Mélyül az olasz-német konfliktus a válságkezelés ügyében
HírekA már eddig is igen feszült olasz-német viszonyt tovább terheli a közös eurókötvények, vagy koronakötvények ügyében zajló párviadal, amibe most már az Európai Központi Bank, a német alkotmánybíróság, a Bundesbank és az Európai Bizottság is bekapcsolódott. Róma most afelé hajlik, hogy mégis inkább az euróövezet válságalapját, az Európai Stabilitási Mechanizmust vegye igénybe legalább addig, amíg nem születik döntés a közös eurókötvényekről.
A koronavírus okozta gazdasági visszaesés miatt egyre inkább kiéleződött a közös eurókötvények körüli, - és összességében az uniós segítségnyújtásról szóló - vita.
A „koronakötvény-dráma” újabb fordulóponthoz érkezett, amikor a német alkotmánybíróság részéről május 5-én erős bírálat érte – az északi államok, különösen Németország és Hollandia által erősen bírált – kötvénykibocsátás megkerülésére alkalmazott Európai Központi Banki (EKB) megoldást.
A taláros testület kimondta, a szövetségi kormány, valamint a német törvényhozás köteles fellépni a kötvényvásárlási program jelenlegi formája ellen.
Mint ismert, hogy az EKB eurókötvény-kibocsátással szeretné, illetve a kamatok alacsonyan tartásával igyekszik segíteni a déli tagállamok, leginkább a komoly bajban lévő olasz gazdaság nehézségein, de a kötvénykibocsátást ellenzik az északi tagállamok.
A problémát azzal kerülte meg a bank, hogy tagállami kötvények felvásárlásába kezdett, a tagállamok súlyának megfelelő arányban. Ez ellen is tiltakoznak az északi államok, mert nekik erre nincs szükségük.
A német alkotmánybíróság mostani döntése – bár szó szerint a német kormánynak és törvényhozásnak szól –, igazából az EKB gyakorlatát kritizálja.
Elemzők az ügy kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy az EKB biztosan nem fog megszólalni az ügyben, mert ezzel azt a látszatot keltené, mintha a német alkotmánybíróságnak akarna megfelelni.
Ezért arra lehet számítani, hogy a német Bundesbank elnökének, Jens Weidmannak kell majd bebizonyítani a német kormánynak, illetve a Bundestagnak, hogy semmiféle gond nincs az EKB programjával. Mindehhez az EKB hatalmas – a program mellett felsorakoztatható – érvgyűjteményt biztosít majd, hiszen rengeteg, a programot igazoló dokumentummal rendelkezik.
Olaszország jelenleg abba az irányba mozdul, hogy - a kezdeti ellenállás után - mégis igénybe vennék az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) alapját,
ugyanis lazítottak a válságban felvehető hitelek feltételein. Ezzel Róma azt tudná megakadályozni, hogy a német és az olasz államkötvények közötti különbség még nagyobb legyen, vagyis az olasz kamatköltségek tovább emelkedjenek.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa (volt olasz kormányfő) a napokban ugyanakkor azzal érvelt, hogy az euróövezeten belül a koronavírus okozta visszaesés újabb éket üthet a tagállamok között, mert a recesszió mértéke nagyon eltérő lesz.
Gentiloni aggodalma nem alaptalan, Olaszországban ugyanis a várhatóan nagyon mély válság miatt egyre többen kérdőjelezik meg az uniós, illetve a közös valutaövezet szolidaritását.
Idén az olasz államháztartási hiány elérheti a GDP 10 százalékát is, míg az államadósság 156 százalékra kúszik fel, miközben a gazdaság teljesítménye legalább kilenc százalékkal esik.
A Fitch hitelminősítő nemrég BBB mínuszra rontotta az olasz államadósság besorolását, aminek egyik legfőbb oka - a fent említetteken túl - a közös euróövezeti kötvény, vagy koronakötvény bevezetésének elmaradása volt.
Olaszországban május 7-ig 215 ezren fertőződtek meg, és 29 958-an hunytak el a vírus következtében, de a gyógyultak aránya folyamatosan emelkedik.
