Hét érdekes ábra, hogyan jött fel Kína az elmúlt évtizedben

Az elmúlt évtized – a húsz hónapja tartó kereskedelmi háború okozta sebek ellenére is – egyértelmű gazdasági sikereket hozott Kína számára. Egyrészt folytatódott az 1978 óta tartó felívelés, miközben a gazdaság szerkezetének átalakítása felgyorsult, és egyre látványosabb lett.

Kína 2010 végén a világ második legnagyobb gazdasága lett, miután a harmadik helyre szorult japán gazdaság növekedése tartósan lassú maradt. Vásárlóerő paritáson számolva 2014-ben lett a legnagyobb a kínai gazdaság.

A kínai GDP az elmúlt tíz évben közel háromszorosára emelkedett: a 2009-es évi 5100 milliárd dollárról idén várhatón 14420 milliárd dollárra (idén hat százalékos növekedéssel kalkulálva).

Kína GDP növekedése (ezer milliárd dollár)

Az elmúlt tíz évben a kínai GDP növekedési üteme mérséklődött, egészen pontosan megfeleződött, ami elsősorban az egyre magasabb bázisnak tudható be. Még így is a G20 országok közül a leggyorsabb növekedést tudja felmutatni évi hat százalékos GDP-bővüléssel, ami jövőre várhatóan hat százalék alatti lesz.

A kínai GDP növekedési üteme (év/év %)

Az ország a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik 3,2 ezer milliárd dollár értékben, ezen kívül a legtöbb ásványkincs birtokában van, ennek többsége szén és ritkafémek.

2014-ben a kínai lett a legnagyobb gazdaság a vásárlóerő paritáson mért GDP tekintetében.

A világ 500 legnagoybb vállalatából 110 kínai, melyeknek bevétele 80 százalékban belföldről származik.

A kínai banki, biztosítási és kötvénypiaca a globális három legnagyobb közé tartozik úgy, hogy a piacok még mindig korlátozottan nyitottak csak külföldi szereplők előtt. A december elején megkötött kínai-amerikai részleges kereskedelmi megállapodás egyik legfontosabb fejezete, hogy a belföldi korlátozásokat Peking fokozatosan feloldja, és teret enged az amerikai pénzpiaci szereplők számára.

Kína egy főre eső GDP (USD/fő)

Kína 2013-ban a világ legnagyobb exportőrének pozíciójára tett szert, egyben a legnagyobb kereskedelmet lebonyolító ország úgy, hogy importban a második helyen áll az USA után.

Az exportnak a legnagyobb lökést a 2001-es WTO-tagság jelentette, ami Kínát piaci alapon működő gazdaságnak ismerte el. A kereskedelemben nem minden területen vezető.

Kínai export alakulása (milliárd dollár)

A fogyasztói piac a leggyorsabban bővült az elmúlt évtizedben, tavaly évi nyolc százalékkal, és már a GDP több mint 40 százalékát adja. A piac bővülésének alapja az emelkedő jövedelmi szint, a kínai középosztály erősödése és ezzel párhuzamosan a fogyasztási igények változása, a magasabb színvonalú termékek és szolgáltatások előtérbe kerülése. Az utazás területén is látványos a fejlődés 2010-től: átlagosan évi 13 százalékos növekedéssel.

A kínai kereskedelem megoszlása (%)

A húsz hónapja tartó, az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus lassította a kínai export növekedését, de a gazdasági átalakulást nem érintette. Ennek jellemzője

• az importtermékek iránti kereslet növekedése,
• a szolgáltatási szektor liberalizálása,
• a pénzpiacok fokozatos globalizációja,
• a technológiai és innovációs terület nyitása.

Mivel Kína egyre nagyobb mértékben támaszkodik a külföldi exportra, ezért a világpiac már nagyobb mértékben függ a kínai kereslettől, mint fordítva - állítja a McKinsey tanulmánya.

2000-től a nemzetközi függés (a hét legnagyobb gazdaság tekintetében) a kínai kereslettől a háromszorosára nőtt, míg a kínai függés a világpiacoktól csökkent. 

A kínai fogyasztás növekedése (cnj hml)

A fenti két ábrán jól látszik a kínai gazdaság szerkezeti átalakulása: az exportkitettség (és a GDP-n belül az export arányának) jelentős csökkenése, amit a belső piac jelentős erősödése ellensúlyoz. A technológiai fejlődés és a Made in China 2025 terv végrehajtása az elmúlt évtized fontos jellemzője.

Ennek lényege, hogy tíz technológiai területen szeretne Peking a világelső lenni 2025-re úgy, hogy az importfüggését csökkeni.

A McKinsey tanulmánya szerint a legtöbb technológiában Kína már globális standardokat követ, a kínai tech-vállalatok jelentősen erősödtek, de több területen még mindig kiszolgáltatottak az importnak (pl. robotok, félvezetők, elektromos járművek.)

Az elmúlt évtized legnagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai lépése kétségtelenül a külföldi infrastrukturális fejlesztések felpörgetése.

2013-ban hirdették meg az Egy Övezet, Egy Út infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezést, vagyis az Új Selyemutat, amihez már több mint 60 ország csatlakozott.

Ennek részeként kínai cégek felvásárolták többek között a pireuszi kikötő többségi tulajdonrészét is, és fejlesztéseket vittek véghez, hogy az Európán belüli észak-déli folyosó kiépítését megkezdjék.