Hol késik a hatékonyság? – Állami túlsúlyra épülnek a hazai beruházások

Az Eurostat január 28-i jelentésében mutatta be a tagországokban beruházásainak GDP arányos értékét állami, vállalkozások és háztartások bontásban. Az adatok az állóeszközökre vonatkoznak.

Az összes beruházás tekintetében a magyar adat 23,06 százalék, ami a 7. legmagasabb érték volt 2024-ben. A vállalati beruházások aránya 64 százalék volt, az állami 18,4 százalék, a háztartások részesedését pedig 17,6 százalékra mérték. Az EU-s átlagérték a hazainál alacsonyabb volt, 21,64 százalék. Ebből 57,9 százalék a cégek, 17,1 százalék az állam és 25 százalék a háztartások aránya. A magyar érték tehát az állami beruházások esetén magasabb és a háztartásoknál pedig alacsonyabb volt, mint az EU-s átlag.

Az érték nem minden, a megvalósítás is számít

A beruházási adatok további értelmezése előtt, főleg az állami beruházások kapcsán, meg kell jegyezni két fontos dolgot. Az első, hogy az adatokat a GDP értékek százalékában látjuk. Viszont a GDP számai az egyes országok esetén jelentősen eltérnek egymástól. Például Ausztria GDP-je 2023-ban 490 milliárd euró körül volt. Ebből az állami beruházások 3,7 százalékos értéke 18 milliárd eurót tett ki. A magyar GDP 197 milliárd euró volt, ennek alapján az 5,15 százalékos állami beruházási érték 10 milliárd eurót jelent, vagyis az osztráknál 8 milliárddal kevesebbet. A másik fontos szempont, hogy input értéket, ráfordítást látunk és nem eredményt. A gazdaság fejlesztése szempontjából viszont a beruházások célja és a megvalósítás hatékonysága legalább olyan fontos, mint az elköltött összeg. Ez befolyásolja majd ugyanis érdemben azt, hogy mely területeken, mennyi új értéket és milyen fejlődési lehetőségeket teremtenek a beruházások. A továbbiakban – a teljesség kedvéért – mindhárom terület adatait bemutatjuk, de elemezni csak az állami és céges beruházási arányokat fogjuk.

1. ábra. Állami GDP arányos beruházások néhány országban (2015-2024)

Forrás: Eurostat 2026.01.28.

Az 1. ábrán azt látjuk, hogy a hazai állami beruházási ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált országok között – két év kivételével – a legmagasabb, és az EU-s átlaghoz viszonyítva is kiugróan nagy. A két év közül az egyik a 2024-es esztendő, ahol a csökkenés jelentős volt. A szlovák érték a 2015-ös évi kiemelkedő adat után végig alacsony, igaz nem rosszabb az EU-s átlagnál.

A cégek már előrébb járnak

A 2. ábrán látható a hazai céges beruházások százalékos nagysága, ami viszont belesimul az „összképbe”: csak 2019-ben, 2021-ben és 2022-ben volt magasabb kissé a többi vizsgált ország adatánál. Érdemes felfigyelni ugyanakkor az egyenletesen magas értékekre Csehország és Ausztria esetén. Ezekben az országokban az államival szemben a céges értékek a magasabbak. Meglepőek ugyanakkor az alacsony lengyel értékek.

2. ábra. Vállalati GDP arányos beruházások néhány országban (2015-2024)

Forrás: Eurostat 2026.01.28.

A 3. ábrán a háztartások GDP arányos beruházásait látjuk, amelyek Magyarországon csak 2020-ban kezdtek emelkedni, de 2022-re és 2023-ra újra visszaestek. A magyar értékek a teljes idősávon belül a cseh és az osztrák, valamint az EU-s átlag alatt maradtak. A cseh és az osztrák százalékos érték a teljes időtávon vizsgálva jelentős. A lengyel százalékos érték a legalacsonyabb, sőt még csökkenő tendenciát is mutat.

3.ábra. Háztartások GDP arányos beruházásai néhány országban (2015-2024)

Forrás: Eurostat 2026.01.28.

Összességében azt mondhatjuk, hogy nagyon kirívó különbségeket nem látunk a vizsgált időhorizonton az elemzett országok esetén. A fontos kérdés azonban az eredményesség. Az állami és a céges beruházások esetén az eredményességnek – időeltolódással bár – de jelentkeznie kellene a növekedési és termelékenységi adatokban.

Jelentős hatékonysági problémák

Az egyik jól használható termelékenységi mutató az úgynevezett tényleges termelékenység, amely az egy foglalkoztatott által egy adott évben előállított hozzáadott értéket méri ezer euróban megadva. Az Eurostat adatai csak a 2021-2023 közötti időszakra állnak rendelkezésre. Ezekre az értékekre már hatással kellett lenniük a 2015-2020. évi beruházásoknak. Nézzük meg ezért, hol tartanak a vizsgált országok e két mutató esetében, 2023-ban.

4. ábra. Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2024-ben, a teljes üzleti szektorban (ezer euró)

Forrás: Eurostat 2025.12.08.

A 4. ábra adatai szerint a magyar termelékenységi érték a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy az állami beruházások nagyon magasak. Ha pedig az ágazati adatokat is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a jelentős állami beruházási ráfordításokkal jellemezhető feldolgozóipar termelékenysége is alacsony.

5.ábra. Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2024-ben a feldolgozóiparban (ezer euró)

Forrás: Eurostat 2025.12.08.

Az 5. ábrán azt látjuk, hogy Magyarország a V4-ek között Csehország után a második helyen állt, de az osztrák értéknek a magyar a felét sem éri el (42,7 százalék). A feldolgozóiparon belül azonban jelentős különbségek vannak. Amíg a gyógyszeripari termelékenység az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékkel mérve 103,41 ezer euró/év, az élelmiszeriparban csak 30,91 ezer euró/év. Az adatokból úgy tűnik, hogy a magyar beruházások esetén jelentős hatékonysági problémák lehetnek.

A beruházások és a termelékenység közötti összefüggések egyértelműbb kimutatása természetesen további, mélyebb vizsgálatokat tenne szükségessé. Továbbá a háztartási beruházások összetételét is érdekes lenne tovább elemezni, ahhoz, hogy a ráfordítások és a létrejövő értékek kapcsolatát meg lehessen világítani.