Hogyan kerülhetünk 2030-ra a tíz leginnovatívabb gazdaság közé?

Pomázi Gyula szakértő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnöke, Ábrahám László vezérigazgató, Sensirion Hungary Ltd. vezérigazgatója és Csath Magdolna egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke vitatták meg a hazai vállalkozások innovációs képességének helyzetét.

Hol tartunk most?

Tartósan a 20-21-22. helyen állunk innovativitásban az uniós rangsorban, ezért jelenleg túlzónak tűnik, hogy a Neumann-terv szerint 2030-ra bekerülhetünk az első tízbe.

- Annál is inkább, mert a humán innovációban a 25.helyen állunk, akárcsak a felsőfokú végzettségek arányában a 25-34 éves korcsoportban az Eurostat adatai szerint.

- Az alapfokú digitális képességekben a 21.helyen állunk, ugyanakkor a technológiában és a hálózatok kiépítésében sokkal előrébb – a hetedik helyen - állunk a rangsorban.

- Alapvetően most sokkal inkább a tudást, vagy az úgynevezett soft skilleket is fejleszteni kellene, mert ebben a tudásban a 20.helyen állunk.

- Ide tartozik, hogy az iskolát korán otthagyók aránya is még mindig magas, 12 százalék körüli, ami a hatodik legrosszabb adat az EU-ban.

- Ha az állami innovációs támogatások arányát nézzük, akkor kifejezetten kedvező a kép: ez most 136 százalékon áll, ám az a fő kérdés, hogy ezek a támogatások milyen eredménnyel hasznosulnak.

- A szabadalmaknál az uniós átlag 52 százalékán állunk, és az innovatív munkahelyek tekintetében 33 százalék az értékünk, ami arra utal, hogy nem kutatásra és innovációra épül a gazdaságunk.

- A GDP arányos K+F kiadások aránya is csökkent tavaly 1,64 -ról 1,33 százalékra , ugyanakkor tavaly az összes beruházásból 0,6 százalék volt K+F beruházás.

- Árnyalja a képet, hogy az összes foglalkoztatott mindössze 1,08 százaléka van innovatív munkakörökben.

Pomázi Gyula kiemelte: 3-400 darab szabadalom évente kerül beadásra, ennek durván a felét adják a magánfeltalálók, és ezek 97 százaléka nem hasznosul.

Az egyetemek által jegyzett szabadalmak száma évente 70 körül alakul, ez a szám megötszöröződött az elmúlt 5 évben.

A hazai kkv-k 3 százalékának van valamilyen oltalma, ezért is tudnak tőlünk ilyen sokat lopni - hangzott el a fórumon.

Elérhető célokat kell kitűzni

Globálisan Kína előretör az innovációban: évi 1,7 millió szabadalmat jegyeznek be, ezzel átvették az elsőbbséget az USÁ-tól. Jelenleg a harmadik helyen Japán áll, melyet Dél-Korea, Szingapúr követ, és a globális első tíz helyen nincs európai ország.

Ábrahám László emlékeztett arra, hogy a Videoton annak idején vállalati szinten végzett innovációt. Mint mondta, nem elsősorban a pályázatok viszik előre a világot, elkényelmesedtek az innovátorok. A megélhetési innovátorok a pályázatokból élnek, megnyerik, elszámolják, de nem az igazi céljuk az üzleti haszon realizálása, hanem a pályázatból szerzett pénzt.

Csath Magdolna hangsúlyozta, hogy elérhető célokat kell kitűzni magunk elé, és nem kompozit mutatókat kell nézni, mert ezek az indexek több mint 100 mutatóból adnak egy átlagos számot, sokkal inkább külön-külön kellene megvizsgálni az egyes mutatókat.

Kiemelte, hogy a magyar vállalatok innovációjában szektorszinten a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a feldolgozóiparban a legrosszabb a helyzet, a gyógyszeripar és az informatika pedig az első helyen áll az innovációban. Ugyanakkor a gyógyszeripar a hazai GDP 4 százalékát adja, akárcsak az informatika.

Kiemelte: a hozzáadott értéket kell nézni a termelésben, és a világ technológiai fejlődéséhez kell közelítenünk az új, innovatív ágazatok megerősítésével.

Kérdés, hogy a magyar társadalom perifériás összeszerelő nemzet akar-e maradni, vagy ennél többre vágyunk – tette hozzá.

Brazília és Dél-Korea eltérő példája

Példaként elhangzott Brazília és Dél-Korea esete: mindkét ország behozza a külföldi tudást és az FDI segítségével mozgatja a gazdaságot, de a koreaiak a nemzeti vállalatokat, egyetemeket segítették, és saját innovációt hoztak létre, ezért tudtak kijönni a közepes fejlettség csapdájából.

Az előadók kiemelték: nem rekedhetünk meg egy periféria helyzetben, projektszemléletre van szükség. Az innovációnak olyan felelőse legyen, amely hálózatot működtet, miközben saját szakpolitikákkal a többi minisztérium is támogassa az innovációs munkahelyek létrehozatalát.

Összességében el kell dönteni, milyen irányba szeretnénk vinni a gazdaságot: a külföldi vállalatok is minél inkább itt innováljanak, illetve fejlesszük a saját humán vagyonunkat azért, hogy több saját innovációnk legyen.

Az egységes európai szabadalmi rendszer elindult, de nem ratifikálta Magyarország és 10 másik ország, mert 180 ezer új szabadalmi tulajdonos jelentkezhet be, hogy fizessenek a jogköteles szellemi tevékenységekért.

A fenntarthatóság köré kell építkezni

Csath Magdolna kiemelte, hogy a fenntarthatóság köré épülő ágazatok nagyon fontosak, és az innovációra épülő hatékonyságban javulást kell elérni, mert most túlzottan energiaigényes és anyagigényes a magyar gazdaság, ami fenntarthatóság szempontjából nem jó.

Mint mondta, nagyobb tempóval kell áttérni a tudásigényességre, ehhez az oktatáshoz is másképp kell hozzáállni.

Mindenképp előremutató, ha a hazai vállalkozások és feltalálók számára kedvezményt biztosít az állam a szabadalmi eljárásokban, ugyanakkor kérdéses, hogy elég hatékony forma-e az innovációs képesség emelésére, hogy egyes központok kellenek-e, amelyek húzzák előre a többieket.

Az előadók egyetértettek abban, hogy nem elsősorban a cégmérettől függ az innovativitás, és nem garantált, hogy akkor lesznek innovatívak a kisebb vállalatok, ha becsatlakoznak a nagyokhoz. Ez elhibázott irány, mert a nagyobb vállalatok sem mindig innovatívak.

A beszélgetés videóját itt tekintheti meg.