Jóval kevesebb ruhát veszünk, bajban a fast fashion cégek, de a Zara tarol

Ahogy a válság kezd begyűrűzni a ruhaboltok is egyre üresebbek. Korábban a lapunknak Turcsán Tünde, a GfK Hungária FMCG-üzletágigazgatója is elmondta: a krízis alatt a legtöbben első körben a szórakozással és a külső megjelenéssel kapcsolatos kiadásokat kezdték el visszavágni.

Érthető módon épp úgy, ahogy a sminkről és a gyakori fodrászról, az új ruháról is viszonylag könnyen lemondunk egy válságban.

Mindez nem csak hazai jelenség: az egyik legnagyobb ruhaexportőrnek számító Bangladesben sorra halasztják el a szállításokat az amerikai és az európai vállalatok.

Több nagy lánc forgalma is elkezdett gyengélkedni. A H&M-nél eredetileg egy százalékos visszaesést vártak a szakértők a nyárra, de helyette a helyi valutákban mérve 4 százalékos lett a forgalom-csökkenés. A svéd csoportnál főleg az évszak eleje indult rosszul. Az amerikai GAP-nál a hagyományos, utcai boltok bevételei 10 százalékos csökkenést produkáltak.

A ruhaipar most egyszerre több problémával is szembe kell nézzen. Egyrészt a COVID-járvány lecsengése miatt az emberek egyre kevesebb időt töltenek a négy fal között, ami miatt a kényelmes otthoni öltözetek népszerűsége jelentősen visszaesett. A boltok kénytelenek átalakítani a kínálatukat.

A brit John Lewis lánc szerint például a tréningruhák iránti érdeklődés komolyan megcsappant a pandémia visszaszorulása után.

Másrészt az ukrán háború miatt rengeteg nagy nemzetközi lánc kivonult az orosz piacról. Gazdasági értelemben a cégek lábon lőtték magukat, azért, hogy az imázsuk jó maradjon. A H&M-nek az orosz üzletek bezárása egy nyári beszámoló szerint 190 millió dollárba került.

De persze az igazán nagy gondot az árak emelkedése, az infláció és a globális válság jelenti. Most például pont a H&M azt tervezi, hogy a pozícióit azzal erősíti meg, hogy a versenytársakhoz képest kisebb léptékben emelik az árakat.

A mostani helyzetben több lánc kénytelen új díjakat bevezetni.

Az ingyenes ruha visszaváltások kezdenek kimenni a divatból. Egyre több nagy nemzetközi társaság már a visszaváltásért is elkér egy jelképes összeget.

Viszont a krízis hullámain egyelőre meglepően ügyesen evickél a világ egyik legnagyobb ruházati cége, az Inditex. A Zara tulajdonosának jól jött, hogy a gyártás jó része a központ szomszédságában zajlik, ezért az ellátási láncokat ért problémákat könnyebben átvészelték, az áraikat pedig a válság első jeleire elkezdték emelni, ami jó stratégiának bizonyult. Az idei év első felében 25 százalékkal nőtt a forgalmuk, amely elérte a 14,8 milliárd eurót.

Viszont 2022 második fele már nehezebb lesz, hisz a válság miatt a ruházati értékesítések vissza fognak esni – figyelmeztet a Deutsche Bank elemzője Adam Cochrane.

Mivel a jövőben főleg az olcsó áruházaknak állhat a zászló, a filléres ázsiai boltok az eddigieknél is jobban az élre törhetnek.

Ez különösen igaz a Sheinre, amelynek minden esélye megvan rá, hogy idén a legnagyobb fast fashion kereskedővé váljon a világon. Vagyis az első lehet azok között a cégek közt, amelyeknek a fő ismérve, hogy gyakran váltogatják a kínálatot és viszonylag kis darabszámú készlettel dolgoznak.

A kizárólag online működő ruha-áruházak közt ez a kínai portál már a COVID járvány eleje óta a legnagyobbnak számít. A kínálatuk egészen elképesztő tempóban változik: évente 600 ezer új termék kerül fel az oldalukra. Mindegyik arcpirítóan alacsony áron. Az átlag termék alig pár ezer forintba kerül.

Cserébe ugyan a minőséggel vannak gondok, sőt a szállítás is gyakran akadozik. A dolgozóik pedig ki vannak hajtva és alul vannak fizetve. A munkásaik egy része heti 75 órát dolgozik. Akadnak, akik napi három műszakban vannak bent és csak havi egy nap szabadságot kapnak.

De mindez a vásárlókat nem igazán érdekli: az idei első félévben 50 százalékot nőtt a forgalmuk a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A bevételük így a kérdéses időszakban elérte a 16 milliárd dollárt. A Shein már Amerikában is a piacvezető fast fashion cégnek számít.