Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Halál vagy születés: hogy alakult a gazdasági szerkezet az EU-ban?

Elemzések2025. okt. 17.Csath Magdolna

A friss közgazdasági Nobel-díjasok szerint a gazdasági dinamizmus, a gazdasági szerkezet „fiatalodása”, vagyis sok új innovatív cég megjelenése a gazdaságban fontos forrása a gazdasági növekedésnek. A tartósan, elsősorban állami támogatásokkal „életben tartott” cégek magas aránya viszont rontja a gazdasági növekedési esélyeket.

Az Eurostat 2025 októberi elemzése szerint 2023-ban az EU-ban 3,5 millió új cég alakult, és 2,8 millió ment tönkre. A cégek számához viszonyítva az újonnan létrejött cégek aránya 10,5 százalék, a megszűnt cégeké 8,9 százalék. Az országok közötti eltérések azonban jelentősek.

Hét országban a „céghalál” aránya magasabb, mint a „cégszületésé”. Ezek Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Dánia, Németország, Észtország és Írország.

A legtöbb új céget Litvániában, Máltán és Portugáliában regisztrálták.

Magyarországon a működő cégek arányában az új cégek aránya magasabb, mint a megszűnteké.

Néhány ország adatát a következő táblázatban látjuk.

Megszűnt és létrejött cégek száma és aránya néhány EU-s országban, 2023

Országok

Új cégek

Megszűnt cégek

Új cégek

Megszűnt cégek

száma (db)

aránya a működő cégek számához viszonyítva (%)

Magyarország

86054

23691

9,43

2,63

Csehország

120109

88258

9,08

6,67

Lengyelország

314632

341364

11,46

12,43

Szlovákia

77986

91041

11,74

13,71

Bulgária

43353

66624

10,72

16,48

Románia

126537

72198

12,38

7,06

Észtország

23544

45389

14,26

27,48

Lettország

18847

9106

12,89

6,23

Litvánia

70228

57788

19,63

16,15

Horvátország

30110

12836

12,51

5,33

Ausztria

37546

30610

6,23

5,08

Németország

268936

283064

8,43

8,87

Írország

47542

66703

11,85

16,62

Dánia

27825

37521

7,26

9,79

Svédország

70651

59714

8,21

6,93

Finnország

40787

39872

8,99

8,79

Forrás: Eurostat 2025.10.13.

A táblázatban szereplő országok között, cégszám arányosan Észtországban, Írországban és Litvániában szűnt meg a legtöbb cég.

Legtöbb új cég pedig szintén Észtországban és Litvániában, illetve Lettországban került be a gazdaságba. Ez az adat akár arra is utalhat, hogy ahol ez a két érték közel van egymáshoz, ott korszerűsödik, alkalmazkodik a környezeti változásokhoz a gazdaság szerkezete.

Figyelemre érdemes, hogy nagyon kevés új cég jelenik meg Ausztriában és Dániában.

Alacsony az érték Németországban is, de a megszűnő cégek aránya mindhárom országban közel van a megjelenő új cégek arányához, vagyis kiegyensúlyozottnak tekinthetők a cégdemográfiai változások. A V4-ek esetén Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb a megszűnt cégek aránya.

Csehország és Magyarország esetén viszont a létrejövő új cégek aránya jóval magasabb.

Meg kell azonban jegyezni, hogy egyrészt 2023 évi adatokról van szó, vagyis  a 2024 évi változások még nem ismertek. Pedig évről évre jelentős változások következhetnek be. Például ha visszatekintünk a 2022 évi adatokra, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a megszűnt cégek aránya nagyon magas, 16,49, az újaké pedig nagyon alacsony, csak 9,41 százalék volt. A következő táblázatban a 2022 és 2023 évi összesített adatokat látjuk a V4-ekre és Ausztriára. 

Összes új és megszűnt cégek száma a V4-ekben és Ausztriában, 2022 és 2023

Ország

Megszűnt

ÚJ

cégek száma (2022 és 2023 együtt)

Magyarország

184825

178005

Csehország

192770

236814

Lengyelország

634306

641691

Szlovákia

147341

154608

Ausztria

62865

73840

Forrás: Eurostat 2025.10.13.

A táblázat szerint Magyarország 2023-ban még nem tudta ledolgozni a 2022 évi jelentős csődszámot, így összesítve még mindig a megszűnt cégek száma magasabb, mint az új cégeké.

A megszűntek számához viszonyított legnagyobb új cég számot Csehország esetén látunk. (a többlet 44044 cég). Az új cégek új tudást és új tevékenységeket honosíthatnak meg a gazdaságban, amelyekkel hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Valószínűsíthető, hogy Magyarország esetén az, hogy kevés dinamikus, innovatív új cég jelenik meg a gazdaságban, szintén hozzájárul az alacsonyabb GDP növekedéshez.