Honnan lesz áram a konnektorban, válaszút előtt áll Európa - podcast

Egész Európában hatalmas kérdés, hogy hogyan oldják meg az egyes országok az energiatermelést úgy, hogy közben teljesítsék a kitűzött klímacélokat, viszont a gazdaságosság és az ellátásbiztonság se sérüljön. Két táborra oszlott az Európai Unió, a tagállamok egyik fele atomenergia ellenes, míg a másik felük nem tudja elképzelni atomenergia nélkül az elektromos áram termelést.

Víztározók jelenthetik a megoldást

Magyarország az atomenergia párti országok közé tartozik. Az energiamixünkben most is jelentős szerepe van a nukleáris energiának. Folyamatosan fejlesztjük a naperőművi kapacitásokat is, azonban a téli hónapokban a napelemek nem termelnek elegendő energiát. A nyári hónapokban a naperőművek által termelt elektromos áram szezonális tárolása még nem megoldott. A hidrogén technológia fejlesztése mellett hazánkban a víztározók jelenthetnek megoldást. Az energiabőség idején keletkező áram felesleggel szivattyúkat lehetne üzemeltetni, amikkel tározókat lehetne megtölteni. Ezeket lehetne öntözésre is használni, de turbinák beépítésével a tározókat energiatárolásra is alkalmazhatnánk, így az energiaszegény időszakokban leengedve a tározókból a vizet a turbinák áramot termelnének. Ausztriában vannak erre példák, bár ott a földrajzi adottságok az ilyen tározóknak kedvezőbbek. A magyar energiamixből a szén elfog tűnni, azonban a földgáz még sokáig velünk maradhat. A szélturbináknak kevés szerep juthat itthon a jövőben.

Atom helyett földgáz

A többi európai ország is hasonló dilemmákkal néz szembe. Németország ugyan fokozatosan kivezeti az atomenergiát, de csak megújulókkal nem tudja pótolni a kieső energiamennyiséget, így muszáj a fosszilis energiahordozókhoz nyúlnia. Az atompárti Franciaország üvegházhatású gáz kibocsátása épp ezért drasztikusan alacsonyabb, mint a németeké.

Vannak szerencsés országok, mint Ausztria, ahol jelentős mértékben tudják hasznosítani a folyamatosan rendelkezésre álló vízenergiát, de ez földrajzi adottság kérdése is.

A déli államokban még mindig nagy a kihasználatlan potenciál a napenergia terén.

Elöregedő erőművek

Az erőművek jelentős része szerte a kontinensen a 80-as években épült és közeleg az élettartama végéhez. Komoly kérdéseket vet fel, melyik ország milyen módon biztosítja a továbbiakban az elektromos áramot. Jelenleg úgy tűnik földgáz és atomenergia nélkül nem megvalósítható, hogy az év 365 napjában ki tudják elégíteni a fogyasztók energiaszükségleteit, ezért nemrég elfogadták az Európai Unió taxonómia rendelet módosítását, így átmenetileg az atomenergia és a földgáz is zöld minősítést kaphat. Az átmeneti idő azonban éveket, sőt akár 1-2 évtizedet is jelenthet.

Az európai és a magyar energiatermelés és a jövőben várható változások részleteiről Dajkó Ferenc Dániel, a növekedés.hu munkatársa a Trend Fm műsorában beszélt.