Hogy lehet egyszerre munkanélküliség és munkaerőhiány Magyarországon?

Egyszer munkanélküliségről, aztán munkaerőhiányról szólnak a hírek. Mi az igazság?

A munkaerőpiacra most az a jellemző, hogy miközben még mindig akadnak olyan területek, ahol nem tud mindenki elhelyezkedni, egyes országrészekben és ágazatokban ismét munkaerőhiány tapasztalható.

A koronavírus megjelenése előtt a magyar munkaerőpiac nagyon jól teljesített, 3,2 volt a munkanélküliségi ráta. A járvány első hulláma ezt napok alatt vetette vissza,

a regisztrált álláskeresők száma százezerrel ugrott meg, a cégek megijedtek, néhány ágazatban válsághangulat mutatkozott. Budapestről szinte órák alatt eltűntek a turisták, a munkaerőpiac pedig reagált minderre.

A kormány a vírusválságban is a munkahelyek megtartását, újak teremtését, az adók csökkentését és a beruházások ösztönzését középpontba helyező intézkedéseket hozott.

Lényegében már 2020-ban sikerült megfékezni, majd megfordítani a negatív tendenciákat. A hazai munkanélküliségi ráta az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban, harmada a 2010-es szintnek. Amióta havi nyilvántartás készül, sosem volt még olyan kevés a regisztrált álláskereső az év első hónapjában, mint idén januárban.

Újra megjelent a munkaerőhiány, főleg az építőipari és műszaki ágazatokban lenne szükség több szakképzett munkavállalóra.

A járvány első hulláma alatt sok külföldön dolgozó magyar vesztette el munkáját, ezért hazajött. Maradtak is itthon, vagy egyből távoztak, amint javult a helyzet?

A kint dolgozók közül negyvenezer főről tudjuk, hogy hazatértek. És ez nem a teljes létszám, csak azok, akiket mi is látunk. Egyrészt közülük sokan maradtak, és találtak munkát itthon, de általában véve is csökkent a Magyarországot elhagyók száma.

Ennek több oka van, a vírus hullámai másként hatnak Európa egyes országaiban, és a kormányok is eltérő korlátozó intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkaerőpiacot.

Például ha kinyitnának az osztrák sípályák, várhatóan megindulna egy nagyobb kontingens, a nyugati szomszédoknál vannak olyan területek, ahol magyar munkavállalók nélkül gyakorlatilag működésképtelen lenne az üdülőhelyek zöme.

De benne van az is, hogy idehaza emelkednek a bérek, és a különböző adókedvezményekkel együtt már sokan látják be, hogy nem is éri meg annyira külföldön próbálkozni, távol a családtól, barátoktól.

Az építőipar viszont már rászorul a harmadik országokból érkező munkaerőre, nemrég a jogszabályi környezet is megváltozott, hogy a behozatalukat megkönnyítse…

Ha üres álláshely van, azt mindenképpen meg kell próbálni magyar munkavállalókkal betölteni. Ha ez nem megy, akkor uniós országokból érkezőkkel, csak ezután jönnek képbe - elsősorban a velünk szomszédos - harmadik országok.

A vendégmunkások lehetséges legnagyobb számát és alkalmazásuk szigorú feltételeit jogszabály rögzíti, ennek egy alaposan kimunkált rendje van.

Egyébként a kérdés egy kicsit túl is van misztifikálva. Vannak persze külföldi munkavállalók, jellemzően az építőiparban, de a jelenlétük a magyar munkaerőpiacon távolról sem meghatározó.

Többnyire nagy munkákra hoznak be embereket, akik két-három hónappal később könnyen lehet, hogy már egy másik európai országban dolgoznak. Vannak olyan országok, ahol egy-egy ágazatban kiemelkedően sok felkészült, kialakult csapat van.

Hol lehet, mondjuk, jó hegesztőt kapni?

Törökországban. Az ottani képzési rendszernek köszönhetően a török hegesztőknek Európa-szerte jó hírük van, és megfizethető áron dolgoznak.

Ettől függetlenül az elsődleges célunk továbbra is az, hogy a magyar tartalékokat meg tudjuk mozgatni.

Van még itthon tartalék?

240-250 ezer fő a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, 2010 elején ennél mintegy négyszázezerrel voltak többen munka nélkül idehaza. Ha számukra megfelelő képzést, motivációt biztosítunk, akkor innen még tudunk megmozdítani embereket.

