat érkezett, elsősorban adóemelések, kiadáscsökkentések és nyugdíjkorhatár emelés formájában.

A legfőbb gondot most a költségvetés állapota jelenti, pontosabban az, hogy az elszabaduló államháztartási hiány megfékezésére milyen szigorításokat vezessenek be. A parlament töredezettsége és a szocialisták blokkoló pozíciója komoly aggodalmat váltott ki a befektetők körében.

A tízéves francia államkötvény hozama jelenleg a 3,47 százalékon áll, a befektetők pedig a szigorító intézkedések tartalmától és az új miniszterelnök támogatottságától teszik függővé döntéseiket. A bizonytalanság tehát nem kedvez a tetemes államadósság finanszírozásának és az államháztartási hiány leszorításának. És most lássuk a legfőbb feladatokat, melyekre sürgősen megoldást kell találnia az új kormányfőnek.

A törékeny politikai helyzet stabilizálásása.

Macron a saját pártjából választott miniszterelnököt: Sébastien Lecornu korábbi védelmi miniszter 2017 óta megszakítás nélkül szolgál a kormányban, és kiváló kapcsolatokat ápol más pártvezetőkkel. Tény, hogy Macron egy lojális szövetséges kinevezésével biztosíthatja, hogy reformjai - mint a nyugdíjkorhatár két évvel történő emelése - védve maradjanak. A stratégia sikere azonban attól függ, hogy az új miniszterelnöknek sikerül-e meggyőznie a szocialistákat, mint kulcsfontosságú ingadozó szavazócsoportot arról, hogy végig kell vinni a reformokat. A Macronhoz való túlzott közelség azonban könnyen visszaüthet az egyeztetések során. Akár újabb költségvetési blokádot vagy kormánybukást eredményezhet, ami végső soron akár újabb előrehozott választásokhoz vezethet.

Zsarolási pozíciók felszámolása

A tavalyi választások óta a baloldal, mint a legtöbb képviselői helyet szerző frakció, a kormányalakítás jogát követeli. Bár Macron eddig elutasította őket, a helyzet a jelenlegi szűk mozgástérben könnyen változhat. A szocialisták korábbi nyilatkozataik alapján jelentős vagyonadót vezetnének be, ugyanakkor késleltetnék a nyugdíjkorhatár emelését.

Jövő évi költségvetés elfogadása

A 2026-os büdzsét mielőbb össze kell állítani, méghozzá úgy, hogy a magas államháztartási hiány és államadósság csökkenő pályára álljon. A bevételnövelő intézkedések kapcsán alakult ki a legtöbb vita a parlamenti pártok között, ezért a következő hetekben lényeges lesz, hogyan tudja kezelni az új kormányfő a politikai nyomásgyakorlásokat és a tiltakozásokat. Jelenleg a S&P negatív kilátást tart fenn Franciaország AA- minősítésén. A Fitch szintén ugyanebben a kategóriában és negatív kilátással tartja fent az ország adósosztályzatát. A Moody’s-nál Aa3 besorolásban vannak a franciák, stabil kilátással.