Holtan találták az orosz pénzek tisztára mosásával vádolt bank vezérét

Aivar Rehe egykor Észtország egyik legbefolyásosabb bankára volt, a globálisan is a nagyobb játékosok közé sorolható Danske Bank tallinni leányvállalatának volt vezérigazgatója. Fiatal, sikeres, gazdag, minden ami egy modern bankárról elmondható. A Danske ráadásul fontos szerept játszott a posztkommunista Észtország átalakításában, a Szovjetunióról levált ország gazdaságának modernizálásában, a piacgazdaságra való átállásban. 

Aztán, ahogy ez már lenni szokott, az álom rémálommá vált:

A nyomozó hatóságok rájöttek, hogy a Danske észt leányvállalatainak orosz és kelet-európai ügyfelei közül néhányan pénzmosásra használták a bankot.

Több milliárd dollár piszkos pénz áramlott keresztül a pénzintézeten 2007 és 2015 között. Óriási nemzetközi botrány kerekedett belőle – s ez természetesen a cég első embere, Aivar Rehe felelősségét is felvetette. 

A botrányok ellenére is sokkolta a világot a hír:

a 230 milliárd dolláros pénzmosási botrányba keveredett bank 56 évet élt vezérigazgatóját holtan találták, feltehetően öngyilkos lett.

Holttestére múlt szerdán találtak rá, ám a bankvezér már napokkal korábban eltűnt. Erről csak annyit lehetett tudni, hogy hétfőn gyalog távozott tallinni otthonából, aztán nem hallottak róla. Az aggódó család értesítette a rendőrséget, kereső csapatokat szerveztek, egész Tallinnt tűvé tették érte, 50 rendőr és számos önkéntes vett részt a keresésben. A családnak az tűnt fel, hogy Rehe a pénztárcája és a mobiltelefonja nélkül indult el.

A Danske észt leánya ellen az Egyesült Államok, Észtország, Franciaország és Dánia hatóságai nyomoztak. A botrányt 2014-ben robbantotta ki egy belsős, aki névtelen bejelentést tett. A bank végül csak 2017-ben ismerte el, hogy kétségek vetődtek fel a bank működésével kapcsolatban – a sajtó nyomására. Később el is ismerték, hogy túl későn és lassan reagáltak. 

A nyomozó hatóságok a Dasnke dán vezetéséből is megneveztek gyanúsítottakat – dán és észt oldalról egyaránt vezettek hozzájuk szálak. A történetben ugyanakkor nagyon különös, hogy Aivar Rehe nem szerepelt a az észt hatóságok gyanúsítottai között. (A dán rendőrök lapzártánkig nem nyilatkoztak erről.) 

Halálhíre nyomán elkezdődtek a találgatások

Elhallgattatták volna? Meggyilkolták? Túl sok pénzről és túl gyanús orosz és kelet-európai kapcsolatokról van szó, márpedig ezekben a körökben nem számít meglepetésnek, ha a vitás kérdéseket nem a bírósági tárgyalásokon rendezik, és a „problémás” emberek esetében is hajlamosak arra, hogy egyszerűen „megszüntessék” a problémát. 

Az észt rendőrség szóvivője közölte, hogy Rehe holttestét szerda reggel otthonához közel találták meg. A holttesten nincsenek erőszakra utaló nyomok, baleset jeleit sem találták – áll a rendőrségi közleményben. Az ügyet egyelőre öngyilkosságként kezelik – hogy miért arra nincs bővebb magyarázat. A boncolás után várhatóan több információ lesz a halál beálltának pontos okáról. 

Rehe 2006 és 2015 között volt a Danske Bank észt leányának vezéigazgatója. Egy észt lapnak az idén márciusban adott interjúban kifejtette, hogy szerint a pénzintézet megfelelő pénzmosás elleni biztosítékokkal és ellenőrző rendszerrel rendelkezett. (Ami meglehetősen anakronisztikusnak tűnik, lévén ekkor már javában tombolt a bank körüli botrány.) Az újságíró kérdésére, miszerint felelősnek érzi-e magát a történtekért, ezt válaszolta:

Természetesen igen, – hangzott a válasz – tíz évig vezettem a bankot, a sajátjaimnak éreztem az ott dolgozókat, mind az 500 embert.

A dán anyabank csak egy szűkszavú közleményben fejezte ki sajnálkozását Aivar Rehe elhunyta kapcsán. 

