Két oka is van, hogy elszállt a bitcoin, de van egy bökkenő

A bitcoin megalkotója, akit vagy akiket pontosan senki nem ismer, de a Szatosi Nakamoto japán nevet adta meg, ma már látszik, hogy az emberi, befektetői lélektan alaposan ismeretének birtokában hozta létre azt a matematikai modellt, amit bitcoinnak nevezett.

Célja az volt, hogy elhitesse: ez az elektronikus eszköz betölti a nem inflálódó deviza pozíciót, mivel véges a mennyisége, sőt, állandóan deflálódik, azaz értéke egyre magasabb lesz.

Izgalmassá tette

Ez azonban kevés lenne: attól, hogy valaminek véges a mennyisége, pláne, hogy semmi egyéb belső értéke nincs, kevés vonzereje lenne. Azonban, ha ezt a valamit nem ő, a megalkotó állítja elő, hanem másokra bízza, mégpedig úgy, hogy ez hatalmas energiafelhasználást, rendkívül komoly számítástechnikai kapacitást igényel, máris izgalmasabb a dolog.

Azonban ha ez egyszerűen megy, megint nem lesz elég izgalmas a dolog, így kitalálta, hogy ahogy előre halad az összesen 21 millió darab előállítható egység kibányászása, ahogy nevezik a folyamatot, egyre nehezíteni kell azt, hogy a 21 milliót mindig csak közelítse, de szinte sohase érje el a mennyiség. Ezt úgy oldja meg, hogy a kibányászás által elérhető jutalmat időnként megfelezi, így elérve, hogy egyrészt magasabb ár mellett éri csak meg a bányászat, másrészt a bányászoknak csökkenteni kell költségeiket, leginkább olcsóbb elektromos energiához jutva.

A végtelenül véges mennyiség illúziója

Ezzel megvan az illúzió, hogy véges a mennyiség, de úgy, hogy egy kibocsátás zajlik, egyre lassúbb ütemhez, így a forgalomban lévő mennyiség csak konvergál a 21 millió darabhoz. Ez olyan remek megoldás, ami által sokakkal elhitethető, hogy az árfolyam örökös emelkedését vonja maga után, legalábbis egy szintig, ahol már a világ fiat (jegybanki) valutáinak túl nagy részét nyeli el az összérték.

Nos, eddig be is jött a számítás, bár, azzal nem számolhatott a létrehozó, hogy jön egy deflációs időszak, amikor a jegybankok fedezetlen állampapírvásárlási programokkal pénzt bocsátanak a piacra, ami a helyét keresve hol a részvények, hol a bitcoin árfolyamát emeli meg, de ahogy törvényszerű volt, végül a fogyasztói árakat is megtalálta: ezt láthattuk az elmúlt 2-3 évben.

A jutalom felezésének lélektani hatása

A felezés, amikor a bitcoin bányászok feleannyit kaptak azonos mennyiségű bitcoin előállításáért, eddig összesen háromszor zajlott le, és most jön a negyedik. Először 2012-ben, 50-ről 25 bitcoinra változott egy blokknak nevezett mennyiség előállításának jutalma. Ekkor 12 dollár volt a bitcoin ára, majd 2013 elején felszaladt 1000 dollárra, amikor világszerte divat lett belőle: igaz, először vissza is esett 200-ig, nagy volt az ingadozás.

A következő felezés 2016-ban volt, 25-ről 12,5-re, ekkor ontották a nagy jegybankok a pénzt, az ár 1000-ről 20 ezer dollárra szaladt, igaz, onnan vissza is esett 3000 alá.

A következő felezés 2020-ban jött, immár 6,25 lett a jutalom, miközben a kitörő járvány miatt a jegybankok extra pénzözönt zúdítottak a piacra, rengeteg állampapírt megvásárolva. A bitcoin ára a korábbi 20 ezres tetőről 70 ezer dollárig emelkedett: mint látjuk, egyre kisebbek ezek a hullámok. Először közel 100-szoros, majd 20-szoros, utána pedig 3 és félszeres emelkedés következett az előző csúcshoz képest.

Újabb felezés

Ez teljesen érthető, hisz jegybanki valutákban mérve egyre nagyobb összeg lett a teljes bitcoinállomány: egyre több pénzre van szükség a további emelkedéshez. Most tart ott a bitcoin mennyiség, hogy következik a negyedik felezés, 6,25-ről 3,125-re. A bányászat drágul, valódi jelentősége már nincs is, hisz a 21 millió bitcoinból 19,5 millió már megvan, de a lélektani hatása erős.

