Itthon kik és hol dolgoznak inkább részmunkaidőben? Mutatjuk a válaszokat
ElemzésekA részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban Magyarországon alacsonynak számít: 2023-ban majd minden ötödik munkavállaló dolgozott részmunkaidőben az EU-ban (17,8%), míg Magyarországon az arányuk 4% volt. Hasonlóan alacsony ez az arány a Kelet-Közép-Európa régió többi országában is, mely mögött történelmi okok is állnak - írja az Oeconomus.
A részmunkaidős foglalkoztatásban a KSH adatai szerint nem volt jelentős változás Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 210-270 ezer között mozgott 2009-2023 között 240 ezer fős átlaggal, míg arányukat tekintve, a 15-64 éves foglalkoztatottak 4-6,5%-át tették ki a vizsgált években (átlag: 5%) - írta meg az Oeconomus.
A részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban Magyarországon nagyon alacsony. A rendszerváltást követő évtized munkaerőpiaci bizonytalanságai következtében továbbra is a kétkeresős családmodell maradt a jellemző, vagyis a párok mindkét tagja dolgozott.
A családok többségében a megélhetést, a stabilabb anyagi helyzetet nagyobb eséllyel tudta biztosítani, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozott, így a részmunkaidős foglalkoztatás, a többi posztszocialista államhoz hasonlóan, hazánkban sem terjedt el.2008-tól a globális gazdasági válságra adott munkaerőpiaci válaszok egyike volt, hogy a teljes munkaidős szerződések egy részét részmunkaidőssé módosították az átmeneti piaci nehézségekkel küzdő vállalkozások.
Főleg ennek következtében kezdett emelkedni a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. 2013-tól a válság hatásainak enyhülésével párhuzamosan csökkent” (KSH).
A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása nemenként Magyarországon
(2009-2023, ezer fő)

A nők esetében jelentősebb a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a férfiaknál – mind Magyarországon, mind európai szinten. Magyarországon a KSH adatai szerint 2023-ban 146 ezer nő és 80 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben (rendre a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,8%-a és 2,4%-a).
„A nők közül közel kétszer annyian választják a részmunkaidős foglalkoztatást, mivel számukra a gyermekgondozási teendők, illetve egyéb családi kötöttségek (pl. idősek, fogyatékossággal élők gondozása) mellett gyakran csak az ilyen típusú munkavállalás adhat lehetőséget a jövedelemszerzésre, karrierépítésre.
Arányuk azonban így is jóval elmarad a nyugati országokban részmunkaidőben dolgozókéhoz képest. Ennek egyik oka, hogy míg a nyugati-európai országokban a nők nagy része a gyermek születése után rövid idővel visszatér a munkaerőpiacra, addig hazánkban az ellátási rendszer támogatásai (gyermekgondozási ellátás) révén az anyák tovább maradhatnak otthon gyermekeikkel” (KSH, 2022).
Magyarország régiói közül legnagyobb arányban a Dél-Alföldön (5,2%) és az Észak-Alföldön (4,8%) dolgoztak részmunkaidőben 2023-ban, míg legkisebb arányban a Közép-Dunántúlon (1,9%) és Észak-Magyarországon (3,5%).
Az elemzés teljes szövege EZEN a linken található.
