Két éve lejtmenetben az ipar

Ez alatt az időszak alatt, éves alapon – ahogyan az ábrán látjuk –  háromszor volt havi termelésbővülés. 2025. első negyedévében az ipari termelés volumene 4,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A legutóbbi 4,9 százalékos csökkenés az egyik legmagasabb érték.

Az ipari termelés volumenindexe havonta az előző év azonos időszakához mérve

Forrás: KSH 2025. augusztus 6.

A KSH elemzése szerint a legutóbbi gyenge adatot ismét a járműgyártási kibocsátás jelentős visszaesése okozta. 

Miért hat ilyen erőteljesen a járműgyártás teljesítménye az ipar eredményességére?

Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) legutóbbi Magyarországról készített jelentése (Regional Economic Prospects, May 2025), amely a gyenge gazdasági növekedési adatok okait elemzi, arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon sérülékeny a magyar gazdaság szerkezete, aminek egyik oka a járműgyártás magas aránya. Emiatt ha a járműipar bajba kerül, azt a magyar gazdaság sokszorosan érzékeli.

Nézzünk ezzel kapcsolatban néhány fontos adatot!

A KSH szerint 2023-ban az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből 22,8 százalék volt. Ez az arány 2024-ben valószínűleg csökkent, de így is sokkal magasabb, mint az EU legtöbb országában. A GDP volumenváltozásához 2025 első negyedében az ipar hozzájárulása -0,7 százalékpont volt, vagyis visszafogta a gazdasági növekedést. A 2021 évi átlaghoz mérve 2025 márciusban az ipari termelés 6,8 százalékkal volt kevesebb.

Az ipar teljesítményének kb. 98 százalékát adja a feldolgozóipar, aminek 27,1 százaléka a járműgyártás, aminek termelése 2025 első negyedében, az egy évvel korábbihoz mérve 3,8 százalékkal lett kisebb.

A KSH szerint a járműgyártás teljesítménye 2023 novembere óta csökken, és 2024 február, április, illetve 2025 március kivételével minden hónapban elmaradt az előző évi azonos havi értéktől. Ezt tükrözik az ipari termelési adatok is.

De arra is fel kell figyelni, hogy a szintén növekvő arányt képviselő villamosberendezés gyártás, amely a feldolgozóipar 8,6 százalékát adja és amelynek közel 67 százalékát az akkumulátorgyártás teszi ki, 2025 első negyedében éves összevetésben 24,7 százalékkal esett vissza. (KSH: Magyarország, 2025. I. negyedév 2025.07.03.).

A KSH elemzései arra is rámutatnak, hogy mindkét ágazatban alacsony a hazai hozzáadott érték. Ezt bizonyítja, hogy a járműgyártási export importtartalma 75, az akkugyártást magában foglaló villamosberendezésé pedig 64 százalék. (KSH: Értéklánchossz és területi koncentráltság a járműiparban. Kísérleti statisztika 2025.02.17.) 

Tekintettel arra, hogy külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokról van szó, sem piaci, sem fejlesztési stratégiájuk alakításába nem szólhat bele Magyarország, azaz kiszolgáltatott állapotban van ezen cégekkel szemben.

Esetleg újabb támogatással próbálhatja rávenni őket, hogy ne kezdjenek elbocsátásokba. Erről szól például a frissen bejelentett Munkahelyvédelmi Akcióterv, amely azért juttatna ingyenes forrásokat a „nemzetközi cégeknek”, hogy megtartsák a munkaerőt. Ezek a támogatások nyilván nem oldják meg a piaci- és kutatás-fejlesztési problémákkal küzdő cégek valódi problémáit. Amíg pedig a problémák fennmaradnak, addig ezen ágazatok, illetve cégek jelentős túlsúlya miatt, a magyar gazdaság növekedése is nehezen lesz beindítható. Ezt érzékeljük hosszú ideje a GDP mutatók alakulásában is.

Elemzések bizonyítják, hogy lemerevedett, alacsony helyi hozzáadott értéket előállító, nagy importtartalmú termékeket gyártó és exportáló ágazatok magas arányával jellemezhető gazdasági szerkezetben a növekedés, főleg, ha jelentős külső környezeti negatív hatások is érik, előbb-utóbb korlátokba ütközik. Ezen változtatni csak a gazdasági szerkezet rugalmasabbá, válságállóbbá, agilisabbá tételével lehet. Ez jelenti a piaci verseny erősítését, új piacképes ágazatok megjelenésének bátorítását, a dinamikus kiscégek működése előtti korlátok lebontását, piac- és termékdiverzifikációt, a működő sikeres szolgáltatási ágazatok, mint például az infokommunikáció, a műszaki, tudományos, szakmai szolgáltatások erősödésének, nemzetközi szerepvállalásának lehetővé tételét. Fontos azonban, hogy elsősorban a magyar tulajdonú sikeres cégek további helyzetbe hozásával és nem újabb külföldi érdekeltségű cégek állami támogatással való becsábításával célszerű a gazdaság sokszínűséget növelni.

Az Eurostat jelentése szerint ugyanis Magyarország már most is a hetedik helyen van a külföldi tulajdonú cégek gazdasági dominanciája tekintetében. (Eurostat: Foreign-controlled enterprises statistics. 2024. november).