Ismét egy fontos adat, amiben nem teljesítünk jól – Tudás nélkül nincs előrelépés
ElemzésekAz Európai Unió egészében enyhén romlott tavaly az egy ledolgozott munkaórára jutó termelékenységi érték. Az Eurostat e tárgyban kiadott legfrissebb – március 27-i – részletes termelékenységi elemzéséből az is látható, hogy Magyarországon az átlagnál kedvezőtlenebb a helyzet.
Az Európai Unió átfogó adatai mögött ugyanakkor nagyon eltérő teljesítmények vannak. A következőkben a magyar eredményeket mutatjuk be nemzetközi összehasonlításban. Az 1. táblázatban a V4-es adatokat láthatjuk öt éves időtávban.
1. táblázat: Egy órára jutó munkatermelékenység változása (előző időszakhoz mérve, %; 2021–2025)
|
Ország |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
|
Magyarország |
2,8 |
1,9 |
0,2 |
0,4 |
0,0 |
|
Csehország |
0,1 |
-1,5 |
-1,7 |
-0,6 |
0,4 |
|
Lengyelország |
1,2 |
4,6 |
0,8 |
4,9 |
4,1 |
|
Szlovákia |
5,6 |
-3,0 |
0,9 |
1,7 |
1,6 |
Forrás: Eurostat 2026.03.27.
A táblázat azt mutatja, hogy a cseh adatok változók, három évben is termelékenység-romlást jeleznek. A magyar adat 2021–2022-ben magas javulást mutatott, de 2023-tól visszaesés figyelhető meg, 2025-ben pedig nulla volt a növekedés. A legnagyobb javulást Lengyelország esetén láthatjuk.
Lengyelország a V4-ek élén
Az 1. ábrán az EU egészére tüntettük fel a 2024-hez viszonyított 2025 évi változást.
1. ábra: Egy órára jutó munkatermelékenység (éves változás, %, 2024-ről 2025-re)
Forrás: Eurostat 2026.03.27.
Az ábra azt mutatja, hogy 2024-ről 2025-re jelentős termelékenység-növekedési különbségek alakultak ki az EU-ban. Ha csak a V4-eket vizsgáljuk, akkor szembetűnő Lengyelország 4,1 százalékos termelékenység javulása. E körben a magyar érték a legalacsonyabb, nulla a növekedés. Ennél rosszabb adat, vagyis tényleges csökkenés az EU egészében csak Olaszországban és Máltán látható.
Érdemes megnézni az adatok ágazati alakulását is, hiszen ezek határozzák meg az országos értékeket. Ezeket látjuk a V4-eket vizsgálva néhány ágazat esetén.
2. táblázat: Az egy órára jutó munkatermelékenység alakulása 2024-ről 2025-re a főbb gazdasági ágazatokban a V4-ekben (%)
|
Ágazat |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
|
Mezőgazdaság |
4,8 |
1,9 |
8,1 |
1,3 |
|
Feldolgozóipar |
-1,2 |
-0,2 |
3,1 |
3,3 |
|
Építőipar |
2,8 |
2,4 |
0,7 |
-0,3 |
|
Kereskedelem és közlekedés |
0,4 |
2,4 |
0,0 |
1,4 |
|
Infokommunikáció |
-1,3 |
6,5 |
-1,7 |
2,5 |
|
Pénzügy és biztosítás |
-1,0 |
-0,7 |
-6,1 |
3,4 |
|
Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység |
1,4 |
-1,3 |
7,0 |
1,7 |
Forrás: Eurostat 2026.03.27.
A fenti adatok szerint Magyarországon és Csehországban három ágazatban is romlott a termelékenység 2024 és 2025 között. Lengyelországban viszont csak kettő, Szlovákiában pedig csak egy ágazatban volt termelékenység-csökkenés. Fel kell figyelnünk arra, hogy Csehországban viszont jelentős termelékenység-növekedést (+6,5 százalékost) mértek az infokommunikációs ágazatban, ami kapcsolódhat az ország digitális előre lépéséhez. Viszont Magyarországon és Lengyelországban ebben az ágazatban csökkenés következett be.
Az írek infokommunikációs csodája
Ha az adatokat hosszabb távon vizsgáljuk, akkor érdekes kép rajzolódik ki. Például a magyar feldolgozóipar termelékenysége 2023 óta évről évre romlik. Az infokommunikáció területén a csökkenés 2024-ben kezdődött. Az 1. ábrán látható kiugróan magas írországi átlagos munkatermelékenység-javulás egyik oka éppen az infokommunikációs ágazatban mért, az EU-ban is kiemelkedő nagyságú érték lehetett (2024-ről 2025-re 16,9 százalék). A másik ok a feldolgozóipari termelékenység ennél is jelentősebb, 24,2 százalékos javulása.
Magyarország esetében 2025-ben a legmagasabb termelékenységnövekedést a mezőgazdaságban láttuk (4,8 százalék). Hosszabb távon azonban a helyzet már nem ennyire jó. 2024-ben például csak 0,3 százalékos növekedés következett be. Az építőiparban 2022-ben és 2023-ban volt csökkenés, 2024-ben pedig enyhe, 2025-ben pedig erősebb javulás következett be.
A feldolgozóipar az egész EU-ban fontos ágazat. Nézzük meg ezért meg a 2. ábrán, néhány ország példáján keresztül, hogy milyen termelékenység-változás következett be ebben az ágazatban 2025-ben.
2. ábra. Egy órára jutó termelékenység-javulás 2024-ről 2025-re néhány országban (%)
Forrás: Eurostat 2026.03.27.
Az ábra jelentős termelékenység-növekedési eltéréseket mutat a bolgár 6,4 százalékos csökkenéstől az ír 24,2 százalékos javulásig. Jelentős a növekedés Észtországban, Dániában, Lettországban és Litvániában is. A V4-ek között Szlovákia és Lengyelország adata javult, Csehországé és Magyarországé romlott.
A kulcs: befektetés a tudásba
Végül térjünk ki egy ritkábban használt, de nagyon fontos termelékenységi mutatóra, a tőkehatékonyságra. Ezt többféleképpen is mérjük. Az egyik fontos mutató az állóeszközökre vetített hozzáadott érték, ami azt mutatja meg, hogy a befektetett nettó – értékcsökkenés utáni – állóeszközérték egy egységére vetítve mekkora új érték jött létre.
A mutató jól használható az ágazatok tőkehatékonyságának összehasonlítására, végső soron a gazdasági szerkezet új értékteremtő képességének elemzésére. Ez a téma külön elemzést érdemelne. Ezért most csak az arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ennek a mutatónak az értéke 2023-ban romlott az EU-ban, a magyar érték csökkenése pedig 2022-höz viszonyítva 1,6 százalékos. A romlást leginkább az építőipar 9,8 és a feldolgozóipar 7,6 százalékos tőkehatékonyság gyengülése okozta.
Összegzésként azt kell hangsúlyoznunk, hogy a termelékenység rendkívül fontos mutató. Alakulása a versenyképességre és a gazdasági növekedésre egyaránt nagy befolyást gyakorol. Ennek javítása nélkül a gazdaság egészének versenyképessége sem javítható. Az Európai Beruházási Bank (EIB) egyik friss elemzése (Investment Report 2025/26) arra is felhívja a figyelmet, hogy bár fontosak a fizikai beruházások, de ha nem fektetünk be eleget a tudásba, nem javítható a termelékenység és ezáltal a versenyképesség sem.