Kamu számlák, megkerült közbeszerzések a magyar sportban: a TAO pénzeket ellenőrizte a Számvevőszék
ElemzésekSúlyos kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a társasági és osztalékadóból adható sportcélú támogatások (TAO) rendszeréről. A számvevők hat sportág több éves gazdálkodásának vizsgálata után elkerült közbeszerzésekről, túlszámlázásokról, összefonódási lehetőségekről és kamu számlázásról írnak, és jogszabályi módosításra tesznek javaslatot.
Lehetőséget adhat a visszaélésekre a TAO támogatások rendszere, állapították meg az ÁSZ ellenőrei új elemzésükben, melyben hat sportágba érkező TAO pénzeket vizsgáltak 2022 és 2025 között. A Számvevőszék által tapasztaltak szerint finoman szólva is újra kellene gondolni a TAO pénzek rendszerét a visszaélési lehetőségek és a fenntarthatatlan finanszírozás miatt.Mint az elemzésükben írják, "a TAO támogatást nyújtó gazdasági társaságok és a támogatást felhasználó szervezetek érdekeltek lehetnek abban, hogy a felhasználó szervezetnél beruházóként, beszállító partnerként vagy szolgáltatóként a támogatást nyújtó gazdasági társaság jelenjen meg."

Ezek a folyamatok a piaci verseny korlátozásához, ennek következtében túlárazásokhoz, valamint valós teljesítés nélküli számlázásokhoz is vezethetnek. A látvány-csapatsport támogatások ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházások és beszerzések vonatkozásában alkalmazott gyakorlat során a sportszervezetek számos esetben mellőzik a közbeszerzési eljárások lefolytatását.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb elemzése szerint bár a látvány-csapatsportok TAO támogatása jelentősen hozzájárult az ágazat infrastrukturális és szakmai fejlődéséhez, a rendszer bevezetése óta eltelt idő, az ellenőrzési tapasztalatok és a feltárt visszaélések miatt indokolt a támogatási rendszer felülvizsgálata, illetve a kapcsolódó jogszabályok pontosítása – írja a szervezet.

Az ÁSZ az elemzésében a TAO támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételeit, az igénybevétel folyamatát, a folyamatban résztvevők szerepét és feladatait vizsgálta a 2022-2025-ös években. Ebben az időszakban a TAO támogatás összege 367,5 milliárd forint volt, amely a sportcélú államháztartási kiadások mintegy 15-20 százalékát jelentette. Ebből 49,2 milliárd forint összegű beruházási célú támogatásban részesültek a látvány-csapatsport szervezetek, a legnagyobb arányban a labdarúgásban kaptak ingatlan célú beruházásra támogatást. Összességében a labdarúgás kapta a legmagasabb, a röplabda a legalacsonyabb TAO támogatási összegeket az elemzett időszakban.
Az ÁSZ véleménye szerint a támogatási forma egyik erőssége a sportösztönző hatása, ami jellemzően a sportcélú beruházásokon keresztül, illetve egy-egy nemzetközi sportrendezvény turisztikai bevonzó hatása által valósulhat meg.

A támogatott szervezetek száma a 2011-es 7563-ról 2024-re 10 466-ra emelkedett.Az ÁSZ ellenőrzései ugyanakkor rávilágítottak számos visszaélésre, szabálytalanságra is, több szervezet esetében is céltól eltérő, jogszabályellenes felhasználást tártak fel a vizsgálatok. Azokban az esetekben, ahol bűncselekmény gyanúja merült fel, az ÁSZ törvényi kötelezettségének eleget téve értesítette az illetékes hatóságokat.
Az elemzés során az ÁSZ a támogatási forma gyengeségeként azonosította, hogy az igénybe vevő szervezetek többsége nagymértékben kitett ennek az állami forrásnak, főként erre alapozzák a működésüket, így rendszerszintű veszélyként fenntarthatósági kockázatokat is azonosított.
Kockázatként azonosította az elemzés a TAO támogatási rendszer működésével kapcsolatban, hogy az a támogatások felhasználása során is lehetőséget adhat a visszaélésekre. A TAO támogatást nyújtó gazdasági társaságok és a támogatást felhasználó szervezetek érdekeltek lehetnek abban, hogy a felhasználó szervezetnél beruházó, vagy szolgáltatást nyújtó partnerként megjelenjen a támogató gazdasági társaság. Ezen folyamatok a piaci verseny korlátozásához, ennek következtében túlárazásokhoz, valamint valós teljesítés nélküli számlázásokhoz vezethetnek.
A piaci felajánlások rendszere lehetőséget ad a támogató cégeknek arra, hogy közvetve beleszóljanak a sportágak, régiók és klubok közötti forráselosztásba, ami háttérbe szoríthatja a szakmai és sportstratégiai szempontokat.

A látvány-csapatsport támogatások ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beruházások és beszerzések vonatkozásában alkalmazott gyakorlat során a sportszervezetek számos esetben mellőzik a közbeszerzési eljárások lefolytatását.Elengedhetetlen a támogatási mechanizmusok újragondolása, a szigorúbb tartalmi ellenőrzés, valamint a közbeszerzési mentesség felülvizsgálata – írja a Számvevőszék.