Hamis állások, valódi veszteségek: a mesterséges intelligencia szerepe az álláshirdetési visszaélésekben
ElemzésekA mesterséges intelligencia korában egyre nehezebb kiszűrni, ha egy álláshirdetés mögött csalók állnak. A Z generáció tagjai sokkal nagyobb eséllyel válnak csalás áldozatává, mint az X generációs munkavállalók. Összegyűjtöttük a figyelmeztető jeleket.
A mesterséges intelligencia és a deepfake technológiák segítségével a csalók manapság már egyre hitelesebbnek tűnő megtévesztéseket tudnak létrehozni. A LinkedIn kutatása szerint
az Egyesült Királyságban és Németországban közel minden harmadik toborzó tapasztalta már, hogy visszaéltek a személyazonosságával azért, hogy álláskeresőket tévesszenek meg.
A 4000 fő bevonásával készült felmérés eredményeit az Europe in Motion is szemlézte.
Így működnek a csalások
A csalók leggyakrabban alkalmazott módszere az, hogy előleg fizetésére kérik a jelentkezőket, különösen külföldi állások esetében.
Előfordul, hogy háttérellenőrzésre, vízumügyintézésre, betanításra vagy munkaeszközök (például laptop vagy telefon) beszerzésére kérnek pénzt. Az ígért állás azonban a legtöbb esetben nem létezik.
A kutatás szerint az Egyesült Királyságban a Z generációhoz tartozó álláskeresők 43 százaléka került már olyan helyzetbe, hogy majdnem csalás áldozata lett, míg 31 százalékuk szerint ténylegesen be is csapták őket. Németországban valamivel kedvezőbb a helyzet, de ott is a fiatal álláskeresők körülbelül egyharmada számolt be arról, hogy már találkozott ilyen veszéllyel.
Kik a legsebezhetőbbek?
A munkaerőpiac jelenlegi bizonytalansága sok álláskeresőt helyez fokozott nyomás alá.
Bár a fiatalabb generációk általában magabiztosan mozognak a digitális világban, gyakran mégis figyelmen kívül hagyják a gyanús jeleket, mert félnek attól, hogy elszalasztanak egy jó lehetőséget, illetve a megélhetési költségek növekedése is nyomást gyakorol rájuk.
Mindezek miatt a Z generáció tagjai sokkal nagyobb eséllyel válnak csalás áldozatává, mint az X generációs munkavállalók.
Oscar Rodriguez, a LinkedIn termékbiztonságért felelős alelnöke szerint
Európa számos országában visszaesett a munkaerő-felvétel, ez pedig kiszolgáltatottabbá teheti az álláskeresőket.
Úgy véli, hogy a sürgetettség érzése miatt nem veszik észre sokan a figyelmeztető jeleket.
Ezekre érdemes figyelni
Az egyik legfontosabb figyelmeztető jel, ha egy állásajánlat kapcsán már a folyamat elején pénzt kérnek a jelentkezőtől. Szintén gyanús lehet, ha a toborzó túl korán szeretne érzékeny személyes adatokat megszerezni, vagy indokolatlanul sürgeti a döntést.
A szakértők azt javasolják, hogy jelentkezés előtt mindig ellenőrizzük a cég hivatalos weboldalát, győződjünk meg arról, hogy az álláshirdetés valóban létezik, és hogy a kapcsolatfelvételt kezdeményező személy valóban a vállalat munkatársa.
A toborzók 67 százaléka ugyanakkor úgy látja, hogy a bizalom kiépítése manapság már sokkal nehezebb, mint korábban.
Ennek hatására egyre többen igyekeznek már az első kapcsolatfelvételtől kezdve részletesebben tájékoztatni a jelölteket az állásról, a vállalatról és a kiválasztási folyamat menetéről.
Hol okozzák a legnagyobb károkat a hamis álláshirdetések?
A Revolut egy kutatása szerint az álláskeresőket célzó csalások aránya ugyan elmarad más csalástípusok (például a vásárlási vagy befektetési csalások) mögött, mégis jelentős problémát jelentenek.
A vizsgált országok közül Romániában fordul elő a legnagyobb arányban ilyen típusú csalás: az összes bejelentett eset közel ötöde kapcsolódik hamis állásajánlatokhoz.
Spanyolországban ez az arány 12 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 8 százalék. A legtöbb európai országban 4-5 százalék körül alakul.
