Az Eurostat frissen, augusztus 27-én megjelent elemzése a különböző szintű végzettséggel rendelkező, különböző korcsoportokba tartozók foglalkoztatási adatait mutatja be hosszabb időtávon.
A kutatás szerint a valamilyen végzettséggel (általános középfokú, szakmai végzettséget is adó középfokú és felsőfokú) rendelkezők átlagos foglalkoztatottsági rátája az úgynevezett legjobb munkavállalói korcsoportban (20-34 év) 82,3 százalék volt az EU-ban 2024-ben. A legalacsonyabb értéket – 69,6 százalékot – Hollandiában találták. Az adatok szerint a férfiak könnyebben találnak munkát, mint a nők. A szakmát is adó középfokú végzettségűek átlagos foglalkoztatottsági rátája 80,0 százalék volt. Megállapítja továbbá az elemzés, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsági rátája a legmagasabb.
A továbbiakban néhány magyar adatot elemzünk nemzetközi összehasonlításban. Az összehasonlítás alapja a V4-ek, Ausztria és az EU-s átlag.
Az adatok a három vagy kevesebb éve végzett 20-34 évesek foglalkoztatási rátáját mutatják. Az 1. ábra adatai a teljes 20-34 éves korcsoportra vonatkoznak függetlenül a végzettségi szinttől. Az időtáv 5 év.
- ábra. A 20-34 éves korcsoport foglalkoztatási rátája az összes képzettségi szintre (%)
Forrás: Eurostat 2025.06.12.
Az ábra szerint a magyar adat minden évben jobb, mint az EU-s átlag. Az 5 ország között 2020-ban még a magyar érték a legalacsonyabb, de 21-től kezdve javul. 2022-ben a – az osztrákkal egy szinten – a legmagasabb a ráta. 2023-ban egy ország, Ausztria foglalkoztatási rátája kissé jobb. Viszont 2024-ben a cseh és a szlovák érték is magasabb a magyarnál.
A 2. ábrán az általános középfokú végzettségűek adatait látjuk. (Szlovákiára nem állnak rendelkezésre az adatok).
2.ábra. Az általános középfokú végzettségű 20-34 évesek foglalkoztatási rátája (Szlovákiára nincs adat)
Forrás: Eurostat 2025.06.12.
A magyar adatok ismét kedvezők. Az EU-s átlagnál minden évben jobbak, és összesen 5 esetben látunk a magyarnál magasabb értéket. Feltűnők az alacsony EU-s átlagok. Meglepő továbbá a cseh foglalkoztatási ráta hanyatlása. A lengyel viszont 2024-re a legmagasabb szintre emelkedett.
A 3. ábra a valamilyen szakmát is adó középfokú végzettségűek foglalkoztatási adatait mutatja.
3.ábra. A szakmát is adó középfokú végzettségű 20-34 évesek foglalkoztatottsági rátája
Forrás: Eurostat 2025.06.12.
Az EU-s átlaghoz képest a magyar foglalkoztatási ráták ismét minden évben magasabbak. Figyelemre érdemes viszont, hogy az osztrák érték minden évben jobb a magyarnál. Magasak a cseh ráták is. 2024-ben az 5 ország között Magyarország csak Lengyelországot előzi meg. Meglepőek egyébként a nagyon alacsony lengyel értékek és a szlovák érték is csak 2024-ben ugrik meg, addig alacsonyabb a magyarnál. Fel kell arra is figyelni, hogy a szakmai képzettséget is kapó középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája minden évben, minden országban magasabb, mint az általános középfokú végzettséggel rendelkezőké. Egyedüli kivétel Lengyelország esetén a 2023-2024 év, amikor az általános középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája enyhén magasabb, mint a szakmát is kapóké.
Végül a 4. ábrán a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási adatait látjuk
4.ábra. A felsőfokú végzettségű 20-34 évesek foglalkoztatottsági rátája
Forrás: Eurostat 2025.06.12.
Ahogyan az EU tanulmány is kiemeli ezek a foglalkoztatási adatok a legjobbak minden évben és minden ország esetén. A magyar értékek ismét minden évben meghaladják az EU-s átlagot. Sőt 2021-től kezdve a magyar érték minden ország értékénél magasabb.Összességében azt kell megállapítanunk, hogy a magyar foglalkoztatási ráták általában magasak.
Igaz a többi végzettségi szintűekhez képest általában, Magyarországon pedig különösen ők vannak a legkevesebben.
Természetesen a foglalkoztatási ráták mellé érdekes lenne oda tenni az átlagbéreket is. Továbbá fontos kérdés az is, hogy vajon a foglalkoztatás tartalma, minősége mennyire felel meg a végzettségi szintnek. Ez különösen a felsőfokú végzettségűek esetén lényeges kérdés.
