Harc a világ legnagyobb olajkészlete felett?
ElemzésekMég ha nem is elsődleges indokként szerepel, de az olaj jelentős szerepet tölt be az USA és Venezuela között jelenleg fennálló feszültségben. A dél-amerikai állam birtokolja a világ legnagyobb bizonyított olajkészletét, mintegy 303 milliárd hordónyi mennyiséget, ezzel megelőzi Szaúd-Arábiát, Iránt és Kanadát. Nem csoda, hogy Donald Trump amerikai elnök máris bejelentette: az USA a jövőben „erősen részt fog venni” Venezuela olajiparában. A hatalmas venezuelai olajkészlet fontos stratégiai tényező a globális energiapiacon, ezért most összegyűjtöttük, milyen gazdasági hatásai lehetnek az amerikai beavatkozásnak a világpiacra, beleértve az olajárak lehetséges alakulását és a geopolitikai kockázatokat.
Bár nagymértékben csökkentették Venezuela kőolaj-exportját az ország ellen korábban bevetett amerikai intézkedések (szankciók, blokád, olajszállító tankerek akadályozása),
a venezuelai olajexport még így is 800 ezer-900 ezer hordó körül alakul naponta.
Az olaj továbbra is csupán közvetett, tehát nem elsődleges indokként szerepel az USA lépéseinél, ám a két ország közötti feszültségben jelentős szerepet tölt be, hogy
Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított olajkészletével.
Elsősorban nehéz nyersolaj található a dél-amerikai országban, mely nehezebben helyettesíthető, így hosszú távon különös stratégiai érték az energiapolitikában. Az USA ma lényegében energia önellátó, ám a globális befolyás és a piaci pozíció szempontjából még mindig számít a világ jelentős kőolaj-forrásaira. Ezt erősíti meg Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak tett tegnapi nyilatkozata, miszerint az Egyesült Államok „erősen részt fog venni” Venezuela olajiparában. Cikkünkben most sorra vesszük, milyen gazdasági hatásai lehetnek az amerikai beavatkozásnak az olajpiacra.
Stratégiai helyettesítők korlátai
Venezuela olajexportjának jelentős része Kína és más ázsiai országok felé irányul. A legnagyobb vevő Kína, mely a teljes venezuelai kitermelés 70 százalékát vásárolja meg. Ha az Egyesült Államok akadályozza vagy blokkolja e tranzakciókat, az nemcsak a venezuelai eladásokat, hanem egyes ellátási láncokat is érinthet. Venezuela birtokolja a világ legnagyobb bizonyított kőolaj-készletét, mintegy 303 milliárd hordónyi olajat. (A világranglista 2.helyén Szaúd-Arábia áll megközelítőleg 267 milliárd hordóval, majd Irán 209 milliárd hordóval és Kanada 163 milliárd hordóval.)
A dél-amerikai ország olaja nagyrészt nehéz vagy extra nehéz kőolaj az Orinoco olajövben, melyet nehezebb és költségesebb kinyerni, mint a könnyű olajokat.
A gazdasági és technikai akadályok miatt a tényleges venezuelai kitermelés évtizedek óta elmarad a potenciális mennyiségtől, ugyanakkor a nehéz nyersolajat nem könnyű pótolni más forrásokból. Emiatt a kiesés azokat a finomító egységeket fenyegetheti, amelyek kifejezetten az e típusú olajokat dolgozzák fel.
A jelenlegi amerikai intézkedések már eddig is csökkentették Venezuela kőolaj-exportját, a feszültség fennmaradása vagy fokozódása nyomán az eladások tovább eshetnek. A korábbi nyugodt időszakban Venezuela napi olajexportja elérte az 1,1 millió hordót, a blokád és a szankciók viszont most a kitermelés csökkenését eredményezik.
Olajár-hatás
Amennyiben a venezuelai olajtermelés részben kiesne a globális kínálatból, az
rövid távon emelheti az olajárakat, hiszen a piacnak más forrásokból kellene pótolnia a kieső hordókat, különösen a nehezebben helyettesíthető venezuelai olajat.
Az olajkereskedelemben a szankciók és tanker feltartóztatások fokozzák a piaci kiszámíthatatlanságot, ami önmagában is áremelő hatással bírhat. A nemzetközi feszültség miatt a kockázati prémium – amit a piac fizet meg a bizonytalanság miatt – szintén növekedhet. Az olajárra egyidejűleg azonban több tényező (pl.OPEC-döntések, fő kitermelő országok teljesítménye, készletek, kereslet alakulása, stb.) hat, ezek sokszor meghaladják egyetlen ország kiesésének a hatását.
Emiatt még ha a venezuelai termelés drasztikusan visszaesne, a globális trendek más irányba is mozgathatják az olajárakat.
Fentieket figyelembe véve a venezuelai olajtermelés visszaesése rövid távon emelheti az olajárakat,különösen a nehézolajok árát. Középtávon azonban a hatás mérsékeltebb lehet, mert a globális kínálat nagy, és más kitermelő országok ellensúlyozhatják a kiesést.
Geopolitikai hírekre reagáló piac
A jelenlegi politikai feszültség és bizonytalanság volatilitást eredményezhet, ami önmagában is piaci áremelkedéssel járhat. Tény ugyanakkor, hogy az olajárak tavaly közel 20 százalékkal csökkentek, ami hátterében a túlkínálat és a visszafogottabb kereslet állt. A Brent olaj ára jelenleg 60-63 dollár körül alakul hordónként.
Az amerikai intézkedésekre az olajárak eddig 0,5-2 százalékos áremelkedéssel reagáltak, ami azt jelzi, hogy a piac ugyan érzékenyen reagál a geopolitikai hírekre, de jelentős változást eddig nem okoztak a venezuelai fejlemények.
A túlkínálat és a mérsékelt kereslet a legtöbb elemzés szerint továbbra is erős hatással lesz az árakra, ami korlátozza a venezuelai feszültségekből fakadó emelkedést.
