Kemény negyedév elé néz a brit Trump

Elemzések2019. júl 24.Fellegi Tamás

Hosszas procedúra során megválasztották az új brit miniszterelnököt, aki hajviseletében egészen, habitusában részben az amerikai elnökre emlékeztet. Elődei rendkívül nehéz örökséget hagytak rá, de részben ő is okozója annak zűrzavarnak, amellyel most meg kell küzdenie.

Keskeny ösvény

Boris Johnson személyében megválasztotta a brit Konzervatív Párt az Egyesült Királyság új miniszterelnökét, aki kezdettől nehéz helyzetben lesz. Parlamenti többsége elenyésző, így bármikor előfordulhat, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene, amely így akár sikeres is lehet. Ennek lehetőségét már pártján belül is felvetette néhány képviselő, akik mindenáron elkerülnék a megállapodás nélkül való kilépést az Európai Unióból. Mindenesetre Johnson megválasztását követően nem sokkal Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője már meg is tette a bejelentést a bizalmatlansági indítványról.

Márpedig Boris Johnson kampánya, mellyel pártját meg kellett győznie, arra épült,

hogy történjen bármi, ő semmilyen körülmények között nem hosszabbítja már meg a mostani állapot szerint idén október 31-ig érvényes tagságot.

Így igen keskeny ösvényen kell lavíroznia az új kormányfőnek, ráadásul nem ez az egyetlen válsághelyzet, amivel országa szembenéz. A távozó kormány ráhagyta az iráni hajóválságot is.Hosszas procedúra során megválasztották az új brit miniszterelnököt, aki hajviseletében egészen, habitusában részben az amerikai elnökre emlékeztet. Elődei rendkívül nehéz örökséget hagytak rá, de részben ő is okozója annak zűrzavarnak, amellyel most meg kell küzdenie.

Most bizonyíthat

Boris Johnsont, mint minden új miniszterelnököt, múltjától függetlenül megilleti a vélelem, hogy akár kiváló kormányfő is lehet belőle. Átmeneti időszak, „első 100 nap” ugyanakkor nem jut neki, hisz országát történelme egyik legkomolyabb válsághelyzetében kell kormányoznia.

A helyzet érdekessége, hogy a válság előidéséhez részben ő maga is hozzájárult azzal, hogy 2016-ban rendkívül aktív és látványos kampányt folytatott az EU-tagság ellen, így könnyen lehet, hogy az ő fellépése hozta az a szűk többséget, amivel a kilépéspártiak nyertek. Célja ezzel kétségkívül az volt, hogy ő legyen a miniszterelnök (reményei szerint erre már akkor, David Cameron lemondásakor sor került volna). Ez most, köszönhetően elődje, Theresa May ügyetlen politikájának, végül meg is valósul.

A fő kihívás

Nézzük, mivel is kell szembenéznie az új kormányfőnek, és mik a lehetőségei? Legfőbb feladata, és ezt ő maga is említette, hogy országát kiléptesse az Európai Unióból, mégpedig bő 3 hónap múlva, október 31-én. Erre két lehetőség van: megállapodás nélkül a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagy részének azonnali megszakadásával, vagy megállapodással, rendezetten, ráadásul fenntartva még egy legalább egy éves átmeneti időszakot, amíg a kilépés csak névleges.

Kizuhanás

Az első lehetőség, vagyis a megállapodás nélküli kizuhanás több szempontból veszélyes Johnson számára. Egyrészt, mert az említett módon, ha erre készül, a parlament megbuktathatja (igaz, hogy ha erre nem rövid időn belül kerül sor, akkor az új választásokat követően az új kormány hatályba lépésére már csak október 31 után kerülne sor, tehát a kizuhanás már elkerülhetetlen).

Ha pedig mégsem buktatja meg a parlament, a kaotikus kilépést követő esetleges gazdasági sokk olyan mértékben csökkentheti le a miniszterelnök népszerűségét, ami elkerülhetetlenül bukásához vezet (nem szabad megfeledkezni arról, hogy a választók előtt nem mérettetett meg, csak pártja előtt). Feltehetően nem is tervezi Johnson ezt az opciót, csak párton belüli választási kampányban vetette be, sikerrel.

Megegyezés

Ha viszont a másik lehetőséget, a megegyezést választja, akkor ugyancsak igen szűk a mozgástér. Az Európai Unió határozottan jelezte, hogy nem tárgyalja újra a szerződést, és ez nem is lenne ésszerű azok után, hogy ezt Theresa May kérésére sem tette meg. Az EU legfeljebb csak annyit tehet, hogy a szerződést kicsit átcsomagolják, erre maga Johnson is utalt, mondván: a szerződés egésze használhatatlan, de a darabjaiból, részeiből lehet építkezni.

A lényeg persze nem is csak a szerződés tartalma, hanem az is, hogy a miniszterelnök át tudja vinni a döntést a parlamenten, ügyesebben szólítsa és győzze meg a képviselőket, mint elődje. Az egyik sarkalatos pont, amiben valamilyen módosítást kellene elérni, Észak-Írország helyzete. Az Unió ragaszkodik ahhoz, hogy addig, amíg más megoldást nem találnak, Észak-Írország maradjon a vámunió része, hogy ne kelljen belső határt létesíteni Írország két része között.

A főbb kérdések

Az egyik lehetőség, hogy Észak-Írország marad a vámunióban, és a két sziget között lesz a vámhatár. Ez volt az eredeti elképzelés is, de az brit érzelmű északír párt, a DUP lépviselői ezt elvetették, így ez csak akkor működne, ha Johnson az ellenzék soraiból szerezne annyi támogatót, hogy figyelmen kívül hagyhassa a DUP képviselőit. A másik lehetőség a forgalom korlátozása nélküli vámhatár, bár ez még technikailag nem megoldott, így eddig az EU nem is fogadta el.

Ami a szerződés többi részét illeti, nem valószínű, hogy Johnson lényegileg átalakítaná, hisz azokat eddig is elfogadták volna pártja képviselői. A szerződéshez kapcsolódó politikai nyilatkozatot pedig korlátlanul módosíthatják, hisz nem kötelező érvényű, csak egy szándéknyilatkozat, ugyanakkor rá lehet fogna, hogy lényegileg átalakul általa a szerződés.

Irán

Az EU-kilépés mellett a másik ügy, ami most válságot okoz, könnyebben kezelhető. Johnson új kormányfőként akár azt a luxust is megengedheti magának, hogy elengedi a brit haditengerészet és a gibraltári hatóságok által elfogott iráni hajót, cserébe a brit hajó Irán általi elengedéséért, és ezzel rövid távon lezárja a két ország közti vitát. Utána már ráér azzal foglalkozni, hogy mi a legyen az Iránnal még névleg fennálló atompaktummal, bár Trump részéről feltehetően nyomás fog neheződni az új barátra, hogy lépjen ki abból.

A nagy barátság

Itt el is érkeztünk egy érdekes kérdéshez: vajon a két erősen szőkére festett hajú férfiú kialakít-e országaik között egy minden eddiginél erősebb, speciális viszonyt. Ebben az esetben könnyebb az EU-val való bátrabb szakítás is (mindenekelőtt a vámok kérdésében), bár Trump már legfeljebb csak 5 és fél évig lehet elnök, Nagy-Britanniának pedig hosszabb távon kell terveznie.