A pénzmosási botrány kipattanása súlyos csapást mért a dán legnagyobb bankházra – piaci kapitalizációjának 60 százalékát vesztette el, vezérigazgatója – az európai pénzügyi élet egyik ünnepelt sztárja – lemondásra kényszerült.

A Danske botránya a dán önbecsülésnek is bevitt egy jókora övön aluli ütést. A dánok hajlamosak magukra mint a tiszta üzlet, az átláthatóság, a transzparencia bajnokaira gondolni.

A pénzmosási botrány után ne csodálkozzanak, ha valamelyik üzleti partnerük háromszor is meggondolja a dolgot és gondosan lenyomoztatja leendő üzleti partnerét. A Danske a botrány nyomán kénytelen volt nem csak Észtországból, de az egész balti régióból is kivonulni. A régiós kivonulás súlyos csapást jelent a dán bankra, amelynek ez a térség mondhatni természetes működési területe – volt. 

Az amerikai titkosszolgálatok régóta gyanították, hogy az illegális orosz pénz a balti régió államain keresztül áramlik az Egyesült Államokba, erre azonban mindezidáig nem sikerült bizonyítékot találni. Az amerikai hatóságoknak súgó belső informátor végül olyan kapcsolatokat fedett fel, amelyek nyomán el lehetett kezdeni nyomozni. Külön botrány a botrányban, hogy az ügyben érintettség gyanújával vizsgálat folyik a legnagyobb német bankkal, a Deutsche Bankkal szemben is.

A Deutsche segédkezett a Danske észt leányának dollár-tranzakcióiban.

A múlt héten jó egy tucat nyomozó jelent meg a német bank főhadiszállásán és a Danske-val kapcsolatos dokumentumokat kerestek. 

De hogy keveredett a Deutsche ebbe az egészbe?

A történet általában úgy néz ki, hogy egy kis banknak – mint például a Danske észt leánya – szüksége van egy nagyobb piaci játékosra, aki jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, hogy dollár-tranzakcióit intézni tudja. (Ezt nevezik correspondent banknak.) A Danske észt leányának correspondent bankjai már 2010 óta vetettek fel kínos kérdéseket megbízójuknak néhány gyanús tranzakció kapcsán – derült ki a banknál folytatott nyomozásból. A menedzsment azonban ezek kapcsán nem lépett, nem indítottak belső vizsgálatot. A correspondent bankok közül legalább egy olyan is volt, amely felmondta a Danske észt leányával az együttműködést – ez 2013-ban történt. A Deutsche azonban egészen 2015-ig részt vett a közös munkában. 

Könnyen lehet azonban, hogy a Danske botrány a teljes európai bankszektort magával sodró lavinát indít el.

A Deutsche már belekeveredett, s a legújabb hír az ügyben, hogy a csütörtökön a holland ABN Amro is közölte: a holland hatóságok pénzmosással kapcsolatos vizsgálatot indítottak ellene. Részletekkel nem szolgáltak, mint ahogy egyelőre a nyomozó ügyészség sem.

Így az sem világos, hogy a Danske botrány holland száláról van-e szó, vagy külön ügyről. Minden esetre az ABN Amro részvényeinek árfolyama a bejelentés napján 10 százalékkal zuhant. 

A svédeknél már korábban robbant a bomba

Korábban azt tartották, hogy Európában egy svájci banknál már csak egy svédet menedzselnek jobban. Áprilisban azonban a Swedbank két magas rangú vezetője volt kénytelen lemondani a sajtó nyomására. Egy tévéműsorban hozták nyilvánosságra, hogy a pénzintézetnél New York állam pénzügyi felügyelete folytat nyomozást. Az amerikai gyanúja szerint a Swedbank New York-i leányvállalata olyan tranzakciók kapcsán kezdett el vizsgálódni, amelyben korrupcióval vádolt ukrán politikusok, orosz üzletemberek és ukrán, valamint ciprusi offshore cégek és bankok vettek részt – szintén pénzmosás gyanúja vetődött fel. 

A svéd hatóságok közölték azt is, hogy nyomoznak a SEB, egy másik nagy svéd bank után, amely feltételezésük szerint Észtországban, Lettországban és Litvániában folytathatott ilyen tevékenységet. A SEB szóvivője tagadta, hogy bármi törvénytelent tettek volna, magyarázata szerint azért kezdődött náluk is vizsgálat, mert aktív játékosok a balti térségben.