Fontos adatok jönnek a héten: kiderül, milyen gyorsan tér magához a hazai ipar

A magyar ipari termelés márciusi, előzetes adatait közlik csütörtökön

Az ipari termelés 2020. szeptember-december között ellenállónak bizonyult a koronavírus-járvány második hullámával szemben, az ipari termelés rendre emelkedett éves alapon. Idén januárban azonban 6,7%-kal visszaesett a termelés éves szinten, melyet korrekció követett februárban (1,9%-os növekedés, nyers adat, év/év alapon), és havi alapon is bővülést láthattunk. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás februárban meghaladta a járvány előtti csúcsot.

A friss, márciusi ipari adatokat május 6-án, csütörtökön ismerhetjük meg. A harmadik hullám mind Európában, mind idehaza további kockázatot jelenthetett a lezárások, illetve a korlátozó intézkedések következtében.

A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásának (a feldolgozóipari termelés 1%-át adja) érdemi javulására nem lehet számítani. Februárban viszont pozitív meglepetést okozott továbbra is a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának bővülése (+9,8%, január: 8,6%, év/év), mely akár a következő hónapokban is kitarthat. Ez az alág a feldolgozóipari termelés 12,5%-áért felel.

A járműgyártás tekintetében (a feldolgozóipari termelés 30%-át képviseli) januárhoz hasonlóan februárban is visszaesett a termelés az előző évhez viszonyítva (-6,6%), bár mértéke januárhoz képest (-27,5%) mérsékelt volt. Az idei év eleji gyenge teljesítményben a gyárleállások mellett az elektronikai alkatrészek ellátási láncát sújtó fennakadások is szerepet játszottak.

Az első negyedévben az EU területén forgalomba helyezett személyautók száma 3,2%-kal emelkedett az előző évhez képest. A januári és a februári visszaesést követően márciusban felpattanás volt tapasztalható 87,3%-os bővülés következtében, az eladások meghaladták a 2019 decemberi értéket. A friss adatokból arra következtethetünk, hogy helyreállt a kereslet, mely a hazai járműiparra is pozitívan hathat. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy a félvezetők tekintetében a januárihoz hasonló hiány lépett fel, melynek következtében a kecskeméti Mercedes gyár április 22-e és május 2-a között leállította termelését.

A termelés leállítása az áprilisi ipari adatokra nyomhatja rá a bélyeget. Azonban a 2020. évi alacsony bázis miatt áprilisban és májusban jelentős mértékű bővülésre, felpattanásra lehet majd számítani az ipari termelés tekintetében éves összehasonlításban.

Szintén csütörtökön érkeznek a kiskereskedelmi szektor márciusi adatai

A koronavírus-járvány első hulláma után gyakorlatilag nem tudott talpra állni a hazai kiskereskedelmi szektor, 2020. április óta (június-júliusi stagnálástól/kismértékű emelkedéstől eltekintve) éves alapon visszaesést mutatott az üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztított adatok). Idén februárban 5,9%-kal esett vissza a forgalom a tavaly február végi (első) pánikvásárlási hullám eredményeként (magas bázis alakult ki).

Ráadásul havi alapon is csökkenést mutatott az ágazat. A legfrissebb, márciusra vonatkozó adatokat május 6-án, csütörtökön közli a KSH.

A kiskereskedelemre, illetve fogyasztásra a harmadik járványhullám és a korlátozó intézkedések is rányomhatták bélyegüket. Márciusban egymással ellentétesen ható tényezők játszhattak szerepet: egyrészt a bevezetett korlátozások (boltbezárások) több alszektorban visszavethették a forgalmat (pl. ruházat), bár az online kereskedelem térnyerése és tavalyi évi fejlődése mentőöv lehetett számos vállalkozás számára. A harmadik hullám erősödésével márciusban ismét többen dolgozhattak otthonról, mely az üzemanyag-kereskedelemre hathatott negatívan (a kiskereskedelem 15%-át adja).

Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelemben az óvatossági vásárlások pozitívan hathattak, bár a tavalyihoz képest várhatóan kisebb mértékben. Továbbá a húsvéti vásárlások is megdobhatták az élelmiszer-forgalmat. Ezenkívül a gyárlezárások is elmaradtak idén, melyek a kereseteken és a lakosság óvatosságán keresztül pozitívan hathattak a fogyasztásra.

A szektor éves alapon számított teljesítményében egy technikai tényező, az ún. bázishatások is szerepet játszanak: tavaly februárban és márciusban is magas bázis alakult ki (felvásárlási hullám), így idén márciusban nagyobb éves alapú visszaesés várható emiatt (februári adatban már láthattuk ennek hatását).

Áprilisban és májusban viszont a tavalyi alacsony bázis, valamint az a tény, hogy idén április 7-től újra kinyithattak a boltok és fogadhattak vendégeket a szolgáltatók, megugrást eredményezhet az éves alapon mért adatban.

Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, a vakcina megjelenését és széleskörű elterjedését, használatát követő, várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állítja (a gazdaság várható helyreállásával kapcsolatos várakozásaink, illetve friss gazdasági előrejelzéseink itt találhatóak).