Jelentős inflációs sokktól mentettek meg a meghosszabbított árstopok
ElemzésekHa július elején kivezették volna az élelmiszerárstop és üzemanyagárstop intézkedéseket, akkor alsóhangon 3 százalékponttal megugrott volna az infláció. A magasabb májusi inflációs számok és a bejelentett adóváltozások áremelő hatásai miatt 2022 egészében közel 11 százalékos árdinamika várható. A tetőzés pedig ősszel jöhet 13 százalék környezetében. Ezt követően egészen 2023 végéig kell várnunk, hogy újra 5 százalék alá essen a pénzromlás üteme. Jövőre ráadásul 10-12 százalékos minimálbéremelésről szólnak az egyeztetések. Ez pedig a reálbérek emelkedésének ütemét a pozitív tartományban tartaná, ami erősíti a keresletet. Mindeközben a kínálati problémák nem oldódnak. Be kell rendezkednünk tehát tartósan magas inflációs környezetre. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk az inflációs kilátásokról és a meghosszabbított árstop intézkedések hatásairól.
Ha július elején kivezették volna az élelmiszerárstop és üzemanyagárstop intézkedéseket, akkor alsóhangon 3 százalékponttal megugrott volna az inflációs mutató – világított rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Az árstop intézkedések meghosszabbításának köszönhetően ez az inflációs megugrás október 1-ig nem következik be.
Egészen addig azonban, amíg nem közelíti meg a jelenlegi 800 forint körüli piaci üzemanyagár a 480 forintos fixált árat, addig jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy az üzemanyagárstop velünk marad akár október 1. után is. Az élelmiszerárstop intézkedés hasonlóképpen érvényben maradhat – fejtette ki Virovácz.
Inflációcsökkentő hatás
A rögzített rezsidíjak 3 százalékponttal, míg az üzemanyagárstop bő 2 százalékponttal húzza vissza az inflációt. Az élelmiszerárstop megközelítőleg 1 százalékponttal mérsékli az árdinamikát.
Az élelmiszerárstop kisebb mértékben húzza vissza a fogyasztói árindexet. Ez azzal magyarázható, hogy csekély a rögzített árú élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban.
A rögzített rezsidíjak és az árstopok tehát összességében 6 százalékpontot radíroznak le a fő inflációs mutatóból.
Éves átlag
A két árstop intézkedés meghosszabbítása előtt még 10 százalék körüli inflációt várt az idén átlagosan Virovácz Péter.
A májusi inflációs és maginflációs számok ugyanakkor magasabb lettek a vártnál. Emellett napvilágot láttak az új adóváltozások.
A bevezetett extraprofit adók, illetve a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó változása egyaránt és egyértelműen inflációnövelő hatásúak.
Ennek fényében még az árstop intézkedések meghosszabbítása ellenére is felfelé módosította Virovácz Péter az idei egész éves inflációs előrejelzését.
2022 egészében 10,9 százalékos inflációval számol az ING Bank vezető elemzője.
A maginfláció pedig 12 százalék lehet átlagosan. A maginflációs mutatóban nincsenek benne a ciklikusan változó üzemanyagárak és a nyers élelmiszerek árai. Emellett nem tartalmazza a mutató a szeszes italok és dohánytermékek adóját. A maginflációs mutatóban ellenben túlsúlyban vannak a szolgáltatások, a tartós fogyasztási cikkek és a feldolgozott élelmiszerek.
A szélesebb körű inflációs hatások miatt a vállalatok jelentős áremelésekbe kezdtek. Ezzel összhangban lendületesen emelkedik a maginfláció.
Tetőzés
A felfelé mutató kockázatok magasak. Az infláció ősszel tetőzhet 13 százalék környékén Virovácz várakozásai szerint. Ezután lassú, fokozatos mérséklődés következhet.
Egészen 2023 végéig kell várnunk, hogy újra 5 százalék alá essen a fogyasztói árindex. A jövő év egészében átlagosan 7,4 százalékos inflációval kalkulál az ING Bank vezető elemzője.
A háború, a szankciós politikák, az ellátási láncok, a szállítási problémák és az energiaválság áremelő hatásaival tartósan számolni kell.
Recesszió
Egy dolog tudná hirtelen letörni az inflációt, az pedig a recesszió – mutatott rá Virovácz Péter. Ha a lakosság visszafogja a fogyasztását, akkor viszonylag hirtelen megállhat a gazdasági növekedés, befékezhet a termelés, megnőhet a munkanélküliség. A reálbérek ezáltal süllyedni kezdenének, ami meggyengítené a fogyasztást. Ennek azonban kicsi az esélye.
Jövőre 10-12 százalékos minimálbéremelésről szólnak az egyeztetések. Ez pedig a reálbérek emelkedésének ütemét a pozitív tartományban tartaná, ami erősen tarthatja a keresletet.
Mindeközben a kínálati problémák nem oldódnak. Be kell rendezkednünk tehát tartósan magas inflációs környezetre.
3 százalék körüli inflációról optimista esetben 2024 közepétől, illetve második felétől beszélhetünk majd.
