Hat százalék feletti magyar hiányt valószínűsít az Európai Bizottság

Három év stagnálás után a GDP növekedése idén várhatóan újraindul, de a költségvetés hiány hat százalék felett alakul, és jövőre is 5,8 százalék lehet – olvasható az Európai Bizottság országjelentésében. 

Az elemzés szerint a jelentős béremelések miatti lakossági fogyasztás, valamint az autóiparban induló új gyártókapacitások támogatják a növekedést, a magas energiaárak, a gyenge exportkereslet és a drasztikus beruházási visszaesés ugyanakkor visszafogja a bővülést.

A maginfláció jócskán az EU-s átlag felett maradt, a Bizottság szerint az infláció idén is 3 százalék felett marad egyrészt a béremelkedések, másrészt a globális élelmiszerárak és az energiaárak drágulása miatt.

A támogatott hitelprogramok (pl. Otthon Start hitel, Demján-program kedvezményes hitelei jóval a jegybanki alapkamat (6,25 százalék) és a piaci hozamok (a 10 éves államkötvény kamata tavaly átlagosan 6,9 százalék volt) alatt vannak, amely jelentős költségvetési terhet jelent – húzza alá az Európai Bizottság.

Magas hiány, emelkedő államadósság

A Bizottság előrejelzése szerint 

a költségvetési hiány idén elérheti a GDP 6,2 százalékát, jövőre pedig az 5,8 százalékát.

Ennek fő oka a kimagasló kamatkiadás mellett a személyi jövedelemadó-csökkentés, a közszféra béremelései, a 14. havi nyugdíj és a lakástámogatások. Felhívják a figyelmet, hogy a tavalyi költségvetést is nagyon sokszor módosította a kormány, és a veszélyhelyzet fenntartása nem segítette az átláthatóságot.

A magas hiány miatt az államadósság-GDP aránya a jövőre várhatóan 76,8 százalékra emelkedik, az adósság közel harmada devizában van, amely komoly sérülékenységi kockázat.

Az adósságcsökkentési szabályt sem 2024-ben, sem tavaly nem sikerült teljesíteni.

A költségvetési kockázatokat növeli, hogy az állami garanciavállalások - főként állami vállalatok és háztartások kedvezményes hitelei mögött - hat év alatt a GDP 13 százalékára ugrottak, amely messze az uniós átlag felett van. Emellett a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai műveletei miatt felhalmozott, a GDP mintegy 2 százalékát kitevő veszteségét is a költségvetésnek kell majd – egy törvénymódosítás miatt fokozatosan – megtérítenie.

Felhívják a figyelmet, hogy 

Magyarország fizeti a legmagasabb kamatokat az egész EU-ban (2024-ben a GDP közel 5 százalékát), amely leszűkíti a költségvetés mozgásterét.

A teljes államadósság közel harmada devizában van, amely kiszolgáltatottá teszi az országot a befektetői hangulat változásainak.

Fenntarthatatlan nyugdíjrendszer

Mivel az új nyugdíjak a gyorsan növekvő béreket követik, a régebben nyugdíjba vonulók jövedelmi helyzete romlik – állapítja meg a Bizottság, az egyenlőtlenség a két csoport között jelentősen megnőtt.

Mivel az új nyugdíjakat a gyorsan növekvő bérekhez igazítják, a régi nyugdíjakat viszont csak az inflációval emelik, a régebben nyugdíjba vonultak elszegényednek.

A felső plafon nélküli magas keresetűek beáramlása miatt a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségi mutató a 2010-es 2,6-ról 4-re emelkedett 2024-re.

2025 és 2070 között a nyugdíjkiadások a GDP 4,1 százalékpontjával fognak növekedni, amely az egyik legnagyobb növekedés az EU-ban.

Ha a kormány nem vezet be nyugdíjreformot, az államadósság-GDP aránya a következő évtizedben 100 százalék fölé ugorhat.

A 14. havi nyugdíj bevezetése drága, és mivel nem célzott, nem oldja meg ezt az egyenlőtlenséget.

Szerkezeti problémák

Magyarország az EU-s átlagnál jóval kevesebbet költ egészségügyre, oktatásra és kutatás-fejlesztésre.

Ezzel szemben a közigazgatásra, sportra, médiára és egyházakra fordított összegek (a GDP 6 százaléka a 2022-2024-es időszakban) a legmagasabbak az EU-ban (ahol az átlag 3 százalék).

A termelékenység szintje 15 éve egy helyben topog az EU-s átlaghoz képest, míg a regionális versenytársak (pl. Lengyelország, Csehország) elhúztak Magyarország mellett.

Mivel a munkaképes korú népesség évente 30 000 fővel csökken, a foglalkoztatás-bővítésre épülő növekedés elérte a határait. Magas hozzáadott értékre és innovációra lenne szükség – hívja fel a figyelmet a Bizottság.

A magyar gazdaság rendkívül energiaintenzív (70 százalékkal több energiát használ fel egy egységnyi érték előállításához, mint az EU-átlag), a kormány ráadásul olyan erősen erőforrás- és vízintenzív ágazatokat támogat, mint az akkumulátorgyártás. A nettó energiaimport a harmadik legmagasabb az EU-ban, és továbbra is erős az orosz energiahordozóktól való függőség.