A háború elérte a boltokat: sokkal kevesebbet vesznek a magyarok ezekből a termékekből

Európában a heti bevásárlás az embereknek lassan felér egy kész horrorral. Nem elég, hogy a termékekért egyre borsosabb összeget kell leszurkolni, de az se világos, hogy az ár-emelkedés mikor fog végre leállni.

Nálunk most júliusban 4,1 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek. A helyzet olykor napról napra változik. Magyarországon a fogyasztók különféle praktikákkal próbálnak alkalmazkodni a válságos állapotokhoz:

vannak, akik hajlandóak messzebbre is elutazni csak azért, hogy felhajtsanak néhány olcsóbb terméket, de páran azzal kalkulálnak, hogy a benzinköltségekkel együtt egy ilyen út már nem éri meg.

Jellemző, hogy a vásárlók a legtöbb kategóriában lefelé váltanak: a megszokott áruknak keresik az olcsóbb verzióit. A bevált brandeket például jó páran sajátmárkás termékekre cserélték le – mondta el a növekedés.hu-nak Turcsán Tünde, a GfK Hungária FMCG-üzletágigazgatója.

Most hogy az ukrán háború nyomán kipattant gazdasági válság egyre jobban begyűrűzik hozzánk és meg kell húzni a nadrágszíjat, a legtöbben első körben a szórakozással és a külső megjelenéssel kapcsolatos kiadásokat kezdték el visszavágni.

Érthető módon a sminkről, az új ruháról és a gyakori fodrászról viszonylag könnyen lemondunk egy válságban. Akárcsak egy lakásfelújításról.

A júniusi felmérésünk alapján, ami több mint háromezer háztartás megkérdezésével zajlott, a magyar lakosságnak egyelőre a 25 százaléka mondta azt, hogy az élelmiszer és a vegyiárú vásárlásokon is szeretne, illetve tervez spórolni, de azóta is sok új változás történt, a háztartásoknak muszáj lesz az élelmiszer vásárlási szokásaikon is módosítani.

árulta el Turcsán Tünde. Az eladásoknál a mennyiségi csökkenés már be is indult: az FMCG, vagyis a napi fogyasztási cikkek piacán május és július között 2,6 százalékos volt a visszaesés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az áremelkedések miatt viszont az értékbeni forgalom még így is nőtt úgy 14,5 százalékkal.

A kereskedelemre persze komoly hatása van annak, hogy az alapvető élelmiszerekre – így például a lisztre, a csirkemellre és a cukorra – egyelőre árstop van kivetve.

Az érintett termékekből jóval bátrabban vásárolnak a magyarok. Május és július között az eladott mennyiség több alapvető élelmiszernél még nőtt is.

Az biztos, hogy ha az árstop megszűnik annak újra erős hatása lesz a háztartásokra. A többi terméknél lassan, hétről hétre nőttek a címkéken szereplő összegek, ezeknél viszont, amikor megszűnnek a rögzített árak, hirtelen fognak az egekbe szökni.

Az élelmiszereknél most leginkább a friss húsról, az édes és a sós snackekről, illetve a tejtermékekről mondtunk le a legnagyobb arányban.

Több kategória is van, ahol a csökkenés mértéke az értékesítési volumeneknél 10 százalék körül mozog.

Turcsán Tünde elmondta, hogy egyre több családnál – már azoknál is, akik eddig jobb anyagi helyzetben voltak – nem marad pénz a megtakarításokra, mert a havi büdzsét felemészti az energia és az élelmiszer árak növekedése.

Bár látni, hogy a piac jelentősen át fog alakulni, most még csak a változások elején vagyunk. Hogy a kiadásaink mekkora részét viszi majd el az élelmiszerek vásárlása? Ezt ma még nehéz megbecsülni, mert túlságosan sok tényező befolyásolhatja a jövőbeli trendeket. Korábban ezaz arány úgy 30-31 százalék körül mozgott.

Még csak ezután fog kiderülni, hogy melyek lesznek azok a kereskedelmi egységek vagy láncok, amelyektől a legnagyobb számban pártolnak el a vevők. Egyelőre az biztos, hogy a válság a diszkontok további erősödését hozta magával.

Ráadásul a COVID járvány alatt jelentősen megnőtt az online csatornák forgalma és ez a lendület továbbra is tart.

Május és július között a netes FMCG értékesítésekben 50 százaléknál is nagyobb volt az értékbeli bővülés. Viszont a bázis roppant alacsony: hisz az online csatornák piaci részesedése még mindig 2 százalék alatti.