Globális adósságspirál és regionális különutak a válságkezelésben
ElemzésekA világ államadóssága ismét a második világháború idején tapasztalt szinteket közelíti meg, miközben a globális likviditás is soha nem látott mértékben bővül. A 63. Közgazdász-vándorgyűlés államháztartási szekciójában a szakértők a globális eladósodás okait, és a régiós válságkezelő intézkedéseket elemezték.
A globális eladósodásra egy koncentrált folyamatként kell tekinteni, mert
a világ államadósságának közel kétharmadát három ország birtokolja, mégpedig az Egyesült Államok (34,6%), Kína (16,1%), és Japán (10%).
Míg Kína és Japán belső forrásokból, addig az USA külső hitel bevonásával finanszírozza az adósságát, ami érdekes módon, nem rontja a hitelminősítési pozícióját.
Magyarország, hasonlóan a szomszédos országokhoz, jóval szerényebb államadósággal rendelkezik, a globális államadósság mindössze 0,2 százalékát teszi ki hazánk nominális államadóssága.
-vizsgálta a globális államadósság megoszlását Hoffmann Mihály vezérigazgató, Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Míg a régiós országok növelték, addig hazánk mérsékelte az adósságrátáját az elmúlt 15 évben.
Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága 2010-ben 80,2 százalék volt, azonban 2024-re már 63,5 százalékra csökkent.
Míg Szlovákiában 18,6 százalékos, Romániában pedig 25,8 százalékos államadósság növekedés ment végbe.
A fegyelmezett költségvetési kiigazítás eredményeképpen hazánkban javult az államháztartási hiány a GDP százalékában. Míg a régióban 2023-hoz képest átlagosan romlott az egyenleg a tavalyi évben. Bár a hazai fiskális politika mértéktartó volt, a növekedésünk elmaradt a régiótól, ami hátráltatta az adósság ledolgozását.
-hangsúlyozta a fiskális politika sikereit Hoffmann Mihály.
A finanszírozás költsége és a kockázati felárunk sokat javult, azonban még van tér a fejlődésre.
Mind a CDS-felárak alakulását, mind az állampapír hozamokat tekintve látszik, hogy a magyar ráták viszonylag magasak a régióhoz képest.
Ez természetesen összefüggésben van azzal, hogy az államadósságunk is magasabb.
A magyar államadósság kiegyensúlyozott, sokszínű befektetői bázissal rendelkezik, ami megerősíti a finanszírozás eredményességét. Az intézményi befektetők mellett a lakosság szerepe is megerősödött, a devizaarány pedig tartósan 30 százalék alatt maradt.
-emelte ki a diverzifikált finanszírozási bázis fontosságát Hoffmann Mihály.
A lakossági állampapírok térnyerése különösen szembetűnő. Míg a 2010-es évek elején a háztartások pénzügyi eszközein belül mindössze 10 százalékot tettek ki az állampapírok, 2025-re közel 27 százalékra nőtt az arányuk, amivel egy 11 377 milliárd forintos piacot eredményeztek.
Az új uniós költségvetési rendszer első tapasztalatai
Az Európai Unió 2024 tavaszán életbe léptette az új költségvetési szabályokat, amelyek a nagyobb rugalmasságot és a nemzeti felelősségvállalást kívánják ötvözni a fiskális fegyelemmel. Az új keretrendszer lényege a középtávú strukturális tervek készítése, amelyek 4–7 évre előre meghatározzák az államadósság és a hiány alakulását.
-ismertette az új uniós szabályrendszer alapjait Győri Enikő európai parlamenti képviselő.
A deficitküszöb továbbra is 3 százalék, de a korrekciós mechanizmusok árnyaltabbak lettek.
Bizonyos kiadások, például a védelmi és uniós társfinanszírozás, kedvezőbb elszámolás alá esnek,
de a klasszikus „golden rule” nem került bevezetésre.
Az első év tapasztalatai nehézkes indulásról adnak számot. A tagállamok késedelmesen nyújtották be terveiket, az Unió pedig több ország ellen is túlzottdeficit-eljárást (EDP) indított, köztük hazánk ellen is. Ezenfelül az egyenlő bánásmód és a költségvetési tervek feletti nemzeti felelősségvállalás kérdése komoly vitákat váltott ki.
Az államháztartás finanszírozásában felmerülő európai és hazai kihívásokról szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
