Jön a digitális jegybankpénz, de kicsit később!
ElemzésekA világban egyre több jegybank gondolkodik digitális központi valuta bevezetéséről. A fejlett gazdaságokban a készpénz használatának drasztikus visszaesésével, illetve a koronavírus-járvány miatt előtérbe került digitális, érintés nélküli fizetés népszerűvé válásával sokan úgy vélték, felgyorsul a folyamat, mégsem ezt történt.
Bár Svédországban korábban azt tervezte a jegybank, 2018-ra bevezetik az e-koronát a pénzügyi rendszerbe, erre még mostanáig sem került sor. A világ legrégebbi jegybankjaként ismert Riksbank a minap hozta nyilvánosságra a digitális jegybanki valuta kísérleti projektjének eredményeit, melyről a Bloomberg számolt be.
Ez az első olyan tanulmány a fejlett világban, amely a készpénz utáni korszak lehetőségeit részletesen bemutatja. A kutatás kiemeli, a készpénzhasználat eltűnésével felszínre kerülő potenciális problémákra megoldást jelenthet a jegybank által kezelt központi digitális valuta bevezetése.
Korábban ugyan már 2018-ra ígérték a rendszer beindítását, most viszont már azt kommunikálják, hogy a jelenlegi szakasz csak a jövő évben fejeződik be, illetve hogy akár 2026-ig elhúzódhat a teljes folyamat.
A svédek példája különösen tanulságos lehet
Más jegybankok nem sietnek ennyire a digitális valuta bevezetésével, mert nem látnak semmiféle előnyt abban, ha elsők lesznek a sorban. Jerome Power, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke például úgy nyilatkozott, inkább legyen jó a rendszer, mint első.
A Riksbank azt már világossá tette, hogy a központi digitális valuta nem fogja helyettesíteni a készpénzt, de ha a folyamatok előre is haladnak, akkor is csak azt követően lehet bevezetni a rendszert, ha az annak használatára vonatkozó jogi keretrendszer már megszületett.
Eközben a készpénzhasználat lassan kimegy a divatból a legnagyobb skandináv gazdaságban.
A McKinsey globális jelentéséből kiderül, hogy Svédországban arányaiban kevesebb volt a készpénz használata, mint hét másik fejlett gazdaságban. Azonban nem mindenhol látják úgy, hogy a készpénz kiszorulása a mindennapi életből automatikusan magával hozza a digitális jegybankpénzt. A szomszédos Norvégiában például már szinte egyáltalán nem használnak bankjegyeket és érméket, a központi bank mégsem gondolkodik digitális valuta bevezetésén.
Az e-korona bevezetésének politikai következményeit egyelőre még nem vizsgálták. A Riksbank pillanatnyilag egy úgynevezett kétszintű modellre összpontosít, amelyben a jegybank az e-korona kibocsátásáért és visszaváltásáért lenne felelős, és amelyben a bankok állnának közvetlen kapcsolatban a pénzt a mindennapi életben használókkal.
Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a digitális valuta bevezetéséről nem csak a központi bank szakemberei fognak dönteni, hanem a politikusok azt követően, hogy meggyőzte-e őket a jelenlegi kísérlet az e-korona bevezetésének szükségességéről, vagy sem.
Az adataikat féltik a legtöbben a digitális eurónál
Az Európai Központi Bank kutatása szerint az emberek nagy része nem szeretné, ha a digitális euróval végzett fizetések végig követhetőek lennének. A konzultáción részt vett 8200 fő 40 százaléka azt mondta, hogy az adatvédelem elsődleges szempont az új technológia alkalmazása során is.
A válaszok alapján a fogyasztók tehát inkább a készpénzhez hasonló fizetőeszközt szeretnének, mellyel internet használata nélkül is lehet tranzakciókat bonyolítani. Az EKB év közepén szeretne bejelentést tenni a digitális euró fejlesztésével kapcsolatban - írta a Financial Times.
Kína lehet az első befutó
Mint arról korábban beszámoltunk, egyelőre Kína vezeti a digitális jegybankipénz versenyét.
Tavaly decemberben idén immár másodszor tesztelte a Kínai Nemzeti Bank digitális valutáját. Kína kifejezetten jól áll a digitális valutájának előkészületeivel, az összes jegybank közül talán a legelőrébb tartanak. A kínai digitális pénzt maga a jegybank ismeri el hivatalos fizetőeszközként, és felügyeli annak működését. Már négy városban (Sencsenben, Szucsouban, Hsziunganban, Csengduban), zárt rendszerekben, korlátozott számú vállalkozás részvételével tesztelték első alkalommal a rendszert.
Japán, Oroszország is lépett
Nem Svédország az egyetlen, amelyben a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolatával foglalkoznak. A Bank of Japan szintén nemrégiben jelentette be, hogy megkezdte a saját digitális fizetőeszköz kibocsátásával kapcsolatos vizsgálatokat. A tesztek első fázisa 2022 márciusában zárulhat.
Az addig terjedő időszakban a kibocsátás és elosztás technikai feltételeit vizsgálják, majd azt követően dolgozzák ki a rendszer működésének részleteit. Mindez a jegybank közlése szerint nem jelenti azt, hogy komolyan foglalkoznak a kibocsátással, mindössze tisztában szeretnének lenni annak lehetőségeivel és működésével.
Ugyanígy az orosz jegybank is foglalkozik az e-rubel kibocsátásának gondolatával. A pillanatnyi állás szerint a tavaly októberben elhangzott bejelentésre alapozott kereskedelmi banki reakciókat jelenleg elemzik. Annyi mostanra már kiderült, hogy a legtöbb bank kétszintű rendszert támogatna, amelyben a kereskedelmi bankok ügyfeleiknek számlát nyithatnának a jegybank platformján. Az egyeztetéseket tovább folytatják a kereskedelmi bankokkal, majd a következő lépésben dolgozzák ki a speciális platform koncepcióját, illetve határozzák meg. hogy annak indításához milyen lépésekre van még szükség.
Nálunk mi a helyzet?
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem tervezi digitális jegybankpénz bevezetését, azonban általánosságban foglalkozik a kérdéskörrel. A Külügyi és Külgazdasági Intézet februári, a jegybankpénzzel foglalkozó konferenciáján Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója arról beszélt, hogy a világ digitalizációja idővel elhozza a digitális jegybankpénz kibocsátásának szükségességét, ami alapvető változásokat hozhat a pénzügyi rendszerek működésében.
Arra is rámutatott, hogy ezen változások eredményeként egy-egy digitális valuta akár dominánsság is válhat, amennyiben az adott ország pénzügyi rendszere rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, lehetőséggel, amely nem korlátozza a pénztulajdonosok mozgását.