Kvázi legalizálás

Az előzőek alapján sokan újabb árfolyamugrást várnak, még ha kisebbet is, mint korábban, és jól bevásárolnak. Ez az egyik oka a mostani emelkedésnek, a másik pedig az, hogy ettől esetleg nem teljesen függetlenül engedélyezték Amerikában a bitcoin ETF-ek (exchange traded fund, tőzsdén kereskedett alap) létrehozását.

Így a befektetők úgy érzik, hogy végre legalizálódott a bitcoin, ráadásul úgy birtokolhatják, hogy nem nekik kell vele foglalkozni: azt megteszi az alap.

Nos, az alapok a lelkes befektetők igényei szerint feltöltekeztek, ami megintcsak hozzájárult a nagy emelkedéshez, ami azonban, hangsúlyozzuk, új csúcsra már alig tudta vinni az árfolyamot.

Most azt várja mindenki, hogy a várhatóan április 20. körül bekövetkező újabb felezés megint nagy emelkedést indít, de ezt már meghiúsíthatja, hogy mindenki előre bevásárolt, ráadásul sokan tisztában vannak vele, hogy legfeljebb duplázást érhetnek el, de ezzel szemben a nagy esés kockázata áll.

Túl nagyra nőtt

Sokszorozni már nem lehet, hisz az összes bitcoin értéke most nagyjából 1350 milliárd dollár, az összes kriptodevizáé 2600 milliárd: annyi, mint az Apple részvényeinek összértéke. Összehasonlításképp: a világ teljes részvényállománya, vagyis az összes működő vállalat értéke 100 ezermilliárd dollár, ennek fele amerikai. A világ államainak teljes adóssága, így az elérhető állampapírállomány ennél valamivel kisebb összeg, ugyanakkor azt nagyrészt komoly, biztonságos befektetésnek tekintik.

A világ teljes aranyállománya bő 20 ezermilliárd dollár: ennek nem kis hányada ékszer és az iparban felhasznált nemesfém, a többi a befektetésként megvehető aranyrúd, aranytömb. A bitcoin megalkotója épp az aranyat tekintette mintának, amely véges mennyiségű, a nagy részét már kitermelte az emberiség, így egyre kevesebb adódik hozzá a meglévőhöz.

Az arany fényesebben csillog

Az arannyal egyenrangúvá ugyanakkor nem válhat egy belső értékkel nem rendelkező, kizárólag a lélektanra épített eszköz, hisz azt sosem fogják jegybankok, vagy bármilyen más komoly intézmény megvenni, marad a spekulatív befektetőknek. Összértéke ezért az aranyét vélhetően nem is érheti el, de annak felét vagy talán negyedét sem.

Ha az összes kriptodevizával számolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy még a legnagyobb mániában sem érhetnének többet, mint 5000 milliárd dollár, és ha feltételezzük, hogy a bitcoin továbbra is ezek felét teszik ki, akkor rá 2500 milliárd dollár jut.

A hazardírozók száma véges

Ez a mostani összérték kétszerese, így 150 dollárosnál magasabb bitcoin árat nem is hirdetnek komolyabb elemzők, hisz a világon meglévő megtakarított jegybanki pénzek túl nagy hányada kerülne bele.

Márpedig az egész emberiség nem fog hazardírozni: mindenki látta a bitcoin nagy visszaeséseit is, és megfontolt ember nem fektet olyan termékbe, melynek ára visszaeshet a harmadára vagy a hatodára, sőt, amikor az igazság pillanata eljön, és csak a fundamentum számít, akkor nullára, amennyit ténylegesen ér.

Eddig egy pilótajáték sem örökké, a bitcoiné sem fog: a létrehozó már így is szép eredményt ért el a 15 évvel. Azonban ahogy a kibányászható bitcoin is egyre közelebb van az elméletileg lehetséges értékhez, úgy az ár is megközelítette az emberi józanság által kijelölt felső határt, ami fölött nem vállalnak kiugróan nagy kockázatot.

Már nincs nagyobb elérhető hozam, mint a részvénypiacon, ahol legalább vannak fundamentumok, nagyon is komolyak: a sikeres cégek kőkemény profitot termelnek, jó stabil dollárban vagy euróban, esetleg jenben, és abból nem keveset visszajuttatnak a részvényeseknek.