Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Ideje szembenézni vele: új világrend alakul, ezért lépni kell

Elemzések2024. ápr. 12.Áldott Rebeka

Magyarország 20 éves Európai Uniós tagságához érve, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya számot vetett az EU jelenlegi helyzetével, és a jövőbeli célokkal. Az online kerekasztalbeszélgetésen a szakértők megvizsgálták, hogyan változott az Európai Unió világ-és gazdaságpolitikai környezete, és kiemelték a potenciális külső és belső fenyegetéseket is.

Az Európai Unió jövőjét főképpen a körülötte alakuló, új világrend határozza meg.

Oroszország háborúja Ukrajna ellen abból a szempontból nagyon fontos, hogy a világ narratíváit bizonyos szempontból a háborús győztesek írják. Ha azok után, hogy az Európai Unió pénzzel, fegyverekkel segítette Ukrajnát, Oroszország megnyeri ezt a háborút, és erre most látszik esély, akkor katasztrofális vereség lenne az egész európai projekt számára.

- hangsúlyozta az orosz-ukrán konfliktus meghatározó szerepét Krekó Péter habilitált egyetemi docens, politikai pszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének kutatója.

Mind az orosz agresszió Ukrajnában, mind Kína felemelkedése, mind az Egyesült Államok megváltozott külpolitikai szerepe alakítja Európa jövőjét.

Az EU kilátásait nem lehet a transzatlanti együttműködés említése nélkül tárgyalni. Fontos kérdés, hogy ezt fent lehet-e, legalább a jelenlegi szinten, tartani a politika, a gazdaság és a védelem területén is. Ha ebben az együttműködésben repedések jelennek meg, az a demokratikus világnak egy katasztrofális kimenetelét jelentené.

- hívta fel a transzatlanti kapcsolatok fontosságára a figyelmet Krekó Péter.

Európa jövőjében a fő kérdés, hogy megmarad-e a világgazdaságban a hagyományos triád, és hogy Európa fent tudja-e tartani a világpolitikai szerepét. Ezek a felvetések szorosan kapcsolódnak az EU bővítési stratégiájához, az Unió formátumának lehetséges megváltoztatásához, és egy közös európai hadsereg potenciális felállításához.

Fontos kérdés, hogy sikerül-e az EU gazdaságának visszanyernie a versenyképességét a nagy gazdasági centrumokhoz képest. Képesek vagyunk-e megragadni a digitális korszak előnyeit és vezető szerepet szerezni magunknak a zöld gazdaságban.

- fogalmazta meg az EU fejlődésének kulcskérdéseit Kondor Zsuzsanna fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökségi tagja.

A megváltozott külső környezetre való tekintettel, az elmúlt időszakban majdnem kétszeresükre nőtt az elérhető források mennyisége, a fejlesztéspolitikai források, a kohéziós politika és a helyreállítási alap számára. Azonban a források eredményes felhasználásával még problémája akad az Európai Uniónak, mert a mennyiségi növekedést nem követte az intézményi kapacitás.

Merre halad az EU?

Oroszország kapcsán egyértelművé vált, hogy ha nagyon széles különbségek vannak az Európai Unió és a gazdasági partnerei között, akkor ezek egy idő után törésekhez vezetnek.

Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ha a demokratikus országok diktatúrákkal üzletelnek, azáltal a diktatúrák demokratikus országokká válnak. Nyilván Európa nem tud mindent magának előállítani, így üzletelnie kell olyan országokkal is, amelyek egyáltalán nem osztják az értékrendjét. Az viszont pontosan látszik, hogy ezekből az üzletekből ezek az országok a saját haderőiket tudják növelni, ami által közvetetten az Európai Unió biztonságát is veszélyeztetik.

- elemezte Európa kereskedelmi függőségét Krekó Péter.

Az euró 25 éves évfordulóját ünnepeljük, és azt gondolom, hogy azóta az Európai Uniónak nincs egy jól megfogalmazott jövőképe. Ez egy olyan projekt volt, amit még 1992-ben kitűztek maguknak a tagállamok, és mint egy cél dátumként, lehetett azon dolgozni, hogy hogyan kerülünk közelebb a közös Európa víziójához. Ez a bizonyos konferencia Európa jövőjéről annak a szimbóluma, hogy jelenleg nem tudjuk megfogalmazni, hogy egy föderális Európát, az Európai Egyesült Államokat, vagy éppen egy kormányközi Európát akarunk.

-emelte ki az Európai Unió jövőképének a hiányát Arató Krisztina, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Politikatudományi Intézet igazgatója, számos, az Európai Unió történetével és működésével foglalkozó szakkönyv szerzője.

Az Európai Unió jövőjéről szóló teljes beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.