Készülhetünk a 400 feletti euróra, ha nem lesz megállapodás az EU-val

Számos kockázat miatt jelentős nyomás nehezedik a forintra, ezért idén 393-as euró-forint árfolyammal kalkulálhatunk, de csak akkor, ha sikerül az Európai Unió helyreállítási alapjáról megegyezni az Európai Bizottsággal.

A forintot gyengítő tényező

• az uniós források lehívása körüli bizonytalanság,
• az orosz invázió elhúzódása,
• a nagy jegybankok monetáris szigorítása, illetve 
• a kormány nem konvencionális adópolitikai lépései.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank folyamatos kamatemelése segít a forintnak. Ha azonban nem sikerül dűlőre jutni az uniós helyreállítási pénzekről, akkor 400 forint feletti forint-euró árfolyam is elképzelhető, sőt, ha nem avatkozik közbe a jegybank, akkor 420-450-es árfolyam sem lenne kizárható – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzését ismertető sajtótájékoztatón.

Benzinár, olajembargó

A 480 forintos üzemanyagár legfeljebb addig tartható, amíg érkezik az Ural típusú olaj Oroszországból. A friss benzinár szabályozás akár újabb konfliktust szülhet az EU-val, ráadásul megnehezíti a hazai kutak dolgát - mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.

Szerencsére Magyarország jól járhat az olajembargóról szóló uniós megállapodással, mert csővezetéken érkezhet majd olaj Oroszországból, az olaj nemzetközi ára azonban magas marad. Kérdéses az is, hogy meddig maradhat fenn az embargó ezen formája, vagyis a csővezetékes szállítás engedélyezése, illetve annak is fennáll a veszélye, hogy az ukránok esetleg elzárják az olajvezetéket.

Az orosz olajtól jelenleg leginkább Szlovákia, Magyarország, Csehország, és Bulgária függ.

A magas energiaárak azonban jócskán visszavetik az európai versenyképességet, mert – a drága gázárakkal - pumpálják a pénzt az Egyesült Államok, Oroszország és Katar felé.

Háborús kockázatok, árstop

Elhúzódó konfliktusra számíthatunk Ukrajnában, ami nem jó a tőkepiacoknak. Egyre több jel utal arra, hogy egy proxy háború zajlik a jelentős nyugati fegyverszállítmányok és a hírszerzési információk miatt – mondta Török Lajos.

Mindez emeli az energiaárakat és az inflációt, amit az árstopok sem képesek kordában tartani. Az árkorlátozások ritkán működnek, akkor sem mindig, erre Kornai János közgazdász már korábban is rámutatott. Például Argentínában több mint 1400 termék árát maximalizálták, Venezuela is ezzel próbálkozik, de nem sok sikerrel csökkentették az inflációt - tette hozzá a vezető elemző.

Különadók: többet visznek, mint hoznak?

Az ezermillliárd forintos lyukat kell befoltozni a költségvetésben, de az extraprofittal sújtott ágazatok között vannak olyanok is, amelyek veszteséget halmoztak fel az elmúlt időszakban.

Összességében a különadók ismételt kivetése „a kommunizmus felé tett újabb lépés” lehet, és az üzenete negatívabb lehet, mint amennyi bevételt hoz, ráadául emelheti az inflációt - derül ki az elemzésből.

A MOL és OTP lesz a legnagyobb befizető, az olajtársaságtól 250 milliárd forintot vesznek el, ami közel azonos a leendő finomítói beruházás költségeivel.

Az OTP 80 milliárdos költséggel számolhat, a Magyar Telekomra pedig 15 milliárd forintnyi adó eshet.

A hazai élelmiszerláncok profitmarzsa amúgy is alacsony, ezért szinte borítékolható, hogy áthárítják majd az pluszadó terhét a fogyasztókra.

A fapados légitársaságok sem tudják kigazdálkodni az extra 10-15 eurós díjat.

A tranzakciós illeték kiterjesztése tovább ronthatja a pénzügyi tudatosságot és a vagyonépítési hajlandóságot, a nyugdíj előtakarékosságot – tette hozzá Török Lajos.

Tartósan magas lehet az alapkamat

A kormány által bejelentett intézkedések érintik a vállalati és állami beruházásokat, ami lassulást hoz az idei növekedésben. Idén 3,8 százalékos növekedéssel lehet kalkulálni, amennyiben sikerül megállapodni az EU-val a helyreállítási alap felhasználásáról – mondta Varga Zoltán elemző.

Az inflációval kapcslatban kiemelte: 21 éve nem látott mértékben nem látott mértékben emelkednek idén az árak, idén 9 százalék körüli infláció várható éves szinten.

A jegybanknak tartósan magas alapkamat szintet kell fenntartania, emellett idén jelentős, 5,5 százalékos hiány várható, és ezt is nehéz lesz tartani. Ha ugyanis nem sikerül megállapodni az EU-val, akkor újabb kiigazításoka lesz szükség.

A jegybank várhatóan lassítani fog a kamatemelések ütemén, és az előzetes alelnöki jelzés szerint az 50 bázispontos ütemre vált, míg az egyhetes betéti kamatnál 30 bázispontos emelést tarthatnak. Így 7,9 százalékon érhet össze a két kamatszint.Leminősítésre alapesetben nem számíthatunk, a Fitch július 22-én értékeli az országadósságot. Ha azonban nem sikerül megegyezni az uniós pénzekről, akkor leminősítés várható az Equilor értékelése szerint, továbbá devizakötvény kibocsátásra is sor kerülhet.

Az előrejelzés szerint 2024-re 73 százalékos államadósság/GDP arány várható a jelenlegi helyzet alapján.

A nemzetközi környezetben újabb kamatemelések várhatóak, mert 40 éves csúcson van az áremelkedés üteme. Az eurózónában lassabb lesz a növekedés, miközben felgyorsult az infláció, így júliusban – 11 év után először – sor kerülhet az Európai Központi Bank várhatóan 25 bázispontos emelésére, míg az amerikai jegybank egyelőre 50 bázisponttal emelheti a kamatszintet.

Emelkedő terményárak

A hazai mezőgazdasági termények árával kapcsolatban elhangzott, hogy az emelkedő termelési költségeket a gazdák részben át fogják hárítani a fogyasztókra. A régióban az ukrán búza lefelé húzza a búza árát, a tavalyi ukrán búza is itt van a régióban, a drága szállítási költségek miatt bizonytalan a tovább szállítás.

Az orosz és ukrán búza kiesése az észak-afrikai térségben óriási problémát jelent, Egyiptom például 5 éves szerződéssel rendelkezik Ukrajnával, amit Kijev nem tud teljesíteni a háború miatti orosz lezárások miatt.

Az ukrán import elmaradása az éhezés kockázatát növeli az észak-afrikai régióban, ami a migrációra is hatással van.