Kell aggódnunk a költségvetés miatt? Szakértővel beszéltünk arról is, miben előzzük Csehországot

Az évnek még úgy indultunk neki, hogy az eredeti költségvetési hiánycél még 2,9 százalékon állt. Ezt azonban módosítani kellett már csak azért is, mert már a múlt év végén is látszódott, hogy az idei éves kamatkifizetések jelentősen meghaladják a 2023 előtti szintet. A nagy kérdés, hogy az új 4,5 százalékos hiánycél vajon tartható? Vagy kiigazításra lesz szükség?

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a növekedés.hu-nak azt mondta: a 4,5 százalék összességében reális cél az idei évre.

2024-et érintő, további jelentős kiigazító csomaggal nem számolunk, de a hiánycél tarthatósága nagyon erős költségkontrollt követel meg. A tavalyi évhez képest összességében javuló folyamatokat látunk: ugyan áprilisig szokatlanul nagy ütemben emelkedett az összesített hiány – ekkorra már meghaladva a 2500 milliárd forintot – azonban azóta a hiány halmozódása lelassult, még mindig nem érte el a 3 ezer milliárd forintot

– mondta el a szakértő. Mint hozzátette: a nyári hónapok költségvetési adatai vegyesek voltak. Júniusban szokatlanul alacsony hiányt, júliusban pedig egyenesen többletet tudott felmutatni a büdzsé, ugyanakkor az augusztus rekordhiányt hozott.

Azonban a tavalyi első nyolchavi kumulált hiánynál a költségvetés jelenlegi pozíciója összességében így is több, mint 400 milliárd forinttal kedvezőbb, miközben a nominális GDP is érdemben növekedhet idén.

Persze minderre szükség is van, hiszen tavaly 6,7%-ot ért el a költségvetési hiány a GDP arányában, amit idén 4,5%-ra szeretne a kormány lecsökkenteni.

A nyár elejéhez képest elromló gazdasági növekedési kilátások miatt, illetve az ÁFA bevételek korábban vártnál gyengébb felfutása miatt vélhetően nem tudta volna elérni a hiánycélt a kormány a nyári adócsomag nélkül, még a beruházások elhalasztása mellett sem. A csomag hatására azonban a hiánycél tarthatónak tűnik.

Ami a fogyasztást illeti: az idén bővülhet, amit továbbra is segítenek az emelkedő reálbérek. Azonban a bővülés sebessége a néhány hónappal ezelőtt várthoz képest alacsonyabb lehet. Ráadásul a fogyasztás növekedésének egy részéből a költségvetés nem profitál, mivel bizonyos külföldi fogyasztás - például fizikai vásárlások, külföldre irányuló turizmus - és a nagyon alacsony árakkal operáló online platformok után keletkező forgalomból nem, vagy csak alacsonyabb bevételre tud szert tenni az állam.

Ugyanakkor az nem igaz, hogy a fogyasztás ne nőne. A háztartások fogyasztási kiadásának növekedése éves alapon a második negyedévben meghaladta 4%-ot, ami Lengyelország adatához hasonló, és magasabb, mint a csehországi, vagy a szlovákiai adat.

Összességében az MBH-nál az idén 3%-ot meghaladó fogyasztásnövekedéssel számolnak, ami a növekedés egyik motorja lehet, mivel a teljes GDP növekedése várhatóan nem fogja idén elérni a 2%-ot.

„Bizonyos szektorok folyamatosan készülnek arra, hogy a költségvetési kiigazításban esetleg egyre nagyobb és nagyobb szerepet kell vállalniuk. Magyarán újabb különadókat kaphatnak a nyakukba. Nyilván egy mindenre felkészült vállalatvezetés nem áll neki költekezni egy ilyen időszakban” – erről korábban Virovácz Péter vezető elemző beszélt a növekedés.hu-nak, aki elárulta:

ez is visszafogja a beruházásokat. Viszont, ha beindul a fogyasztás, javulnak a bevételek és vele a költségvetés helyzete, akkor a cégeken is enyhül a nyomás.