Itt a hat fő ok, amiért elszálltak az élelmiszerárak
ElemzésekKülső és belső tényezők egyaránt befolyásolták, hogy a magyar élelmiszer-infláció 7,1 százalékra emelkedett februárban.
2025 februárjában az élelmiszerinfláció 7,1 százalékra emelkedett a KSH adatai szerint, míg az MNB által használt termékbesorolás szerinti körben 6,7 százalékkal (ez utóbbi például az éttermi étkezést nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások közé sorolja).
A jelenlegi élelmiszerár-emelkedési hullám mintegy 10 hónapja tart, és eddig hasonló mértékű, mint a múltbeli ciklusok jellemző mintája, további alakulása azonban csak nagy bizonytalanság mellett jelezhető előre - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs Jelentésében.
A FAO élelmiszerár-indexe 2024. március és 2025. február között több mint 6,9 százalékkal emelkedett, melynek döntő része a növényi olajok (+3,3 százalékpont) és a tejtermékek (+2,8 százalékpont) áremelkedéséből származott. (A hazai termékeknél az aszály hatása is jelentős.)
A két termékcsoport világpiaci árának emelkedése a hazai fogyasztói árakba is beépült, a tej fogyasztói ára 23,3, a tejtermékeké 12,0, az étolajé pedig 27,4 százalékkal nőtt 2024. március óta. Ez a három termékkör a teljes magyar élelmiszerár-emelkedés több mint harmadát magyarázza. A hazai élelmiszerinfláció a hosszú távú tapasztalatok alapján érzékenyebben reagál a nemzetközi hatásokra, mint a régió más országainak az árindexe. Az EU-s átlagos élelmiszerinfláció 1 százalékpontos emelkedésére a hazai élelmiszerár-index 2,3 százalékponttal gyorsult az ezredforduló óta felvett adatok alapján.
Ez a régió legmagasabb mutatója: Szlovákiában 1,5, Csehországban és Romániában 1,3, Lengyelországban pedig 1,2 az arány.A hazai élelmiszerárak jelentős változékonyságának legfontosabb okai között lehet az élelmiszeripar energiaintenzitása és alacsony termelékenysége. A magyar élelmiszeripar a legenergiaintenzívebb az Európai Unióban: 263 kilotonna olajegyenértékes (ktoe) energiát használt fel ezer euró hozzáadott érték előállításához 2022-ben, ami meghaladta az európai átlag kétszeresét.
Emellett a hazai élelmiszeripar termelékenysége európai összevetésben alacsony, az uniós rangsorban az utolsó előtti.