Az is tény, hogy a vírushelyzet új kapukat is nyit: a távmunka elfogadottsága sehol nem volt a járvány előtt, most már a munkavállalók közel nyolc százaléka tud otthonról dolgozni, vagy megosztva két-három napot a munkahelyén tölt, a fennmaradó időben pedig otthonról látja el feladatait.

Vagy ott vannak a kisgyermekes szülők, sok anyuka van, aki mondjuk egy részmunkaidős állást elvállalna, ha a gyermeke bölcsődei elhelyezését meg tudja oldani.

Pont ezért van kormányzati programunk arra, hogy bölcsődék és óvodák épüljenek, és ahol nincs elég férőhely, a magánbölcsődékbe íratott gyerekek díjához negyvenezer forintig lehet támogatást igényelni. E kezdeményezés nagyon népszerű, mintegy hatezer családot érint.

A munkavállalók mobilitásának javítása érdekében eddig 15 milliárd forinttal támogattuk új munkásszállások létesítését. A jelenleg futó pályázatban még egyszer ennyi forrást érhetnek el az önkormányzatok, cégek, itt is a bírálati szakaszban tartunk már.

Összejött végül a Fidesz nagy ígérete, az egymillió új munkahely?

Igen, körülbelül 4,7 millióan dolgoznak ma Magyarországon, 2010-hez képest egymillióval többen. Óriási változás ez, az egész ország, minden magyar ember közös sikere.

A baloldali kormányzás idején Európa utolsó előtti helyén kullogtunk a foglalkoztatás terén, mostanra pedig a rangsor hatodik helyére rukkoltunk előre. A tavalyi harmadik negyedévben az uniós tagállamok közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás.

Persze mindez nem megy magától, továbbra is finanszírozni kell a bértámogatási, munkahelyteremtő programokat, adókedvezményeket, a munkáltatókkal folyamatosan egyeztetve. Változatlanul a teljes foglalkoztatás elérésére törekszünk, tovább építjük a munkaalapú gazdaságot.

Mennyire vált be végül a közmunkaprogram, elindultak innen a munkaerőpiacra?

 Teljesen egyértelműen látszik, hogy igen. A közmunka korábban óriási segítség volt, de mára jócskán visszaesett az érdeklődés.

Már jó ideje folyamatosan kilencvenezer fő alatti a létszám, öt-hat évvel ezelőtt ez még kétszázötvenezer körül volt, rengetegen tértek tehát vissza vagy kaptak állást életükben először a versenyszférában.

Sokat segített, hogy a Start-munkaprogramoknak köszönhetően olyan értékteremtő feladatokat kell elvégezni, amelyek átvezetnek a munka világába, például betonelem-gyártás, élelmiszer-feldolgozás.

Azért a legjobb ösztönző mégiscsak a jó fizetés. Mennyit emelkedtek a bérek az elmúlt években?

 A bruttó és nettó átlagkeresetek is lényegében megduplázódtak 2010-ről 2020-ra. A bérek a járványhelyzetben is folyamatosan nőttek Magyarországon. 2022-ben pedig ötödével emeltük meg a minimálbért 200 ezer forintra.

A szakmai végzettséggel is bírók számára fizetendő garantált bérminimum  260 ezer forint lett január elsejétől. Így ma már nagyobb a minimálbér, mint amekkora a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt. A kötelező legkisebb keresetekkel a magasabb fizetési kategóriákban is nőnek a bérek.

A családi adókedvezmények és adóvisszatérítés még több pénzt hagy a gyermekes szülőknél. A magyar emberek munkából akarnak megélni, ha segély helyett munkát kínálunk nekik, az a nemzetgazdaságnak és a dolgozóknak is jó.

Mi lesz, ha teljesen visszaszorul a járvány?

 Az adatokból arra következtetünk, hogy amint a válság kártételeit tartósabban elszenvedő ágazatok is magukhoz térnek, akkor a 80 százalékos foglalkoztatási ráta mindenképpen elérhető lesz.

Feltétlenül kedvező tendencia, hogy a legtöbb új munkahely a versenyképességet hosszú távon fenntartható módon növelő ágazatokban, az informatikában és a kutatás-fejlesztésben jött létre.

Ez is kell ahhoz, hogy lépést tartsunk a folyamatosan megjelenő új ágazatokkal, foglalkoztatási formákkal, munkakörökkel, a változó fogyasztói szokásokkal, amire a mindennapokban tetten érhető példa a futárok számának gyors növekedése vagy a logisztika fejlődése.